Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-15

1047 Az Országgyűlés IS. ülése, lí államigazgatás intézkedési kötelezettségének elmulasztása ellen vehető igénybe. Azzal a ténnyel, hogy a törvényjavaslat jogszabályi erővel óhajtja véglegesen tisztázni, rendezni, egyértelművé tenni a panasz, mint jogorvoslat és a gyakorlatilag élő panaszkodás — de eddig sehol nem szabályozott — fogalma közötti különbséget, nagymértékben elősegíti és megkönnyíti az államigazgatási jogalkalmazók jövőbeni munkáját, végső soron a panaszok gyors, érdemi intézését. Várhatóan a fölösleges adminisztráció csökkenését fogja eredményezni a javaslat azon rendelkezése is, amely egyértelműen meghatározza, hogy kik, vagy mely szervek kötelesek az intézkedésre. Az érintett szerv vezetőjének, a felettesnek, illetve a képviseleti szervnek megjelölése világossá teszi, hogy hova kell címezni a panaszt. A társadalmi, tömeg- és hírközlő szerveik is tisztában lesznek ezután azzal, hogy hova kell továbbítani a hozzájuk címzett kérelmeket. Tisztelt Országgyűlés ! Befejezés előtt még egy gondolat. Ez a törvényjavaslat a szocialista tudatbeli gyarapodást is feltétlenül elősegíti. A szocialista életmód azt meg is követeli, hogy az állampolgárok jogtudata állandóan fejlődjék. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy az állaimpolgárok tudomást szerezzenek a legújabb jogszabályokról, de nemcsak a közlönyökből, hanem ennek a hírközlő és jogpropagandát végző szerveink rendszeresen adjanak úgy a régi, mint az új jogszabályokról információkat, vagyis tartsuk állandóan karban ezt az intézményt is. Biztos, hogy jó ügyet szolgálunk vele. összességében annak a reményeknek adhatok kifejezési, hogy a törvényjavaslat társadalompolitikai és jogi szempontból is a jelen időszakban elképzelhető legjobb megoldásokat foglalja magában, ezért a Borsod megyei képviselőcsoport és a magam részéről a törvényjavaslatot elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Koczmann Ferencné képviselőtársunk. KOCZMANN FERENCNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Pannonhalma nagyközségben vagyok körzeti ápolónő, ezért nem jogászi nézőpontból, hanem az állampolgár oldaláról szeretnék hozzászólni a törvényjavaslathoz. A törvénytervezet társadalmi vitájában magam is részt vettem, nagy aktivitást, érdeklődést tapasztaltam a beszélgetéseken. Mint Korom elvtárs is hangsúlyozta, a közérdekű bejelentések, javaslatok, valamint panaszok intézésének tervezett szabályozását a szocialista demokratizmus erősítéseként fogjuk fel. Győr-Sopron megyében a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a képviselőcsoport hat helyen tartott társadalmi vitát, amelyet zömmel országgyűlési képviselők vezettek le. A vitában részt vevők számos javaslatot tettek, örömmel tapasztaltuk, hogy elgondolásaink közül sokat viszontláttunk a törvényjavaslatban, ami bizof. március 17-én, csütörtökön 1048 nyitja, hogy a törvénytervezet társadalmi vitája nem volt hiábavaló, az állampolgárok javaslatait elfogadták. Győr-Sopron megyében a párt- és állami szervek már eddig is nagy súlyt helyeztek a közérdekű bejelentések, panaszok, illetve javaslatok intézésére. Ezt a tevékenységet a jogpolitikai irányelvekben megfogalmazott követelményeknek megfelelően végezték. A javaslat — megítélésem szerint — a megye politikai légkörében kialakult helyes gyakorlatot emeli a törvény szintjére. Megyénkben számos közérdekű bejelentés érkezett az 1976. éviben. Szám szerint 3656, annak 22 százaléka minősült alaptalannak. Ügy gondolom, ez a választópolgárok felelősségérzetét és körültekintő voltát mutatja. A közérdekű bejelentések elsősorban tanácsi szervekhez érkeztek, amelyek különböző területeket érintettek. Leggyakrabban várospolitikai, illetve községfejlesztési témákkal foglalkoznak, ezen belül legtöbb az út- és járdaépítéssel, vízműépítéssel, közlekedéssel, a kereskedelmi hálózat korszerűsítésével, városokban a forgalomszervezési és közlekedési nehézségekkel, levegőszennyezéssel, orvosi ellátással foglalkozó közérdekű bejelentés volt. Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásomban négy kérdésről szeretnék beszélni. Elsőként a névtelen bejelentések problémáját említeném. A törvénytervezet társadalmi vitáin ezzel kapcsolatiban kétféle álláspont alakult ki. Az egyik az volt, hogy a névtelen bejelentés kivizsgálását minden esetben mellőzni kell, ugyanakkor — ezzel összefüggésben — a közérdekű bejelentő védelmét maximálisan kell biztosítani. Ezzel az állásponttal szemben a legtöbben a névtelen bejelentés vizsgálatát is indokoltnak tartották, annak jellegétől függően. Magam és a megyei képviselőcsoport azon a véleményen vagyunk, hogy a javaslat helyesen foglalt állást, amikor eshetőlegesen lehetővé teszi a névtelen bejelentés vizsgálatát is. Előfordulhat, hogy a névtelen bejelentés tartalma a valóságnak megfelel és szükséges vele foglalkozni. Ez esetben a közérdek fontosabb, mint az a körülmény, hogy a névtelen bejelentő az ismeretlenség homályába burkolódzik. Például a megyénkben a közelmúltban is névtelen közérdekű bejelentés alapján rendeltek el vizsgálatot, és annak eredményeként a visszaélést elkövetőkkel szemben intézkedéseket kellett foganatosítani. Sajnos, az is előfordult, hogy a névtelenség leple alatt rágalmazás és hamis vádaskodás húzódott meg. Fontosnak tartjuk, hogy ilyen esetékben a megfelelő szervek lépéséket tegyenek a felderítés erdőkében és intézkedés történjék a rágalmazók és hamisan rágalmazók felelősségre vonására. A második téma, amelyhez hozzá szeretnék szólni, ahhoz kapcsolódik, hogy Korom elvtárs szerint is várható a közérdekű javaslatok számának emelkedése. Ez bizonyára így is lesz. El kellene érni, hogy ezek a javaslatok ne csak kívánságlisták és teljesíthetetlen, igények legyenek. Ismeretes, hogy a javaslatok megvalósításához gyakran nem elég a jóindulatú hozzáállás, hanem anyagi erőforrások megteremtése, gazda-