Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-11

715 Az Országgyűlés 11. ülése, 1976. október 14-én, csütörtökön 716 Egyértelműen került megfogalmazásra, hogy népünk közműveltsége nagyrészt az általános iskolán múlik. Ezért is kell elkövetni mindent annak érdekében, hogy abban az életkorban, amikor a bontakozó személyiség, az ember formálása legeredményesebb lehet, a 6—14 éves korban, a családok, a szülők érezzék felelősségüket a törvény szellemének és betűinek maradéktalan betartásáért, gyermekeik, a kisebb és nagyobb közösség érdekei védelmében. Több. a vitában részt vevő méltatta annak jelentőségét, hogy a tervezet 20. paragrafusa a családok szerepével is foglalkozik. Általános egyetértést eredményezett, hogy a jogok és kötelességek összhangja alapján a szülők megtisztelő társadalmi kötelességévé teszi a család, azon belül a gyermekek olyan szellemben történő nevelését, hogy belső igényükké váljon a rendszeres művelődés, a kulturált közösségi magatartás. A hozzászólók pozitívnak minősítették, hogy a törvénytervezet jó kapcsolatot teremt az ifjúsági, a családjogi, a honvédelemről szóló törvénnyel, s a Magyar Népköztársaság Alkotmánya szellemében határozza meg a feladatokat. A törvényjavaslat keretjellegű. Minden részkérdésre nem térhet ki, de jól összpontosítja a figyelmet a fő tevékenységi területekre. Megfelelően hívja fel a figyelmet a munkásművelődés fontosságára, a bejáró dolgozókkal való fokozottabb törődésre. Többen szóltak a szocialista brigádmozgalom eredményeiről, arról, hogy magas szakmai műveltség hordozói, ami nagy kincsünk, s erre is alapozni kell a további tevékenységet. Ügy gondolom, képviselő társaim is számos olyan tapasztalattal rendelkeznek, amelyek igazolják, hogy a különböző munkahelyek egyre inkább kötelességüknek érzik dolgozóik művelődésének segítését, ösztönzését. Egyre több továbbképző központ, intézmény létesül. Tartalmilag, módszertanilag a népgazdaság közelebbi és távolabbi céljaival összhangban annyi felnőtt tanul és képezi magát, amennyit 3—4 évvel ezelőtt nem mertünk remélni sem. Mind több az érettségizett szakmunkás, s növekszik az egyetemek esti és levelező tagozatán tanuló fizikai dolgozók aránya. Egyre magasabb azoknak a száma, akik állandó önkéozéssel fejlesztik, bővítik ismereteiket, akiknek belső igénye a művelődés, a jobbra, a korszerűbbre való törekvés. Nem véletlen csupán, hogy a Hazafias Népfront nemrég lezajlott kongresszusán a gazdaságpolitikai kérdések mellett a közművelődéssel, népünk műveltségi helyzetével kapcsolatosan tartalmas, elemző vita alakulhatott ki. A már többször említett 1974-es központi bizottsági határozat, az azt követő tudatos munka jelentős szemléletváltozást is eredményezett. Megnövekedett a műveltség és a művelődés rangja. Növekedett a könyvtárba, a színházba, hangversenyre rendszeresen járók száma. Egyre körültekintőbben segítik a közművelődés munkásai a szocialista brigádok kulturális vállalásait, még akkor is, ha e tekintetben van még formalitás, nem tudatosan szervezett és előkészített úgynevezett kulturális program, aminek eredménye gyakran nem a közelítés, megértetés, megszerettetés, hanem ellenkezőleg: az elriasztás, eltávolítás. Ebben az összefüggésben is egyetértően nyilatkoztak a vitában felszólaló képviselőtársak a törvénytervezet azon paragrafusáról, amely az értelmiség megtisztelő kötelességének minősíti a közművelődés segítését, s egyben az erre való felkészítésüket is biztosítja. Jelentős helyet kapott a vitában a különböző társadalmi szervek és szervezetek ez irányú eredményes munkája. Köztudott, hogy hazánkban többszektorú közművelődési tevékenység folyik. A szakszervezetek jelentős számú intézmény létesítői, fenntartói. Általános tapasztalat, hogy jó az együttműködés az állami szervekkel. Megfelelő módszerek alakultak ki a munkahely és lakóhely kapcsolatának szorosabbá tétele érdekében, az együttműködés különböző formáinak kialakítására, fejlesztésére vonatkozóan. Több területen jelentős a közös fenntartásba vett intézmények száma, s a tartalmi munka színvonalának emelése érdekében kifejtett tudatos tevékenység. Ezt az összehangoltságot segíti a javaslat 29. §-a, amikor egyértelműen kimondja, hogy a közművelődés irányítása állami feladat. A korábbi jó tapasztalatokra alapozva hangsúlyozza azonban az együttműködés fontosságát, a közös tevékenységet az állami és társadalmi szervek, illetve szervezetek között. Nagy hangsúllyal szóltak a vitában részvevők a különböző nemzetiségekhez tartozó magyar állampolgárok művelődésének anyanyelvi és nemzetiségi kultúrájuk művelése, ápolása érdekében megtett eddigi intézkedések pozitív hatásáról, a lenini nemzetiségi politika következetes gyakorlatáról, melynek eredményei lemérhetők. A kulturális bizottság ülésén több képviselőtársunk azon véleményének adott hangot, hogy szívesen szavazna meg olyan költségvetést, amelyben a közművelődés részesedése a nemzeti jövedelemből az eddigieknél nagyobb arányt képviselne. Ezzen észrevétel mellett az az álláspont is egyértelmű volt, hogy a meglevő tárgyi feltételek jobb, összehangoltabb felhasználásával is enyhíthetők gondjaink. Egyértelmű helyesléssel fogadta mindkét bizottság, hogy a törvényjavaslattal együtt a Minisztertanács végrehajtási utasítástervezete is rendelkezésre áll, ami egyértelműbbé teszi a hogyan továbbot. Több képviselőtársunk felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényt széles körben ismertessük meg lakosságunkkal, hiszen csak az ismeretek birtokában várható el az, hogy mindenki értse, akarja, és tegyen mind eredményesebb megvalósítása érdekében. Tisztelt Országgyűlés! A törvény fogadtatására pozitív, kedvező a légkör. Növekedett a műveltség presztízse. Számos eredményt mondhatunk magunkénak. A továbblépés lehetőségei is adottak. A fejlett szocialista társadalmat építjük, s társadalmunk a kommunista holnap felé tart. A közművelődés a maga eszközeivel az eddigieknél is tudatosabban segítheti és kell. hogy segítse e naay, nemes célkitűzés mind eredményesebb megvalósítását, népünk még nyugodtabb kiegvensúlyozottabb, kulturáltabb életének biztosítását. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot, a bevezető-