Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-2

73 Az Országgyűlés 2. ülése, 1975 lami munka fejlesztése, a szocialista demokrácia elmélyítése. Az állami irányító munka minden síkján és minden láncszemében növelnünk kell a hatékonyságot, hogy biztosíthassuk céljaink, terveink, politikánk, társadalmi érdekeink érvényesülését. A kormány azzal teremti meg a most tárgyalt munkaprogram jó végrehajtásának a legfőbb biztosítékát, ha következetesen felülvizsgálja és egyezteti a tárcák igényeit és minden esetben az országos érdek szabja meg a döntéseit. Kívánatos, hogy az Országgyűlés a kormányzati munka alkotmányos irányítása és ellenőrzése során ebben is segítse a kormányt. A kormány munkaprogramjában felvázolt feladatok jó megoldása megkívánja, hogy erősítsük a központi és a helyi szervek összehangolt tevékenységét. A tanácsok úgy tehetnek a legjobban eleget az államigazgatási feladatoknak, ha egyidejűleg erősítik »népképviseleti, önkormányzati funkcióikat is. Ez fontos összetevője a szocialista demokráciának, amelynek a továbbfejlesztése a programban megjelölt időszak egyik legfontosabb 'társadalompolitikai követelménye. Ezen annak tudatában kell munkálkodnunk, hogy a szocialista demokrácia további kibontakoztatása, és hatékony működésének előmozdítása egyáltalán nem mellékes területe munkánknak, hanem a szocializmus építésének döntő, alkotórésze. Üj társadalmi erőforrásokat tár föl, nagyfokú aktivitást vált ki a dolgozó tömegekből, erősíti a szocialista közgondolkodást, a közösségi felelősséget, fejleszti az embereik szocialista öntudatát. A szocialista demokrácia előmozdítja egész fejlődésünket. A kormány elnöke a szocialista építőmunka külső feltételeivel, hazánk (külkapcsolataival, a nemzetközi helyzettel is foglalkozott. Helyzetértékelése ebben a tekintetben is reális és meggyőző. Külpolitikánk célja: békés építőmunkánk pilléreinek további szilárdítása, külső feltételeinek állandó javítása azáltal, hogy erősítjük kapcsolatainkat a Szovjetunióval, a szocialista országokkal; híven teljesítjük kötelezettségeinket, amelyeket a Varsói Szerződésben vállaltunk; mind teljesebben részt veszünk a szocialista integráció kibontakoztatásában, a testvérországokkal való gyümölcsöző együttműködésben. Ma, a helsinki csúcstalálkozó után megállapíthatjuk, hogy a nemzetközi erőviszonyok kedvezően változtak a béke erői javára. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a tervezett ütemben biztonságosabb körülményék között folytathassuk építőmunkánkat. A helsinki csúcstalálkozó létrejöttében és sikerében kiemelkedő szerepe volt az európai szocialista országoknak, elsősorban a Szovjetuniónak, akárcsak napjainkban abban a harcban, amely a helsinki alapelvek gykorlati érvényesítéséért folyik. A helsinki csúcstalálkozónak a történelmi jelentősége abban áll, hogy elismerte a második világháború után létrejött tényleges európai helyzetet, beleértve a határokat. Emellett új lehetőségeket tárt fel a béke biztosításában, a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködésében. Helsinki után a cél változatlan: az enyhülési folyamat továbbfejlesztése, az európai bizORSZAGGYÜLÉSI ÉRTESlTÖ szeptember 25-én, csütörtökön 74 tonság erősítése, az együttműködés kiterjesztése más területekre. Óvakodnunk kell azonban attól, hogy illúziókban ringassuk magunkat. Emlékezzünk rá, milyen nagy harcot kellett vívni azért, hogy a csúcstalálkozó egyáltalán létrejöhesen, majd azért, hogy a záróokmány megszülessék. Kétségtelen, hogy az ebben elfogadott elveknek a megvalósítása is további állhatatos harc árán lehetséges. Azok az erők, amelyeik eleve ellenezték a csúcstalálkozót, majd a hosszú viták folyamán is mindenáron meg akarták torpedózni a legjobb szándékokat, nem tették le a fegyvert, hanem jelenleg is aktívan működnek. Mi a biztosítéka annak, hogy a helsinki elvek a gyakorlatban is mindinkább tért fognak hódítani? Mindenekelőtt az, hogy az ott elfogadott elvek megfelelnek az európai népek legelemibb érdekeinek, békéjének és biztonságának. E realitással mindenkinek számolnia kell. Kifejezzük azt a reményünket, hogy az aláíró országok kormányai ennek, szellemében folytatják tevékenységüket. A Szovjetunió és a szocialista testvérországok szoros egységben a maguk részéről állhatatosan küzdenek az ott elfogadott okmányban foglaltak megvalósításáért. A Magyar Népköztársaság — mint ahogy azt Lázár elvtárs expozéja tartalmazta — mindent megtesz, hogy a helsinki megállapodás szellemében tovább erősödjék az európai országok békéje és együttműködése. Ehhez a küzdelemhez szilárd pozíciót biztosít a Szovjetunió, a szocialista országok növekvő szerepe, befolyása, a Varsói Szerződés ereje, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában megvalósuló és napról napra bővülő együttműködése. A helsinki csúcstalálkozó megalapozta az európai kontinens biztonságát, azonban a világ különböző térségeiben még számos tűzfészek parázslik. Állást foglalunk amellett, hogy a biztonságot teremtő és garantáló tartós békét ki kell terjesztenünk a világ valamennyi övezetére. Tisztelt Országgyűlés ! A kormány munkaprogramja, amelyhez most a parlament jóváhagyását kéri, felelősen és reálisan irányozza elő a társadalom és a kormányzat teendőit. Ha azokat végrehajtjuk, ha tervszerűen és jól dolgozunk, ha feladatainkat, a valóságos követelmények színvonalán teljesítjük, akkor a következő években is elérhetjük céljainkat: népgazdaságunk továbbra is tervszerűen, dinamikusan fejlődik, tovább épül szocialista társadalmunk, emelkedik az életszínvonal. A kormány munkaprogramját a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Nagy taps.) ELNÖK: Dr. Vida Miklós képviselőtársunk felszólalása következik. DR. VIDA MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim ! A beterjesztett kormányprogram és annak vitája jelentős esemény életünk és az Országgyűlés nevezetes 1975-ös évében. Felszabadulá-