Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-11

715 Az Országgyűlés 11. ülése, 1976. október 14-én, csütörtökön 716 Egyértelműen került megfogalmazásra, hogy né­pünk közműveltsége nagyrészt az általános is­kolán múlik. Ezért is kell elkövetni mindent an­nak érdekében, hogy abban az életkorban, ami­kor a bontakozó személyiség, az ember formálá­sa legeredményesebb lehet, a 6—14 éves korban, a családok, a szülők érezzék felelősségüket a törvény szellemének és betűinek maradéktalan betartásáért, gyermekeik, a kisebb és nagyobb közösség érdekei védelmében. Több. a vitában részt vevő méltatta annak jelentőségét, hogy a tervezet 20. paragrafusa a családok szerepével is foglalkozik. Általános egyetértést eredményezett, hogy a jogok és kö­telességek összhangja alapján a szülők megtisz­telő társadalmi kötelességévé teszi a család, azon belül a gyermekek olyan szellemben történő ne­velését, hogy belső igényükké váljon a rend­szeres művelődés, a kulturált közösségi maga­tartás. A hozzászólók pozitívnak minősítették, hogy a törvénytervezet jó kapcsolatot teremt az ifjú­sági, a családjogi, a honvédelemről szóló tör­vénnyel, s a Magyar Népköztársaság Alkotmá­nya szellemében határozza meg a feladatokat. A törvényjavaslat keretjellegű. Minden részkér­désre nem térhet ki, de jól összpontosítja a fi­gyelmet a fő tevékenységi területekre. Megfe­lelően hívja fel a figyelmet a munkásművelődés fontosságára, a bejáró dolgozókkal való fokozot­tabb törődésre. Többen szóltak a szocialista brigádmozga­lom eredményeiről, arról, hogy magas szakmai műveltség hordozói, ami nagy kincsünk, s erre is alapozni kell a további tevékenységet. Ügy gondolom, képviselő társaim is számos olyan ta­pasztalattal rendelkeznek, amelyek igazolják, hogy a különböző munkahelyek egyre inkább kötelességüknek érzik dolgozóik művelődésének segítését, ösztönzését. Egyre több továbbképző központ, intéz­mény létesül. Tartalmilag, módszertanilag a népgazdaság közelebbi és távolabbi céljaival összhangban annyi felnőtt tanul és képezi ma­gát, amennyit 3—4 évvel ezelőtt nem mertünk remélni sem. Mind több az érettségizett szak­munkás, s növekszik az egyetemek esti és leve­lező tagozatán tanuló fizikai dolgozók aránya. Egyre magasabb azoknak a száma, akik ál­landó önkéozéssel fejlesztik, bővítik ismeretei­ket, akiknek belső igénye a művelődés, a jobb­ra, a korszerűbbre való törekvés. Nem véletlen csupán, hogy a Hazafias Népfront nemrég le­zajlott kongresszusán a gazdaságpolitikai kér­dések mellett a közművelődéssel, népünk mű­veltségi helyzetével kapcsolatosan tartalmas, elemző vita alakulhatott ki. A már többször említett 1974-es központi bizottsági határozat, az azt követő tudatos munka jelentős szemléletváltozást is eredmé­nyezett. Megnövekedett a műveltség és a mű­velődés rangja. Növekedett a könyvtárba, a színházba, hangversenyre rendszeresen járók száma. Egyre körültekintőbben segítik a köz­művelődés munkásai a szocialista brigádok kulturális vállalásait, még akkor is, ha e te­kintetben van még formalitás, nem tudatosan szervezett és előkészített úgynevezett kulturá­lis program, aminek eredménye gyakran nem a közelítés, megértetés, megszerettetés, hanem ellenkezőleg: az elriasztás, eltávolítás. Ebben az összefüggésben is egyetértően nyilatkoztak a vitában felszólaló képviselőtár­sak a törvénytervezet azon paragrafusáról, amely az értelmiség megtisztelő kötelességének minősíti a közművelődés segítését, s egyben az erre való felkészítésüket is biztosítja. Jelentős helyet kapott a vitában a különböző társadalmi szervek és szervezetek ez irányú eredményes munkája. Köztudott, hogy hazánkban több­szektorú közművelődési tevékenység folyik. A szakszervezetek jelentős számú intézmény léte­sítői, fenntartói. Általános tapasztalat, hogy jó az együttműködés az állami szervekkel. Meg­felelő módszerek alakultak ki a munkahely és lakóhely kapcsolatának szorosabbá tétele érde­kében, az együttműködés különböző formáinak kialakítására, fejlesztésére vonatkozóan. Több területen jelentős a közös fenntartásba vett in­tézmények száma, s a tartalmi munka színvo­nalának emelése érdekében kifejtett tudatos te­vékenység. Ezt az összehangoltságot segíti a ja­vaslat 29. §-a, amikor egyértelműen kimondja, hogy a közművelődés irányítása állami feladat. A korábbi jó tapasztalatokra alapozva hangsú­lyozza azonban az együttműködés fontossá­gát, a közös tevékenységet az állami és társa­dalmi szervek, illetve szervezetek között. Nagy hangsúllyal szóltak a vitában részve­vők a különböző nemzetiségekhez tartozó ma­gyar állampolgárok művelődésének anyanyel­vi és nemzetiségi kultúrájuk művelése, ápolása érdekében megtett eddigi intézkedések pozitív hatásáról, a lenini nemzetiségi politika követ­kezetes gyakorlatáról, melynek eredményei le­mérhetők. A kulturális bizottság ülésén több képvi­selőtársunk azon véleményének adott hangot, hogy szívesen szavazna meg olyan költségve­tést, amelyben a közművelődés részesedése a nemzeti jövedelemből az eddigieknél nagyobb arányt képviselne. Ezzen észrevétel mellett az az álláspont is egyértelmű volt, hogy a megle­vő tárgyi feltételek jobb, összehangoltabb fel­használásával is enyhíthetők gondjaink. Egy­értelmű helyesléssel fogadta mindkét bizottság, hogy a törvényjavaslattal együtt a Miniszter­tanács végrehajtási utasítástervezete is rendel­kezésre áll, ami egyértelműbbé teszi a hogyan továbbot. Több képviselőtársunk felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a törvényt széles körben is­mertessük meg lakosságunkkal, hiszen csak az ismeretek birtokában várható el az, hogy min­denki értse, akarja, és tegyen mind eredmé­nyesebb megvalósítása érdekében. Tisztelt Országgyűlés! A törvény fogadta­tására pozitív, kedvező a légkör. Növekedett a műveltség presztízse. Számos eredményt mond­hatunk magunkénak. A továbblépés lehetősé­gei is adottak. A fejlett szocialista társadalmat építjük, s társadalmunk a kommunista holnap felé tart. A közművelődés a maga eszközeivel az eddigieknél is tudatosabban segítheti és kell. hogy segítse e naay, nemes célkitűzés mind eredményesebb megvalósítását, népünk még nyugodtabb kiegvensúlyozottabb, kulturáltabb életének biztosítását. Kérem a tisztelt ország­gyűlést, hogy a törvényjavaslatot, a bevezető-

Next

/
Oldalképek
Tartalom