Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-12

827 Az Országgyűlés 12. ülése, 1 ország gazdasági, politikai folyamataiba is, „nem kis nehézségek árán", de betekintek, s az itteni munkámmal is aktívan nagy döntések részese vagyok. A nehézipari miniszter elvtárs beszámo­lójában átfogóan elemezte a tárca elmúlt ötéves tervidőszakának tevékenységét és beterjesztette az alumíniumipar fejlesztési programját az ötö­dik ötéves tervre és az 1990-ig terjedő idő­szakra. Hozzászólásomban lényegében egy kérdéssel kívánok részletesebben foglalkozni, s ennek kap­csán lenne két kérdésem is. Amivel foglalkozni szeretnék, az az aluminium félgyártmány és készárutermelés fejlesztése. Az alumínium fél­gyártmánygyártás bázisüzeme a Székesfehérvá­ri Könnyűfémmű. A vállalatnál az elmúlt har­minc évben végrehajtott fejlesztések következ­tében a termelés gyorsan növekedett és 1975­ben elérte a százezer tonnát. Ezek a fejlesztések nemcsak a mennyiségi növekedést, hanem a technológia állandó korszerűsítését, a minőség, a választék javítását, a termelékenység növeke­dését és az export árualapok folyamatos emel­kedését eredményezték. Sietek hozzátenni, hogy a munkások nagy megelégedésére a fejlesztés remcsak gyárépítésből állt. hanem a munkások­ról való gondoskodás is természetes része volt. Élet- és munkakörülményeink, szociális el­látottságunk állandó javítása szerves része volt a gyár növekedésének. 1968-tól 1975-ig 543 dol­gozónk jutott lakáshoz. Az óvodai férőhelyek számát 75-ről 255-re növeltük. így meg tudtuk oldani gyermekeink óvodai elhelvezését. A vál­lalati üdülőnk férőhelye 1968 és 1975 között 17­ről 68-ra nőtt. 1970-óta ötven nagycsaládos dol­gozó kapott lakást. 32, gyermekét egyedül neve­lő női dolgozó lakásproblémáját oldottuk meg és 250 dolgozó lakásépítését segítette a vállalat. Emellett a munkaerőgondok enyhítésére továb­bi lehetőségeket kellett keresni. A vállalat saját erőből autóbuszokat vásárolt, s a városkörnyéki falvakból rendszeresen végzi a folyamatos mun­karendhez a dolgozók szállítását. A vállalat dolgozóinak 36 százaléka nő és több mint a fele 30 éven aluli fiatal. Éppen ezéH különös jelentőségű az MSZMP Központi Bi­zottsága 1970. februári nőpolitikái határozatá­nak és az 1971-ben született ifiúsági törvénynek a végrehajtása. A társadalmi szervek kezdem"­nvezésére a vállalat mindkét feladat végrehajtá­sára részletes intézkedési tervet dolgozott ki. s ezek megvalósítása folvamatosan történik. A megtett szociálpolitikai intézkedések alapvetően az emberekről való gondoskodást ie­lentik, de természetesen céljuk a vállalati törzs­gárdatagság megerősítése, szélesítése, mert c«ak megbecsült, tapasztalatokban gazdag, tenninkn­ró dolgozók kollektíváiára támaszkodva lehnt mecfold^ni az úi fHlesztést és az állandóan nö­vekvő tpr-molési faladatokat. A megvalósított s7oHó1nolitikai intézkedések egvbeesnek az or­<?7áo vezető szerveinek célkitűzéseivel. Ez ter­mészetes is hiszen nártunk nolitikáia az e<*ész dolgozó tár-cndalnm, ezen belül az egyén boldo­gulását i«: rao*«»*lt*. A feiW'/tospk eddigi utolsó lépcsőjét 1Q7fi iúnius 30-ávil wÄrtfl le a vállalat A széles «*«­laghengermű fejlesztés második ütem és a v r ó'­16. október 15-én, pénteken 828 műfejlesztés első üteme gyorsított beruházásait a 22. sz. Állami Építőipari Vállalat, a Villany­szerelő Ipari Vállalat, valamint a Gyár- és Gép­szerelő Vállalat és sok más intézmény kiemel­kedően jó munkájával, az eredeti határidő előtt fél évvel megvalósítottuk. Ez a fejlesztési sza­kasz elsődlegesen a termékválaszték és az ex­port árualapok, ezen belül is a tőkés export nö­velését segítette elő. Tájékozódtam és az a meg­látásom, hogy a vállalat eddigi gazdasági ered­ményei, a létrehozott műszaki, termelési lehe­tőségek tovább fogják javítani a vállalati ex­port fokozását, hatékonyabbá tételét. Gyárunk egész kollektívája örömmel vette a hírt, hogy a növekvő igények kielégítése céljá­ból szükséges a félgyártmánytermelés további erőteljes növelése, ahogyan ezt a miniszter elv­társ beszámolója is tartalmazta. Ha termékeink jók, szükségesek, és exportkötelességben is jó termékek,.akkor úgy gondoljuk mi, nem lenne-e jó gyorsabban megcsinálni. Aztán ehhez felme­rül bennünk az is, hogy — mint említettem — a gyorsított beruházáson mennyi építőipari és sze­relővállalat dolgozott, amely vállalatok felvonu­lása még megvan, nem felesleges-e az elvonulá­suk, majd rövid idő múlva újra jövetelük? Meg az is, hogy ismerjük az építőipart, össze tud­ják-e szedni a létszámukat, ha széjjel engedik őket. Politikai és gazdasági vezetőink tájékozta­tása szerint a fejlesztési program megvalósítá­sa során a vállalat a reá háruló feladatoknak meg tud felelni. A fejlesztéshez szükséges mun­kaerő egyharmad részét további üzem- és mun­kaszervezési megoldásokkal, a hatékonyság nö­velésével, a meglevő dolgozó kollektívából fog­ja biztosítani. Ezt az elhatározást segíti az üze­mi demokrácia állandó fejlesztése, a Dolgozz hi­bátlanul munkarendszer bevezetése és kiterjesz­tése, a munkafeltételek állandó javítása és nem utolsósorban a nagyon eltalált bérezési rendsze­rünk. Ügy eltalálták vezetőink, hogy érdemes szóvá tenni. Röviden csak annyit, hogy mint fo­lyamatos üzemben, a bérezés hatására büntetés­nek vennénk, ha egy műszakba sorolnának ben­nünket. Szívesen vállaljuk a három műszakkal járó minden nehézséget. Gyárunk ilyenekkel és még több hasonló intézkedéssel kíván hozzájá­rulni az alumíniumipari központi fejlesztési program megvalósításához. Természetesen dol­gozunk is. Végére maradt a kérdésem, bár már tettem fel egyet. Kapcsolódik ez a KÖFÉM fejleszté­séhez. Vezetőink azt mondják, hogy a mi gyá­runk továbbfejlesztése esetén a hatodik ötéves tervben nem lesz elég alumíniumfém kapacitá­sunk kielégítéséhez és a szükségletekhez. Majd ezt célozza kielégíteni a 100 ezer tonna évi ka­pacitású alumíniumkohó építése, amely 1986­ban lép teljes működésbe. Ha ez így van, jó-e, hogy az alapanyag-termelés kapacitása elmarad a félkészlermelés kapacitásától. Ez a kérdésem. Addig is, amíg a kohó építése nem történik meg, felhívom a szíves figyelmet az alumíniumhulla­dék begyűjtésének fontosságára. Sok félkész­terméket használó vállalatnál keletkezik alumí­niumhulladék, amelynek begyűjtése és újbóli beolvasztása nagymértékben segítené a fém-

Next

/
Oldalképek
Tartalom