Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.
Ülésnapok - 1975-2
49 Az Országgyűlés 2. ülése, 1975. szeptember 25-én, csütörtökön 50 gesnél lassabban reagálunk a világpiacon végbemenő változásokra. A külső piaci feltételek és munkánk gyengeségeinek együttes hatása a népgazdaság egyensúlyi viszonyainak romlásában mutatkozik meg, de ez mind ez ideig úgyszólván kizárólag a külkereskedelmi mérlegben és az államháztartásban vált érezhetővé. A világpiaci árak emelkedését a költségvetésből folyósított állami támogatással csaknem teljesen ellensúlyoztuk. Mivel a terheket a költségvetés viselte, a vállalati gazdálkodásban és a lakosság életfeltételeinek alakulásában nem, vagy csak kis mértékben mutatkoztak meg a nehezebbé vált helyzet következményei. Sőt, nemcsak teljesítettük, hanem jelentősen túlteljtesítettük az életszínvonal és a beruházások múlt évi előirányzatait és amint ismert, nagy méreteket öltött az anyagkészletek felhalmozása is. Mindezek láttán sokakban olyan érzet keletkezett, hogy eltúlozzuk a világpiac bennünket érő kedvezőtlen hatásait, mások éppen ellenkezőleg úgy vélekednek, hogy lekicsinyeljük azokat. Szeretném hangsúlyozni, hogy sem az egyik, sem a másik nem áll szándékunkban és a végleteket a jövőben is el akarjuk kerülni. A világgazdaság oldaláról bennünket érő kedvezőtlen hatások természetesen nem ingatták meg népgazdaságunk szilárdságát, fejlődésünk folyamatos és meg vagyunk győződve, hogyha jól dolgozunk, az is marad. De hiba lenne, hogyha terveinkben, fejlesztési elhatározásainkban figyelmen kívül hagynánk a megváltozott közgazdasági viszonyokat. Ez megnehezítené az egyensúly helyreállítását, rossz orientációt adna a vállalatok gazdálkodásának, keresztezné a hatékonyság javítására irányuló törekvéseinket, végső soron fejlődésünk ütemét fékezné. Számításba kell vennünk, hogy a KGSTországok egymás közötti forgalmában is emelkednek az árak. Ez közös elhatározásunkon alapul és az az indítéka, hogy a világpiac megváltozott viszonyai között is fenn kívánjuk tartani, sőt növelni akarjuk a kölcsönös érdekeltséget az együttműködés fokozásában. A KGST-országok viszonylatában újonnan megállapított export-import árak lényegesen kedvezőbbek, mint amelyeket a tőkés piacon elérünk, forgalmunk ismert struktúrája miatt azonban a cserearányok terhünkre változnak és időre van szükség ahhoz, hogy megfelelő mértékben növelni tudjuk exeportteljesítményünket. Az ebből származó nehézségek áthidalását megkönnyíti, hogy mint mindig, most is számíthatunk a Szovjetunió megértésére és segítőkészségére. A Központi Bizottság 1974. december 5-i ülésén gondosan elemezte a kialakult körülményeket és nagy fontosságú határozatában kijelölte, ez év júliusi ülésén pedig ismét megerősítette a tennivalókat. Azt a feladatot tűzte ki, hogy a hatékonyság növelésének meggyorsításával, a termelési szerkezet korszerűsítésével, tartalékaink mozgósításával továbbra is biztosítsuk népgazdaságunk fejlődésének kielégítő ütemét és teremtsük meg az egyensúly fokozatos helyreállításának feltételeit. A Központi Bizottság útmutatásaira alapozva a kormány részletes és konkrét programban írta elő az ez évre szóló feladatokat és folyamatosan ellenőrzi teljesítésüket. A tények elemzése arra mutat, hogy bár a végrehajtás szervezetten megkezdődött, a társadalmi termelés az előirányzottnak megfelelően növekszik, és vannak más kedvező előjelek is, az eddigi eredmények még nem biztosítják valamennyi fontos követelmény /kielégítését. Lassú az előrehaladás a termelési szerkezet, az üzem- és munkaszervezés, általában a munkaerőgazdálkodás javítása terén. Még szerény eredményeket értünk el a beruházási munka javításában, és továbbra sem kielégítő a helyzet a készletgazdálkodásban. A legnagyobb gondot azonban továbbra is az okozza, hogy a tőkés külkereskedelmi forgalom, elsősorban a kivitel, a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakul. Mindez arra int, hogy nem csökkenthetjük, ellenkezőleg fokoznunk kell erőfeszítéseinket a határozatok következetes végrehajtásáért, és-ha szükséges, további intézkedéseket kell tennünk ez évi tervünk teljesítése érdekében. A középpontban álló legfontosabb feladat változatlanul az, hogy célravezető és gyakorlati intézkedéseket tegyünk exportképességünk növelésére, a minden piacon gazdaságosan értékesíthető termékek kifejlesztésére és termelésének növelésére. Az utóbbi hónapok tapasztalatai ismét megerősítették, hogy úgyszólván ez az egyedüli járható útja annak, hogy ellensúlyozni tudjuk a megváltozott árarányok hátrányos következményeit és a szükségleteknek megfelelően bővítihessük behozatalunkat. Ezt az utat kell választanunk azért is, mert bár a devizakiadásokkal továbbra is takarékoskodnunk kell, az import korlátozása egy határon túl már nem elősegíti, hanem fékezi az egyensúly és a hatékonyság javítására irányuló törekvéseink megvalósítását. Az elkövetkező hónapok másik kiemelkedően fontos feladata az őszi mezőgazdasági munkák szervezett és tervszerű lebonyolítása. Gondoskodtunk arról, hogy a betakarításhoz, a jövő évi termés megalapozásához minden szükséges feltétel rendelkezésére álljon. Mindanynyiunk közös érdeke, hogy a betakarított termést veszteség nélkül megóvjuk és gazdaságosan feldolgozva értékesítsük. Az irányító szerveknek, a felvásárló és értékesítő vállalatoknak, az élelmiszeriparnak egyaránt elsőrendű kötelessége, hogy ezt minden módon elősegítse. Ez évi feladataink nehezek, és mint látható, még sok a tennivalónk. De bízunk benne, hogy fegyelmezett és javuló munkával, a lendületesen folytatódó szocialista munkaverseny segítségével további eredményeket érünk el a tartalékok feltárásában, népgazdasági tervünk teljesítésében. Tisztelt Országgyűlés! Az aktuális gazdasági feladatok végrehajtásán kívül megfelelő figyelmet fordítunk a jövő előkészítésére is. A kormánynak az a szándéka, hogy néhány hónap múlva az Országgyűlés elé terjeszti az V. ötéves tervről szóló törvényjavaslatot. A tervező munkában azokat a gazdaságpolitikai irányelveket érvényesítjük, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozott meg. Olyan tervet kívánunk az Országgyűlés elé terjeszteni, amely összhangban áll a fejlett szocia-