Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-2

61 Az Országgyűlés 2. ülése, 1975 megszervezetünket, hogy törekvéseinkhez nyújtsanak segítséget. A kormány munkájához igényeljük az Országgyűlés, a képviselqk számunkra nélkülözhetetlen támogatását, bírálatait és javaslatait. Kérem a tisztelt Országgyűlést, vitassa meg és fogadja el a kormány programját. Köszönöm figyelmüket. (Nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 12.16—12.37. — Elnök: RAFFAI SAROLTA.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülés folytatjuk. Következik a kormányprogram feletti vita. Bejelentem, hogy a kormányprogramhoz eddig 21 (képviselőtársunk jelentkezett hozzászólásra. Méhes Lajos képviselőtársunknak adom meg a szót. MÉHES LAJOS: Tisztelt Országgyűlés! Kormányelnökünk. Lázár György elvtárs által beterjesztett beszámoló jó összegezését adta társadalmi, gazdasági, politikai életünk fő eredményeinek és gondjainak, valamint 'imponáló egyszerűséggel, de nagy konkrétsággal vázolta a kormányra és valamennyiünkre, egész dolgozó népünkre váró tennivalókat. Ezzel a szakszervezetek és a magam nevében egyetértek. Ezt most annál is inkább mondhatom, hiszen ezekben a napokban, ezekben a hetekben zajlottak le a szakszervezeti taggyűlések és ismét egy nagy beszélgetéssorozat végére tesznek pontot a közeljövőben megtartásra kerülő szakszervezeti kongresszusok. E szakszervezeti fórumokon sok tízezer szervezett dolgozó mondta el, hogy helyeslik a párt XI. kongresszusának határozatait, hogy értik és támogatják a párt és a kormány politikáját. Nemcsak a szavak, hanem a tettek is a párt, a kormány, a nép összeforrottságát bizonyítják. A kongresszusi, a jubileumi munkaverseny eredményei nagyszerűek á] tálában az országban, de ilyennek lehet tekinteni a kohó-, gép- és villamosenergia-iparban is. A kohászat termelése 1974-ben 5,5 százalék helyett 9 százalékkal volt több az 1973. évinél, a gépiparé pedig 5,5—6 százalék helyett 12 százalékkal növekedett az előző évhez képest. Ez a növekedés jellemző az 1975-ös esztendőre is. Ez a kohó- és gépipari dolgozók és vezetők munkáját dicséri. A két kiemelt kormányprogramban megvalósuló termelés 30—40 százalékkal haladja meg a gépipar fejlődési ütemét. Csak egy példát említenék, az autóbuszgyártás helyzetét. Talán a konkrét számok helyett is többet mond az, hogy az idén egy esztendő alatt lényegesen több autóbuszt fog gyártani a gépipar, mint amennyi autóbusszal jelenleg a Budapesti Közlekedési Vállalat, valamint a Volán Vállalat rendelkezik az egész országban. Ez év június 30-án kaptuk az első jelentést a Jászberényi Hűtőgépgyártól, hogy a negyedik ötéves tervét már teljesítette, a Ganz Villamossági Művek pedig szeptember 15-én jelentette ugyanezt. A következő hónapokban, hetekben nyilván egy sor vállalat már teljesíteni fogja negyedik ötéves tervét. szeptember 25-én, csütörtökön 62 Ügy vélem, helyes, ha az Országgyűlés színe előtt is szívből gratulálunk a negyedik ötéves tervüket határidő előtt teljesítő vállalatok dolgozóinak és további hasonló eredményes munkát kérünk tőlük és sikeres munkát kívánunk nekik. Az ez évi munkában már jelentkeztek a párt Központi Bizottságának a múlt év decemberi határozata végrehajtására irányuló törekvések. Például becslések szerint a kohó- és gépipari vállalatok egymilliárd forint anyagés energiamegtaikarítást érteik el. Visszatekintve a negyedik ötéves terv időszakára, joggal állapíthatjuk meg, hogy a termelés és a munka hatékonyságának növekedése megteremtette a feltételeket az életszínvonal, az életkörülmények rendszeres javításához. A reálbér, reáljövedelem növelésére vonatkozó terveinket már most meg lehet állapítani: teljesíteni fogjuk. Csak az elmúlt évben a reálbérek, a tervezett 3,7 százalék helyett 5,5 százalékkal nőttek. Ez évben további 3 százalékos növekedés várható. Nagy jelentőségűek a végrehajtott szociálpolitikai intézkedéseink is. A különböző nemzetközi tanácskozásokon jó, magabiztos érzés szocialista ország szakszervezetének képviselője lenni. E magabiztosság alapját hazánk egyre gyarapodó gazdasága, társadalmi és kulturális fejlődése, a nép életszínvonalának emelkedése adja. Jól tudjuk azt is. hogy milyen szerepe van hazánk kiegyensúlyozott fejlődésében a Szovjetunióval, a szocialista országokkal való szoros szövetségnek, a testvéri együttműködésnek. Tisztelt Országgyűlés! Egyetértek azokkal a gondolatokkal is, amelyeket Lázár elvtárs a nehézségeinkről, a gondjainkról elmondott. Ma pontosan tudjuk, hogy a cserearányromlás mit jelentett a népgazdaságnak eddig és azt is, hogy ezzel tartósan számolni kell. A jó dolog az, hogy az erős, lökésszerű megrázkódtatástól sikerült megkímélni a gazdasági életet. Csodatevő kormányunk azonban természetesen most sincs, mint ahogy nekünk még a mondák szerint sem volt soha olyan férfiunk, aki egy halból meg egy kenyérből az egész népet jól tudta volna lakatni. A legenda szerint is csak egy olyan királyunk volt, aki a sziklából csákányával vizet tudott fakasztani. Nekünk azelőtt is, azóta is csak az van, amit a nép két keze munkájával és eszével elő tud állítani. Tehát, ha a lökésszerű megrázkódtatást el is lehetett kerülni, fizetnünk azért kell. A jó benne az, hogy nem az életszínvonal csökkentése árán, mint a tőkés országokban, hanem úgy, hogy az életszínvonal növekedésének üteme átmenetileg mérsékeltebb lesz az elkövet- / kező években. A mi mai problémáink keletkezése szempontjából fontos tudni, hogy azok miből erednek, tehát, hogy főként a tőkés világpiaci helyzetből, a tőkés valutaválság inflációhatásából és a hazai termékszerkezet nem megfelelő összetételéből. De a nehézségek leküzdése szempontjából a döntő, az itthoni tennivalók jó kijelölése és a végrehajtás következetes megszervezése. Ma olyan helyzetben vagyunk, amikor elég jól is-