Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-13

875 Az Országgyűlés 13. ülése, 1976. december 16-án, csütörtökön 876 lóinkat. A jövő év feladatainak maradéktalan végrehajtása, döntő súllyal esik latba az V. ötéves tervünk megvalósításában. Amikor a költségvetési törvénytervezetet tanulmányoztam, jó szívvel vettem tudomásul két, Bács-Kiskun megyét, ezen belül választókerületemet is közelről érintő probléma megoldásáról szóló javaslatot, amely segíti fejlődésünket, enyhíti gondjainkat. Arról van ugyanis szó, hogy a törvénytervezet szerint 1977. január 1-től megoldódik a szakszövetkezeti tagok járadékellátásának teljes rendezése. Ennek megfelelően idős, és munkaképtelen tagjaink — akik korábban kimaradtak a járadékellátásból — most azok jogosultakká válnak. Ezzel párhuzamosan a közös munkában, rendszeresen részt vevő nőtagjaink gyermekgondozási segélyezése is rendeződik. így a szakszövetkezeti tagok társadalombiztosítási ellátása a termelőszövetkezeti tagokéval azonos szintre kerül. Ezek a döntések összhangban állnak szociálpolitikánk hosszú távú terveivel. Fokozott jelentősége van ennek Bács-Kiskun megyében, ahol az ország szakszövetkezeteinek 31 százaléka van, és a tagoknak csaknem a fele él és dolgozik. Mi, szakszövetkezeti tagok is állandóan éreztük az elmúlt évek folyamán pártunk és kormányunk gondoskodását, figyelmét. Éreztük ezt olyan fontos intézkedésekben, mint a szociális ellátások fokozatos kiterjesztése tagjainkra, a hitelállomány jelentős részének eltörlése, a részünkre nyújtott megkülönböztetett támogatásokban, vagy a költségtérítés jellegű árkiegészítéses támogatás kiterjesztésében, hogy csak a leglényegesebbeket említsem. Szakszövetkezeteink többsége jól élt ezekkel a lehetőségekkel, amit az elért eredményeik is igazolnak. Az elmúlt két évben a halmozott termelési érték 900 millió forintról 1.3 milliárdra, az árbevétel 1.4 milliárd forintról 2 milliárdra, a közösön keresztül értékesített háztáji áru értéke 470 millió forintról 600 millió forintra nőtt. Megfelelő a növekedés üteme a mérleg szerinti eredmény, a bruttó jövedelem és a felhalmozás területén is. Igen jelentős beruházásokat valósítottunk meg a szőlőfeldolgozás, borászkodás. állattenyésztés, élelmiszerfeldolgozás területein. Előreléttés van a szakember-ellátottságban, a gépesítésben is. Ha számításba vesszük, hogy valamennyi szakszövetkezet kedvezőtlen adottságok között gazdálkodik, akkor ezek az eredmények nem lebecsülendők. A szakszövetkezetek megalakulása óta eltelt évek eredményei igazolták e forma létrehozásának helyességét. Jól szolgálták az igen jelentős kisüzemi szőlő-gyümölcs kultúrák termelésben tartását, a gyenge termőképességű futóhomokon, a szocialista közös gazdaság építésének feladatait. A fejlődés, ha rendkívül differenciált is, közeledik a korszerű, szocialista nagyüzemhez. Bizonyítja ezt, hogy az elmúlt évek során munkájuk elismeréseként több szakszövetkezetünk részesült a kiváló szövetkezet kitüntetésben. Kedves Képviselőtársak ! Sokszor hallani mendemondákat a szakszövetkezeti tagok gazdagságáról, átlagon felüli jövedelmeiről. Ha akadnak is ilyenek, a tagjaink döntő többsége a gyenge termőhelyi adottságú területeken igen nehéz, becsületes munkával teremti meg az átlagos megélhetési szinthez szükséges feltételeket. A gyakorlati tapasztalatok alapján elmondhatom, hogy pártunk és kormányunk részéről tanúsított figyelem, a hozott határozatok jól segítették a szakszövetkezeti közös gazdaságok fejlődését, a szocialista vonások erősödését, a tagok élet- és munkakörülményeinek javítását. Ma azon dolgozunk, hogy eredményeinkkel, fejlődésünkkel bizonyítsuk be a döntések helyességét. Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, nyugodtan mondhatom, hogy Bács-Kiskun megye kiemelkedő helyet foglal el az ország szőlőtermesztésében, hiszen itt van az ország szőlőterületeinek több mint 25 százaléka. Innen származik az árubor 40—45 százaléka, a borexportunk közel 50 százaléka. Népgazdasági jelentősége, valamint megyénk mezőgazdasági termelésében betöltött szerepe alapvetően megköveteli, hogy kiemelten foglalkozzunk az ágazat gondjaival, gondoskodjunk a népgazdasági igényekhez igazodó fejlődéséről. Megnyugtató, hogy az 1977. évi költségvetési törvényjavaslatban jelentős tétellel szerepel a szőlőtelepítések támogatása. Az év őszén módosított támogatási rendszer, a gazdaságosságot növelő központi intézkedések hatására szőlőtermesztésünk jövője biztatónak látszik. Várhatóan nagyobb ütemben indulnak meg az új telepítések, ezek azonban csak a VI. ötéves terv közepétől fordulnak termőre. Addig is teljesíteni kell azonban exportvállalásainkat, ki kell elégíteni a belföldi fogyasztást szőlőben, borban, üdítőital- és egyéb alapanyagokban. Mindezt jelenlegi körülményeink és adottságaink mellett kell biztosítanunk. Megyénk szőlőterülete jelenleg valamivel több mint 53 ezer hektár. Ebből 29 ezer hektár kisüzemi terület, amelynek nagy része a szakszövetkezeti tagok szőlője. Az elmúlt tíz év alatt megyénkben 15 500 hektárral csökkent a szőlőterület. Az évenkénti csökkenés átlagosan 1500 hektár. Sajnos, az utóbbi években elérte a 2000 hektárt is. Ezt a folyamatot megállítani nem lehet, mivel olyan objektív okok játszanak közre, mint a szőlőültetvények kora és gyenge termőképessége, a kézi munkaerő csökkenése, a tulajdonosok, használók elöregedése, a generációváltás, amiken nehéz változtatni. Az idei évben a fagykárok miatt rendkívül gyenge termés tovább növelheti ezt a folyamatot. Jelenlegi helyzetünkben rendkívül fontos, hogy ezt a folyamatot minden ésszerű eszközzel lassítsuk, fékezzük. Ez elsősorban a szőlőtermesztő gazdaságok, borászati vállalatok feladata. A termelés integrálásával, a szolgáltatások bővítésével, az értékesítés megszervezésével, a lehetséges korszerűsítési eljárások kidolgozásával, szakmai tanácsadással sokat tehetünk ennek érdekében. Jól szolgálhatják a célt a megyében kialakult szőlőtermesztési rendszerek,