Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-13

851 Az Országgyűlés 13. ülése, 1976. december 16-án, csütörtökön 852 (Elnök: APRÓ ANTAL — 10.03) DR. PESTA LÁSZLÖ: Interpellálni kíván Riss Jenő képviselőtársunk a tanulóifjúság és a pedagógusok részére a kéthetenkénti szabad szombat biztosítása tárgyában az oktatási miniszterhez. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülésszak tárgysorozatául javaslom: 1. A Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. 2. A külügyminiszter beszámolóját a nemzetközi helyzetről és a kormány külpolitikai tevékenységéről. 3. Az interpellációt. Elfogadja-e az Országgyűlés a tárgysorozati javaslatot? Aki igen, kérem kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Határozatilag kimondom: az Országgyűlés a tárgysorozati javaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Következik a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter elvtársat illeti a szó. FALUVÉGI LAJOS: Tisztelt Országgyűlés! Az idén ikorábban kezdtük meg a népgazdasági terv és az állami költségvetés kidolgozását. Ez lehetővé tette, hogy a vállalatokat és a szövetkezeteket a szokásosnál jóval előbb tájékoztassuk a terv kialakuló irányvonaláról. A szabályozó rendszerben nem hajtottunk végre lényeges módosítást, s a változások a jogszabályokban ősszel megjelentek; így idejében rendelkezésre állt minden szükséges információ. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága december elején megállapította az 1977. évi terv és a költségvetés irányelveit. Ebből kiiindulva a Minisztertanács véglegesítette az előirányzatokat, és meghatározta a végrehajtás feladatait. Előnyös számunkra, hogy a szocialista országok többségével, elsősorban a Szovjetunióval már aláírtuk a jövő évi árucsere-forgalmi megállapodásokat, ezekben behozatalunk és kivitelünk nagyobbik részét biztosítottuk. Mindezek jó feltételeket teremtenek a vállalati tervek megalapozásához, a gazdálkodás körültekintő megszervezéséhez és ezáltal a népgazdasági terv és az állami költségvetés eredményes végrehajtásához is. Közismert, hogy az ötödik ötéves terv megvalósításához milyen nehéz külgazdasági feltételek között kezdtünk hozzá. Most arról számolhatunk be. hogy népgazdaságunk az első esztendőben ilyen feltételek mellett is fejlődött: a termelés és az áruforgalom bővült, a lakosság életszínvonala — ha szerény mértékben is — emelkedett, javultak az életkörülmények. Az ipari termelés közel öt százalékkal több, mint az előző évben. Egyes ágazatokban a termelés nem éri el a tervezettet, mert a belföldi kereslet mérsékelten bővült, az így felszabaduló termelőerőket pedig csak részben sikerült átcsoportosítani a kivitel növelésére. Az élelmiszeriparnak inem volt elegendő feldolgozható nyersanyaga. Az építőipari teljesítmények az előző évinél alig magasabbak, a tervben vállalt kötelezettséget nem sikerült teljesíteni: csak lassan csökkennek az építkezések előkészítésében és a munka szervezésében meglevő lazaságok. A közlekedés lényegében teljesítette árués személyszállítási feladatait, figyelmeztető azonban, hogy a csúcsidőszakban még mindig sokasodnak a gondok. A teljesítményeknek és a várható eredményeknek a megítélésénél nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az év elején a vállalatok vezetőinek sok energiáját lekötötte az új középtávú terv kidolgozása, a módosult szabályozókhoz való igazodás. A mezőgazdaságban a búzatermés ugyan kiváló, de főleg a szélsőséges időjárás miatt, valamint gazdaságszervezési hiányosságok következtében a mezőgazdaság összes termelése mégsem haladja meg a múlt évit. A kukorica, a szőlő, a zöldség és a burgonya termelése viszszaesett. A vágósertés termelés az év elején mélyponton volt, a szarvasmarha-állomány sem nőtt eléggé a nagyüzemekben. Év közben rendkívüli pénzügyi intézkedésekkel segítettük a szövetkezetek folyamatos munkáját, a jövő évre való felkészülését, valamint a kisegítő és háztáji gazdaságok termelési és értékesítési biztonságát. A termelés, a belföldi és a külkereskedelmi áruforgalom tehát csak mérsékeltebben nő a tervezettnél, és ezzel több szempontból sem lehetünk elégedettek. De a hatékonyságot alakító egyes tényezőkben biztató változások is taELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által Alkotmányunk 22. §-ának (2) bekezdése alapján összehívott Országgyűlés ülésszakát megnyitom. Megállapítom, hogy az Országgyűlés tagjai határozatképes számban jelen vannak. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az Elnöki Tanács az Országgyűlés ez év október 15-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését — az Alkotmány rendelkezésének megfelelően — az Országgyűlésnek bemutatta. A jelentést képviselőtársaim között szétosztattam. Kérdem az Országgyűlést, hogy az Elnöki Tanács jelentését tudomásul veszi-e? (Igen.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az illetékes állandó bizottságoknak kiadtam, s az Országgyűlés tagjai között szétosztattam. Tisztelt Országgyűlés! Az ügyrend 47. §-ának megfelelően bejelentem, hogy Riss Jenő képviselőtársunk interpellációt nyújtott be. Kérem jegyző képviselőtársamat, szíveskedjék az interpelláció tárgyát ismertetni.