Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-2

73 Az Országgyűlés 2. ülése, 1975 lami munka fejlesztése, a szocialista demokrácia elmélyítése. Az állami irányító munka minden síkján és minden láncszemében növelnünk kell a hatékonyságot, hogy biztosíthassuk céljaink, terveink, politikánk, társadalmi érdekeink ér­vényesülését. A kormány azzal teremti meg a most tárgyalt munkaprogram jó végrehajtásá­nak a legfőbb biztosítékát, ha következetesen fe­lülvizsgálja és egyezteti a tárcák igényeit és min­den esetben az országos érdek szabja meg a dön­téseit. Kívánatos, hogy az Országgyűlés a kor­mányzati munka alkotmányos irányítása és el­lenőrzése során ebben is segítse a kormányt. A kormány munkaprogramjában felvázolt felada­tok jó megoldása megkívánja, hogy erősítsük a központi és a helyi szervek összehangolt tevé­kenységét. A tanácsok úgy tehetnek a legjobban ele­get az államigazgatási feladatoknak, ha egyide­jűleg erősítik »népképviseleti, önkormányzati funkcióikat is. Ez fontos összetevője a szocialis­ta demokráciának, amelynek a továbbfejleszté­se a programban megjelölt időszak egyik legfon­tosabb 'társadalompolitikai követelménye. Ezen annak tudatában kell munkálkodnunk, hogy a szocialista demokrácia további kibontakoztatá­sa, és hatékony működésének előmozdítása egyáltalán nem mellékes területe munkánknak, hanem a szocializmus építésének döntő, alkotó­része. Üj társadalmi erőforrásokat tár föl, nagy­fokú aktivitást vált ki a dolgozó tömegekből, erősíti a szocialista közgondolkodást, a közössé­gi felelősséget, fejleszti az embereik szocialista öntudatát. A szocialista demokrácia előmozdítja egész fejlődésünket. A kormány elnöke a szocialista építőmunka külső feltételeivel, hazánk (külkapcsolataival, a nemzetközi helyzettel is foglalkozott. Helyzetér­tékelése ebben a tekintetben is reális és meg­győző. Külpolitikánk célja: békés építőmunkánk pilléreinek további szilárdítása, külső feltételei­nek állandó javítása azáltal, hogy erősítjük kap­csolatainkat a Szovjetunióval, a szocialista or­szágokkal; híven teljesítjük kötelezettségeinket, amelyeket a Varsói Szerződésben vállaltunk; mind teljesebben részt veszünk a szocialista in­tegráció kibontakoztatásában, a testvérországok­kal való gyümölcsöző együttműködésben. Ma, a helsinki csúcstalálkozó után megálla­píthatjuk, hogy a nemzetközi erőviszonyok ked­vezően változtak a béke erői javára. Ez lehetősé­get nyújt arra, hogy a tervezett ütemben bizton­ságosabb körülményék között folytathassuk épí­tőmunkánkat. A helsinki csúcstalálkozó létre­jöttében és sikerében kiemelkedő szerepe volt az európai szocialista országoknak, elsősorban a Szovjetuniónak, akárcsak napjainkban abban a harcban, amely a helsinki alapelvek gykorlati érvényesítéséért folyik. A helsinki csúcstalálkozónak a történelmi jelentősége abban áll, hogy elismerte a második világháború után létrejött tényleges európai helyzetet, beleértve a határokat. Emellett új le­hetőségeket tárt fel a béke biztosításában, a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok együttmű­ködésében. Helsinki után a cél változatlan: az enyhü­lési folyamat továbbfejlesztése, az európai biz­ORSZAGGYÜLÉSI ÉRTESlTÖ szeptember 25-én, csütörtökön 74 tonság erősítése, az együttműködés kiterjeszté­se más területekre. Óvakodnunk kell azonban attól, hogy illú­ziókban ringassuk magunkat. Emlékezzünk rá, milyen nagy harcot kellett vívni azért, hogy a csúcstalálkozó egyáltalán létrejöhesen, majd azért, hogy a záróokmány megszülessék. Kétség­telen, hogy az ebben elfogadott elveknek a meg­valósítása is további állhatatos harc árán lehet­séges. Azok az erők, amelyeik eleve ellenezték a csúcstalálkozót, majd a hosszú viták folyamán is mindenáron meg akarták torpedózni a legjobb szándékokat, nem tették le a fegyvert, hanem jelenleg is aktívan működnek. Mi a biztosítéka annak, hogy a helsinki el­vek a gyakorlatban is mindinkább tért fognak hódítani? Mindenekelőtt az, hogy az ott elfoga­dott elvek megfelelnek az európai népek legele­mibb érdekeinek, békéjének és biztonságának. E realitással mindenkinek számolnia kell. Kife­jezzük azt a reményünket, hogy az aláíró orszá­gok kormányai ennek, szellemében folytatják tevékenységüket. A Szovjetunió és a szocialista testvérorszá­gok szoros egységben a maguk részéről állhata­tosan küzdenek az ott elfogadott okmányban foglaltak megvalósításáért. A Magyar Népköz­társaság — mint ahogy azt Lázár elvtárs expo­zéja tartalmazta — mindent megtesz, hogy a hel­sinki megállapodás szellemében tovább erősöd­jék az európai országok békéje és együttműkö­dése. Ehhez a küzdelemhez szilárd pozíciót bizto­sít a Szovjetunió, a szocialista országok növekvő szerepe, befolyása, a Varsói Szerződés ereje, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában meg­valósuló és napról napra bővülő együttműkö­dése. A helsinki csúcstalálkozó megalapozta az európai kontinens biztonságát, azonban a világ különböző térségeiben még számos tűzfészek pa­rázslik. Állást foglalunk amellett, hogy a bizton­ságot teremtő és garantáló tartós békét ki kell terjesztenünk a világ valamennyi övezetére. Tisztelt Országgyűlés ! A kormány munkaprogramja, amelyhez most a parlament jóváhagyását kéri, felelősen és reálisan irányozza elő a társadalom és a kor­mányzat teendőit. Ha azokat végrehajtjuk, ha tervszerűen és jól dolgozunk, ha feladatainkat, a valóságos követelmények színvonalán teljesít­jük, akkor a következő években is elérhetjük céljainkat: népgazdaságunk továbbra is tervsze­rűen, dinamikusan fejlődik, tovább épül szocia­lista társadalmunk, emelkedik az életszínvonal. A kormány munkaprogramját a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében a tisztelt Országgyűlésnek el­fogadásra ajánlom. (Nagy taps.) ELNÖK: Dr. Vida Miklós képviselőtársunk felszólalása következik. DR. VIDA MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim ! A beterjesztett kormányprogram és annak vitája jelentős esemény életünk és az Ország­gyűlés nevezetes 1975-ös évében. Felszabadulá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom