Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-2

55 Az Országgyűlés 2. ülése, 1975. szeptember 25-én, csütörtökön 56 gi szempontból hosszú távon is eredményesnek ígérkezik együttműködésünk. A Magyar Népköztársaság, mint eddig, a jö­vőben is korrekt és megbízható kereskedelmi partnere kíván lenni mindazoknak, akik a köl­csönös előnyök alapján készek velünk gazdasági kapcsolatokat teremteni, azokat bővíteni. Külföldi üzletfeleink jól tudják, hogy minta múltban, a jelenben is pontosan teljesítjük szál­lítási és fizetési kötelezettségeinket, biztosan számíthatnak rá, hogy így lesz ez a jövőben is. Kedves Elvtársiak! A szocialista építés alap­elve, minden erőfeszítésünk lényege, értelme a dolgozó ember életkörülményeinek javítása, életszínvonalának emelése. A tervezőmunkában a XI. kongresszuson elfogadott életszínvonalpo­litikai célokat tekintjük irányadónak. A növe­kedés mértékét természetesen hozzá kell igazí­tanunk munkánk várható eredményeihez. Szá­mításba véve azokat a tényezőket, amelyek kor­látozzák a belföldi célokra fordítható nemzeti jövedelem növelését, a következő két évre csak szerény, és az öt év egészére is az eddiginél né­hány százalékkal mérsékeltebb, de biztosított reálbér- és reáljövedelem-növelést tervezünk. Bér- és jövedelempolitikai terveinkben szá­molunk azzal, hogy a következő években is emelnünk kell a fogyasztói árak színvonalát. Ezt szívesen elkerülnénk, de nem tehetjük meg, hogy a fogyasztói árakat teljes mértékben men­tesítsük a termelői és az importárak színvonalá­ban és arányaiban előálló változásoktól. Elhatározott szándékunk viszont, hogy a fo­gyasztói árakat az állam eszközeivel továbbra is szigorúan ellenőrizzük, az árszínvonal növeke­dését a tervezett keretek között tartjuk, és ezzel együtt olyan jövedelempolitikát folytatunk, amely kellő biztosítékot nyújt arra, hogy vala­mennyi társadalmi réteg életszínvonala rend­szeresen emelkedjék. Továbbra is biztosítani kívánjuk a kiegyen­súlyozott és választékos áruellátás. Számítunk arra, hogy a lakosság szükségleteinek kielégíté­sében a jövőben is részt vállalnak a szövetkeze­tek és kisiparosok. Lehetőségeinkkel arányban tovább kívá­nunk lépni a szociális ellátás fejlesztésében is. Azt tervezzük, hogy az ötéves terv folyamán, amikor arra a feltételek 'megérnek, tovább ja­vítunk a gyermekes családok és az idős korúak anyagi helyzetén. Ujabb intézkedéseket terve­zünk az egészségügyi hálózat, a gyermekintéz­mények fejlesztésére. Alapvető feladatunknak tekintjük a lakásellátás javítását, mindenekelőtt Budapesten és a nagy ipari központokban. A településhálózatot úgy kívánjuk fejlesz­teni, hogy a következő öt esztendőben érzékel­hetően tovább javuljanak mind a városi, mind a falusi lakosság életkörülményei. Tisztelt Országgyűlés! A kormány tisztában van azzal, hogy gazdaságpolitikai céljaink meg­valósításában döntő szerepe van az irányító és szervező munkának, gazdaságirányítási rend­szerünk hatékonysága növelésének. Ezért fontos feladatunknak tartjuk, hogy az V. ötéves terv céljaival összehangoltan, kidol­gozzuk az irányítás és a közgazdasági szabályo­zás továbbfejlesztéséhez szükséges intézkedése­ket is. Abból indulunk ki, hogy gazdaságirányítási rendszerünk alapelveiben nincs szükség változ­tatásra, viszont szándékunk, hogy a közgazdasá­gi szabályozókat jobban hozzáigazítsuk a mó­dosult feltételekhez, és az újonnan jelentkező követelményekhez, s hogy minden olyan pon­ton javítsunk és változtassunk, ahol az a haté­konyság megnövekedett követelményeinek ér­vényre juttatása szempontjából szükséges. Ez többek között azt is megkívánja, hogy az eddi­ginél jobban differenciáljunk, konkrétabban számoljunk az egyes ágazatok gazdálkodási fel­tételeiben levő különbségekkel. A közgazdasági viszonyok alakításának igen fontos kérdése a termelői árak tervezése. Az ár­rendszerben és a korikrét termelői árakban olyan módosításokat és változtatásokat tervezünk, amelyek lehetővé teszik, hogy jobban közelít­sünk a világpiaci árarányokhoz. Ez elengedhe­tetlenül szükséges ahhoz, hogy az árak, betölt­ve funkciójukat, a termelés és a gazdaság szá­mára megfelelő orientációt adjanak. A korábban már említett okok, mindenek­előtt a támogatások ugrásszerű növekedése kö­vetkeztében az elmúlt években olyan helyzet állt elő, hogy csökkent a költségvetésnek a vál­lalati gazdálkodásból származó pénzbevétele, miközben a vállalatok jelentősen növelni tud­ták pénzalapjaikat. Ez a helyzet nem tartható fenn, ezért a pénzügyi politika soron következő feladatai közé tartozik a tiszta jövedelem köz­pontosított hányadának növelése. A szabályozók módosításakor ezt a feladatot is meg kell olda­nunk. Ugyanakkor növelni kell a vállalatok ér­dekeltségét a költségek csökkentésében, a gaz­daságosság fokozásában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a haté­konyság javítása, tartalékaink teljesebb kiakná­zása elengedhetetlenül szükségessé teszi a terv­szerűség és a szervezettség növelését, az egysé­ges szemléleten nyugvó felelős vezetői munka erősítését, az ismert fogyatékosságok felszámo­lását. A központi és vállalati irányító munká­ban mindenekelőtt a termelés korszerűsítésének, a műszaki haladás meggyorsításának feladatait, a beruházási folyamat nagyobb tervszerűségé­nek biztosítását, a munkaerő-gazdálkodás meg­javításának tennivalóit, a munka szervezettsé­gének és a munkafegyelem javításának felada­tait kell előtérbe állítani. A Minisztertanács munkájában méginkább, mint eddig, arra fogunk törekedni, hogy a va­lóság ismeretére alapozzuk döntéseinket, és kö­vetkezetesen érvényt szerezzünk azoknak. Hogy gyorsabban és hatékonyabban reagáljunk a tár­sadalmi-gazdasági fejlődés keletkező ellentmon­dásaira, intézkedéseink világosak, közérthetők legyenek, és lehetőleg mentesek maradjanak a bürokratikus vonásoktól. Határozottabban ér­vényt kívánunk szerezni a központi döntések­nek, de nem célunk a túlszabályozás. Számítunk a jelentős önállósággal dolgozó vállalatok, a vezetők felelős munkájára, kezde­ményezéseire, mer't felfogásunk szerint ez nem gátja, hanem feltétele a társadalmi érdekek tel­jesebb érvényesülésének. A központi irányítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom