Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-15

1037 Az Országgyűlés 15. ülése, 1977. március 17-én, csütörtökön 1038 zését ma nem tartják időszerűnek. Igaz, hogy népgazdaságunk volt már kedvező körülmények között, és meggyőződésem szerint lesz is. De nem lehet elfogadni, hogy a mai népgazdaságunk olyan szegény, hogy egy ilyen közérdekű jogos, több száz családot érintő kérdésben ne tudnánk orvoslást találni, A válasz nem fogadható el azért sem, rnert az ellentmond a párt és a Miniszter tanács által Hozott alapvető szociálpolitikai elveinknek, aiinelyek külön figyelmet és támogatást nyújtanak egyéb Kérdésekben is a több családosak es nyugdíjasok számára. Ma már ott tartunk, hogy az Ingatlankezelő Vállalat bírósági utón keresi a tartozások rendezését. A bírói szervek végrehajtást kénytelenek eszközölni, és nem egy nagycsaládos vagy nyugdíjas ingóságait lefoglalni. Ez az állapot sem társadalmi, sem politikai szempontból nem tartható fenn, főleg nem azért, mert nem az érintett lakókon múlik, nem ők tehetnek arról, hogy ilyen fűtési technológiával épült lakásokban laknak. Tisztelettel kérem most már a Pénzügyminisztériumot, az Építésügyi és Városfejlesztési, a Nehézipari Minisztériumot, hogy együttesen vizsgálják meg a közérdekű (bejelentés lényegét és tartalmát, hogy az 5 éve húzódó közérdekű bejelentés méltányos és kedvező elintézést nyerjen. Amikor ezt kérem, és a két negatív példát említettem, lényegében a törvény szükségességét akartam indokolni, azt bizonyítani, hogy az elért eredmények mellett a közérdekű bejelentések, panaszok intézésénél vannak még jócskán tennivalóink és feladataink. Tisztelt Országgyűlés! A gyakorlat által igazolt régi tétel, hogy a jogalkotás próbája a jogalkalmazás. Ezért úgy gondolom, hogy a törvény elfogadása után széles körben kell magyaráznunk annak tartalmát, lényegét és jelentőségét. Nagy feladat hárul a jogpropagandára, amely nem nélkülözheti a jövőben sem a Hazafias Népfront és más tömegszervezetek szervező, véleményező munkáját, a rádió, a televízió, a sajtó rendszeres segítő közreműködését. Meggyőződésem, hogy a törvény jó alapot, megfelelő keretet biztosít a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézéséhez, ujabb lehetőséget teremt az állampolgároknak a közügyekben való részvételre. A törvényjavaslat érdeme abban is megnyilvánul, hogy jobban védi a javaslattevő állampolgárokat, ugyanakkor elítéli az alaptalan, rágalmazó, rosszindulatú bejelentéseket. Ami a tanácsszerveket illeti, a törvény egyértelműen növeli ezen szervek felelősségét. Különösen nagy feladat hárul a törvény végrehajtásával kapcsolatban a választott testületekre és szakigazgatási szerveinkre. Talán úgy lehetne fogalmazni: ahogyan intézzük a lakosság jogos panaszainak orvoslását, olyan mértékben erősítjük tovább a tanácsok és a lakosak közötti kapcsolatot, az állami életet, a szocialista demokráciát, a kölcsönös bizalmat. Mivel az előterjesztett törvényjavaslat ilyen nemes célt szolgál, azt elfogadom, és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 90 percre felfüggesztem. (Szünet: 13.15-től 14.45. — Elnök: INOKAI JÁNOS) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat folytatjuk. Szólásra következik Darvasi István képviselőtársunk. DARVASI ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Korom Mihály elvtárs miniszteri expozéjával, valamint az előadói beszéddel egyetértek. Mindjárt hozzáteszem, hogy bármily különösnek látszik, az előttünk fekvő törvényjavaslatnak nemzetközi vonatkozása is van. Most folyik ugyanis egy mesterségesen szított, központilag irányított antikommunista kampány a tőkésországok egyikében, másikában az emberi jogok ügyében. Többek között az Amerikai Egyesült Államokban, amely ország tudvalevőleg még csak alá sem írta a tizenegy évvel ezelőtt az emberi jogokról elfogadott ENSZ-okmányt. Mi pedig, mint szocialista társadalmi rendszer, és mint annak parlamentje, egyébét sem teszünk, mint politikai, gazdasági, kulturális eszközökkel, egészen konkrétan, például törvényhozással és a kormány beszámolóinak meghallgatásával segítjük az emberi jogok legteljesebb, igazi érvényesítését és igyekszünk elhárítani azokat az akadályokat, amelyek e jogok gyakorlásának útjában állanak. Bizonyítja ezt a most naDirenden levő törvényjavaslat is. Tisztelt Országgyűlés! Az eddigiekből már kitűnhetett, hogy a törvényjavaslattal egyetértek, módosítási javaslatom nincs. Mindezt azonban elintézhettem volna azzal is, hogy a szavazásnál az egyetértőkkel együtt emelem fel a kezemet. Hogy mégis szót kértem, annak két oka van. Az egyiket, a külpolitikait már elmondtam, a másik ok az: szeretném, ha mindannyiunk előtt világos lenne, imiért van szükség erre a törvényre. Azért, hogy ezzel is akadályokat hárítsunk el az emberi jogok érvényesülésének útjából. Erre a törvényre akkor nem volna szükség, ha nem lennének panaszok, vagy ha minden panaszt kellően orvosolnának. Az első egyelőre megoldhatatlan, már csak a sokrétű, folyton változó, növekvő igények miatt is, meg a lakosság nagy részének a jogban való járatlansága miatt is. Aztán vannak egyszerűen orvosolhatatlan vagy jogosulatlan panaszok, sőt, indokolatlan vádaskodások is, amelyeket azonban szintén ki kell vizsgálni. Meg aztán notórius perlekedők mindig voltak, és egy ideig valószínűleg lesznek is. Mégis azt mondom, a törvény azért szükséges, mert jobban kell intézni az ügyeket. Nem elintézni, mert ez minden ügyben nem lehetséges, lévén sok ügy, amely csak a panaszlónak ügy, a valóságban nem. A törvény persze nem fog mindent egycsapásra megoldani, mint ahogyan az életbevágóan fontos környezetvédelmi törvény végrehajtásáért, vagy pusztán azért, hogy komolyan vegyék, egyelőre még szintén harcolni kell. Ügyeket intézni annyi, mint utánanézni, megvizsgálni,