Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-14

Ô93 Az Országgyűlés 14. ülése, 1976. december 17-én, pénteken 994 ra, de a tettekben — a tettekben — egyek vagyunk. Mi is így felelünk a kihívásokra: békés egymás mellett élés, béke, biztonság, leszerelés, atomfegyverek megsemmisítése, együttműködés, társadalmi haladás, igazságosság, faji egyenlőség, a helsinki záróokmány elveinek érvényesítése Európában, s Európán kívül. Feleleteinkben nincs különbség. Felvetődhet a kérdés, hogy miért beszélek egy külügyminiszteri beszámolót követően az egyházról és az egyházak szolgálatáról a szocializmusban, továbbá a marxisták és a keresztyének együttműködéséről a mi társadalmi rendünkben. Azért, mert ez nemzetközi kérdés is. A legtöbb nyugati országban azt állítják, hogy az egyház nem tud létezni a szocialista társadalmi rendben, hanem csakis kapitalista körülmények között, és a társadalmi változást, új társadalmi struktúrát, vagy éppen szocializmust igénylő tömegeknek, akik között igen sok a vallásos ember, azt mondják, hogy az egyháznak a szocializmusban fel kell adnia elvi alapjait, és el kell árulnia eíedeti küldetését. Ennek érdekében a nyugati országokban tevékenykedő bizonyos keresztyén csoportok és sajtóorgánumok olyan rémmeséket írnak le a szocializmusról, és olyan rágalmakat szórnak a szocializmusban élő egyházak képviselőire és vezetőire, ami már megkérdőjelezi ezeknek a sajtóorgánumoknak és cikkíróknak keresztyén integritását, tehát azt, hogy ezek egyáltalán keresztyén emberek-e, vagy a múltból előjött modernizált kereszteslovagok. Több hetes amerikai körutam alkalmából az elmúlt tavasszal a sajtókonferenciákon és egyházi alkalmakkal legtöbbször ezt a kérdést tették fel nekem: mondja meg őszintén, tud-e élni és szolgálni az egyház a szocializmusban, örültem, hogy számos nagy amerikai lap — politikai és egyházi egyaránt — becsületesen megírta becsületes válaszomat. Igen, az egyház tud élni és szolgálni a szocializmusban, elvi, teológiai engedmények nélkül, egész népünk javára. Meggyőződésem szerint ennek komolyanvétele és elfogadása elősegíthetné a nyugati országokban is azt, hogy a keresztyének és a haladó erők bátran együttműködjenek a béke biztosításáért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért, vagyis az a népfrontpolitika, amely hazánkban a marxistákat és a keresztyéneket a nemzeti egység jegyében közös cselekvésre tudta összeölelni, és amely olyan szép eredményeket hozott népünk életében, jó gyümölcsöket teremthetne nagyobb területeken és nagyobb összefüggésekben is, az európai népfront keretében is. Ezzel összefüggésben kell megemlítenem, hogy a helsinki záróokmány aláírása óta több nyugati országban aktivizálódtak azok a csoportok — éspedig nemcsak egyháziak —, amelyek azt hiszik, hogy nekik kell számon kérniük a szocialista országoktól és azok egyházaitól a helsinki záróokmányban foglalt elvek közül különösen is azt, amelyik az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására vonatkozik, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás és meggyőződés szabadságát. Különösen Belgrád előtt. Természetesen a lelkiismereti és vallásszabadságot mi is szeretjük, és igényelnénk is, ha az a szocialista társadalomban nem volna, örülünk azonban annak, hogy a Magyar Népköztársaságban nemcsak tiszteletben tartják az emberi jogokat, hanem messzemenően gyakorolják és élik is, és a lelkiismeret- és vallásszabadság nemcsak az alkotmányban van biztosítva, hanem a gyakorlatban, az életben is. Szabadon prédikálunk, tanítunk, végezzük sajtó- és szeretetmunkánkat, gondoskodunk a lelkészképzésről és a személyes lelki gondozásról. Ez még akkor is tény, ha időnként egyes esetekben, helyi szinteken vannak is kisebb problémák, amelyek rendezést igényeinek. Ugyanakkor annak a határozott meggyőződésünknek adunk hangot, hogy a nyugatiak részéről a tíz alapelvből ennek az elvnek mindenek fölé helyezése tendenciózus és eltorzítja a helsinki záróokmány tartalmát: úgy tűnik ugyanis nekünk, hogy ha egyes nyugati köröket csak a vallásszabadság kérdése érdekli a helsinki záróokmányban, akkor másodrendűvé teszik a békés egymás mellett élés és együttműködés elvét, vagy akár az államok közötti vitás kérdések békés úton, és nem fegyverekkel való megoldásának ügyét. A helsinki záróokmány azonban egységes egész, amelyben a különböző elveket nem lehet egymással kijátszani, egymás fölé és egymás alá helyezni. Mondhatom így is: nem három kosárról van szó, csupán egyről. Hadd utaljak arra is, hogy ez az elvi alapon nyugvó őszinte és jó viszony, amely az állam és az egyház között a szocializmust építő Magyarországon olyan sok gyümölcsöt terem, bátorítást jelent azokban az afrikai országokban is, amelyek most mennek át a nagy társadalmi, gazdasági és politikai változásokon, és a társadalmi berendezkedés szocialista útját és módját választották. Ezekben az új úton haladó országokban ott vannak a keresztyén egyházak is, és meg akarják találni helyüket és szolgálatukat az új társadalomban, szocialista körülmények között. Ezzel összefüggésben szívesen érdeklődnek a kelet-európai szocialista országokban élő egyházak élete és körülményei iránt, hiszen ezek az egyházak hamarabb kerültek a szocializmust építő társadalomba. Mi örömmel osztjuk meg tapasztalatainkat velük, és bátorítjuk őket az új társadalmi rend vállalására és abban való pozitív szolgálatra. E helyen sem hagyhatom említés nélkül, hogy a Keresztyén Békekonferencia lankadatlanul hívja közös erőfeszítésre a keresztyén egyházakat a békéért, a biztonságért és a társadalmi igazságosságért. Szolgálatához a magyar egyházak jelentős segítséget adnak. Legalább néhány mondatban hadd szóljak arról még, hogy a szocializmusban élő egyházak, benne a magyar egyházak munkája, éspedig előremutató munkája nem hiábavaló a világ egyházainak közösségében. Sokszor küzdelmes az utunk, de nem eredmény nélküli. Ismert, hogy az Egyházak Világtanácsa Nairobiban tartott nagygyűlésén támadás érte a szocialista országokat, és az azokban élő egyházakat éppen a helsinki záródokumentum tárgyalása közben. A nagygyűlés lényegében ott és akkor a hidegháború eszközévé lett. A szo40* ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ