Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-13

865 Az Országgyűlés 13. ülése, 1976. december 16-án, csütörtökön 866 szemlélete, jó, vagy gyenge munkája gyorsíthatja, vagy lassíthatja céljaink megvalósulását. A vállalatok nagy része rendelkezik ötéves középtávú tervvel, amely pozitívan segíti hosszú távú munkájukat, elképzeléseiket. Kedvező hatást kell hogy kiváltson a kormány azon állásfoglalása, hogy az 1976. január 1-én életbe lépett gazdasági szabályozók alapjaiban nem változnak, és az ebből adódó stabilitás fokozza a gazdálkodás biztonságát is. Az elért eredmények ellenére mégis jelentős tartalékokkal számolhatunk még vállalatainknál, amelyek feltárásával és hasznosításával kitűzött céljaink teljesítése gyorsíthatónak látszik. Elsősorban szemléletváltozásra van szükség, hogy a gazdaságirányítás és a gazdasági munka minden posztján a népgazdasági érdekek érvényesüljenek az egyes esetekben jelentkező túlzott vállalati biztonságra történő törekvések helyett. A terv- és költségvetési bizottság úgy ítéli meg, hogy a vállalati tartalékok hasznosítása jelenlegi helyzetünkben szükséges és időszerű. Ezért a termelő egységeknek e vonatkozásban nagyobb határozottsággal kell cselekedniük. A bizottság szükségesnek tartja azt is, hogy az irányító főhatóságok a vállalatok és szövetkezetek munkájának értékelésekor kellő súllyal vegyék figyelembe a tartalékok feltárására és hasznosítására tett intézkedéseket. A vállalati tartalékok közül első helyen említeném a munkaerő-gazdálkodást. Tudomásul kell vennünk, hogy a munkaerő-tartalékaink kimerültek, és a vállalatok munikaerőnövelésére irányuló törekvései összességükben nem teljesülhetnek, mert egyszerűen nincs miből. A munkaerő-Jhiányt a munka jobb szervezésével, a munkaidő teljesebb kihasználásával, ennek érdekében alkalmazott teljesítmény-követelményekkel, valamint a munkafegyelem javításával lehet és szükséges pótolni. Súlyt kell helyezni a vállalatoknál a telj esi tmény-követelmények karbantartására. A jól meghatározott teljesítmény-követelmény a dolgozók kereseti biztonságát is növeli, és ha jól alkalmazzák, úgy a dolgozók helyeslésével találkozik, és így a normás nem mumus lesz a munkások szemében, hanem a termelést elősegítő műszaki dolgozó. Keresni kell az élőmunka kiváltásának olcsó, nem nagy eszközfelhasználást igénylő módszereit is. Egy adott műveleti színvonalon jelentkező valós létszámhiány jobb technológiával, ésszerűbb szervezési intézkedésekkel sok esetben megszüntethető. Ez vonatkoztatható a nem fizikai állományú dolgozók munkájára is. Tisztelt Elvtársak! A jövő évi költségvetési törvényjavaslat pénzügyi előirányzata szerint az export dinamikusan növekszik. E követelmény a termelő vállalatoktól a külföldi piacok igényeinek ismeretét, ahhoz való gyors alkalmazkodást kíván meg. Olyan terméket kell termelni, amely a külföldi piacokon gazdaságosan értékesíthető, és olyan formában és választékban, ahogyan az a külföldi piac igényeinek megfelel. Népgazdaságunk számára elsőrendű kérdés, hogy mennyire tudunk ezzel lépést tartani. Az export támogatását segíti elő az az ismert és a miniszter elvtárs által is ismertetett akció, amelynek keretében öt év alatt 45 milliárd forintos hitellehetőség áll rendelkezésére a vállalatoknak exportfejlesztési célokra. A vállalat toknak, lehetőségeiket íigyelemfoevéve, fokozni kell exportképes termékeik gazdaságos gyártását, a külkereskedelmi tevékenységet bonyolító vállalatok pedig megfelelő ármunkával adják meg a szükséges segítséget. Mint vállalati tartalékot említjük a termelő és feldolgozó szocialista vállalatok együttműködésének javítását. E vállalatok jó kooperációja, egymást segítő munkája jelentősen javíthatja gazdálkodásunk hatékonyságát. A vállalati tartalékok e néhány — a teljesség igénye nélkül — említett területével rá kívánunk mutatni, hogy a vállalati tartalékok feltárása és hasznosítása nagy figyelmet érdemlő feladat, amelyet gazdaságpolitikai céljaink teljesítése érdekében szükséges teljesíteni. Bizottságunk teljes mértékben egyetért azzal, hogy a tervszerű beruházási tevékenységre az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani! E célok elérése érdekében a fokozódó bizalom jegyében javítani indokolt az ágazati minisztériumok egymás közötti, a minisztériumok, és a vállalatok, valamint a szocialista vállalatok egymás közötti együttműködését. Csak olyan beruházások kezdődjenek meg, amelyek hatékony gazdasági, illetve fontos társadalmi célokat szolgálnak, és amelyek megfelelően elő vannak készítve. Ami a mezőgazdasági termelés jövő évi növekedését illeti, a terv- és költségvetési bizottság a mezőgazdasági bizottsággal együtt arra az álláspontra helyezkedett, hogy egy ilyen ütemű fejlődésnek megvannak a feltételei átlagos időjárás mellett. A jövő évi költségvetés előirányzatai megfelelő módon biztosítják a dolgozók életszínvonalának növelését, az egészségügyi, társadalombiztosítási, szociális és kulturális szükségletek növekvő szintű ellátását. Az egészségügy területén az előirányzatok lehetővé teszik az ellátás további fokozatos korszerűsítését. A tanácsoknál megfelelő források állnak rendelkezésre a gyermekintézmények fenntartására, az oktatás, a közművelődés és a sportfeladatok teljesítésére. Tisztelt Országgyűlés! Mint már utaltam rá, az 1977. évi népgazdasági terv- és állami költségvetés eredményes végrehajtása meghatározó jelentőséggel bír az ötödik ötéves terv céljainak elérésében, a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés biztosításában. A feladatok adottak, most már a figyelmet elsősorban a következetes végrehajtásra kell fordítani. A költségvetési gazdálkodásban is általánossá kell tenni a takarékos szemlélet érvényesítését, évközi intézkedésekkel nem szabad a szigorodó követelményeket indokolatlanul lazítani. Nem engedhető meg, 'hogy az össztársadalmi érdeket kifejező, jól meghatározott központi intézkedések hatását a helyi érdekek keresztezzék. Egységes szemlélet és egységes gyakorlat, fegyelmezett, becsületes és szorgalmas munka szükséges az eredményes végrehajtáshoz. Ezt kell nekünk munkahelyeinken és választókörzetünkben megértetnünk, és személyes példamutatásunk-