Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-13

875 Az Országgyűlés 13. ülése, 1976. december 16-án, csütörtökön 876 lóinkat. A jövő év feladatainak maradéktalan végrehajtása, döntő súllyal esik latba az V. öt­éves tervünk megvalósításában. Amikor a költ­ségvetési törvénytervezetet tanulmányoztam, jó szívvel vettem tudomásul két, Bács-Kiskun me­gyét, ezen belül választókerületemet is közelről érintő probléma megoldásáról szóló javaslatot, amely segíti fejlődésünket, enyhíti gondjainkat. Arról van ugyanis szó, hogy a törvénytervezet szerint 1977. január 1-től megoldódik a szakszö­vetkezeti tagok járadékellátásának teljes rende­zése. Ennek megfelelően idős, és munkaképtelen tagjaink — akik korábban kimaradtak a jára­dékellátásból — most azok jogosultakká válnak. Ezzel párhuzamosan a közös munkában, rend­szeresen részt vevő nőtagjaink gyermekgondo­zási segélyezése is rendeződik. így a szakszövet­kezeti tagok társadalombiztosítási ellátása a ter­melőszövetkezeti tagokéval azonos szintre ke­rül. Ezek a döntések összhangban állnak szo­ciálpolitikánk hosszú távú terveivel. Fokozott jelentősége van ennek Bács-Kiskun megyében, ahol az ország szakszövetkezeteinek 31 százalé­ka van, és a tagoknak csaknem a fele él és dol­gozik. Mi, szakszövetkezeti tagok is állandóan éreztük az elmúlt évek folyamán pártunk és kormányunk gondoskodását, figyelmét. Érez­tük ezt olyan fontos intézkedésekben, mint a szociális ellátások fokozatos kiterjesztése tag­jainkra, a hitelállomány jelentős részének el­törlése, a részünkre nyújtott megkülönböztetett támogatásokban, vagy a költségtérítés jellegű árkiegészítéses támogatás kiterjesztésében, hogy csak a leglényegesebbeket említsem. Szakszö­vetkezeteink többsége jól élt ezekkel a lehe­tőségekkel, amit az elért eredményeik is igazol­nak. Az elmúlt két évben a halmozott termelési érték 900 millió forintról 1.3 milliárdra, az ár­bevétel 1.4 milliárd forintról 2 milliárdra, a kö­zösön keresztül értékesített háztáji áru értéke 470 millió forintról 600 millió forintra nőtt. Megfelelő a növekedés üteme a mérleg sze­rinti eredmény, a bruttó jövedelem és a felhal­mozás területén is. Igen jelentős beruházásokat valósítottunk meg a szőlőfeldolgozás, borászko­dás. állattenyésztés, élelmiszerfeldolgozás terü­letein. Előreléttés van a szakember-ellátottság­ban, a gépesítésben is. Ha számításba vesszük, hogy valamennyi szakszövetkezet kedvezőtlen adottságok között gazdálkodik, akkor ezek az eredmények nem lebecsülendők. A szakszövet­kezetek megalakulása óta eltelt évek eredmé­nyei igazolták e forma létrehozásának helyessé­gét. Jól szolgálták az igen jelentős kisüzemi sző­lő-gyümölcs kultúrák termelésben tartását, a gyenge termőképességű futóhomokon, a szocia­lista közös gazdaság építésének feladatait. A fejlődés, ha rendkívül differenciált is, közeledik a korszerű, szocialista nagyüzemhez. Bizonyítja ezt, hogy az elmúlt évek során munkájuk elis­meréseként több szakszövetkezetünk részesült a kiváló szövetkezet kitüntetésben. Kedves Képviselőtársak ! Sokszor hallani mendemondákat a szakszö­vetkezeti tagok gazdagságáról, átlagon felüli jövedelmeiről. Ha akadnak is ilyenek, a tag­jaink döntő többsége a gyenge termőhelyi adott­ságú területeken igen nehéz, becsületes munká­val teremti meg az átlagos megélhetési szinthez szükséges feltételeket. A gyakorlati tapasztalatok alapján elmond­hatom, hogy pártunk és kormányunk részéről tanúsított figyelem, a hozott határozatok jól se­gítették a szakszövetkezeti közös gazdaságok fejlődését, a szocialista vonások erősödését, a ta­gok élet- és munkakörülményeinek javítását. Ma azon dolgozunk, hogy eredményeinkkel, fej­lődésünkkel bizonyítsuk be a döntések helyes­ségét. Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, nyugodtan mondhatom, hogy Bács-Kiskun megye kiemelkedő helyet foglal el az ország szőlőtermesztésében, hiszen itt van az ország szőlőterületeinek több mint 25 száza­léka. Innen származik az árubor 40—45 százalé­ka, a borexportunk közel 50 százaléka. Népgaz­dasági jelentősége, valamint megyénk mezőgaz­dasági termelésében betöltött szerepe alapve­tően megköveteli, hogy kiemelten foglalkozzunk az ágazat gondjaival, gondoskodjunk a népgaz­dasági igényekhez igazodó fejlődéséről. Megnyugtató, hogy az 1977. évi költségve­tési törvényjavaslatban jelentős tétellel szerepel a szőlőtelepítések támogatása. Az év őszén mó­dosított támogatási rendszer, a gazdaságossá­got növelő központi intézkedések hatására sző­lőtermesztésünk jövője biztatónak látszik. Vár­hatóan nagyobb ütemben indulnak meg az új telepítések, ezek azonban csak a VI. ötéves terv közepétől fordulnak termőre. Addig is teljesíte­ni kell azonban exportvállalásainkat, ki kell elé­gíteni a belföldi fogyasztást szőlőben, borban, üdítőital- és egyéb alapanyagokban. Mindezt je­lenlegi körülményeink és adottságaink mellett kell biztosítanunk. Megyénk szőlőterülete jelenleg valamivel több mint 53 ezer hektár. Ebből 29 ezer hektár kisüzemi terület, amelynek nagy része a szak­szövetkezeti tagok szőlője. Az elmúlt tíz év alatt megyénkben 15 500 hektárral csökkent a szőlő­terület. Az évenkénti csökkenés átlagosan 1500 hektár. Sajnos, az utóbbi években elérte a 2000 hektárt is. Ezt a folyamatot megállítani nem le­het, mivel olyan objektív okok játszanak közre, mint a szőlőültetvények kora és gyenge termő­képessége, a kézi munkaerő csökkenése, a tu­lajdonosok, használók elöregedése, a generáció­váltás, amiken nehéz változtatni. Az idei évben a fagykárok miatt rendkívül gyenge termés tovább növelheti ezt a folyama­tot. Jelenlegi helyzetünkben rendkívül fontos, hogy ezt a folyamatot minden ésszerű eszköz­zel lassítsuk, fékezzük. Ez elsősorban a szőlőter­mesztő gazdaságok, borászati vállalatok felada­ta. A termelés integrálásával, a szolgáltatások bővítésével, az értékesítés megszervezésével, a lehetséges korszerűsítési eljárások kidolgozásá­val, szakmai tanácsadással sokat tehetünk en­nek érdekében. Jól szolgálhatják a célt a me­gyében kialakult szőlőtermesztési rendszerek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom