Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-18

1409 Az Országgyűlés 18. ülése, 1973. március 22-én, csütörtökön 1410 Az ember természeti környezete védelmének egyes kérdéseiről szóló, nagyobb távlatra szóló komplex programot az érdekelt minisztériumok, országos hatáskörű szervek ez év decemberében terjesztik a kormány elé. Schnitzler képviselőtársunk felvetette azt, hogy esetleg egy kerettörvényt alkosson a parlament, nyújtson be a kormány a parlamentnek. Én magam anélkül, hogy a kormánnyal konzultálni tudtam volna, helyesnek látom ezt a javaslatot, hiszen annyi rendelete van már a kormánynak ebben a kérdésben, hogyha csak azokat öszszegyűjtjük és rendszerbe rakjuk, akkor a jövő év közepe felé ezt a kerettörvényt be tudjuk nyújtani a parlamentben. Környezetünk védelme, ha törvény van, ha csak miniszteri rendelet van, nem csupán állami hatósági intézkedést igényel, hanem az egész társadalom ügye. Éppen ezért örülök annak, hogy a Hazafias Népfront kezdeményezést indított. Ennek a kezdeményezésnek már ma is kézzelfogható eredményei vannak. Ügy érzem, hogy ez a kormányzat munkáját ebben a fontos kérdésben igen hatékonyan tudja segíteni, olyan mértékben, ahogyan a Hazafias Népfront országos méretűvé tudja kibontakoztatni ezt .az igen hasznos kezdeményezést és mozgalmat. A lakásépítésről. Az ez évi tervet, a negyedik ötéves tervet, és a 15 éves lakásépítési tervet teljesíteni fogjuk, és igen nagy erőfeszítéseket teszünk azért, hogy ezen beiül az állami telepszerű lakások számát növeljük már ebben az évben is és a jövő évben és 1975-ben, különösen Budapesten és az öt kiemelt nagyvárosban. Erre külön kidolgozott programunk van. Rövidesen egy külön határozatot is hozunk, ahol több milliárd forint többletet adunk arra a célra, hogy Budapesten és az öt kiemelt nagyvárosban több telepszerű állami lakást, illetve tanácsi elosztású lakást tudjunk felépíteni. Ugyancsak gondoskodni kívánunk arról, hogy a telepszerű lakásoknál egyidőben a hozzátartozó óvodák, bölcsődék és egyéb dolgok is megépüljenek. A víz- és csatornaközművek fejlesztésére a negyedik ötéves tervben 14 milliárd forintot, vagyis kétszer annyit fordítunk, mint az előző ötéves tervben. Ezzel biztosítjuk, hogy 1975-re a lakosság 65 százaléka el legyen látva vízvezetékkel. A falusi vízművek a vízgazdálkodási társulatok útján erőteljesen fejlődtek, ma már csaknem 1000 községben van vízmű. Meggyorsítjuk a csatornázás ütemét. Azokban a helységekben, amelyekben a lakosság is nagyobb érdekeltséget vállal a csatornaművek építésében, nagyobb állami hozzájárulást adunk, ugyanúgy mint a vízművek építéséhez. Szviridovné képviselőtársunk Szabolcs megye közművesítését sürgette. Teljes mértékben igaza van, valóban jó néhány szempontból és ebből a szempontból is Szabolcs megye az ország legkevésbé ellátott területe, a kormány ezt figyelembe fogja venni a gyorsított fejlesztésnél. 1975-re a vízművel való ellátottság 26 százalékról 38 százalékra, a csatornaművel való ellátottság 6 százalékról 12 százalékra emelkedik. Az átlagos szint elérése Szabolcs megyére vonatkozóan csak a 80-as években lesz teljes mértékben lehetséges. Kardos elvtárs, a csepeli tanács elnöke említette tegnap, hogy a csepeli nagyüzemek az eltelt években több mint 1000 lakást építettek saját dolgozóiknak és továbbra is szándékukban áll a lakásépítés támogatása. ígérhetem a kormány nevében Kardos elvtársnak és mindenki másnak, hogy az állami szervek olyan mértékben adnak segítséget, amilyen mértékben a helyi szervek erőfeszítéseket tesznek azzal, hogy a saját üzemeik dolgozóit lakással ellássák. A csepeli módszert követhetőnek tartjuk és meggyőződésünk, hogy a gazdasági vezetők, a partes szakszervezetek gondoskodása újabb lehetőségeket tárhat fel a munkáscsaládok lakásgondjainak megoldására. Elhangzott olyan javaslat, hogy változtassunk az ez évben meghozott lakásrendeleten. A kormánynak mondani kell nemet is. Ebben a kérdésben nemet kell hogy mondjak. Az ez évben megalkotott új lakásrendelkezésen, amely újabb kedvezményeket jelent hitelben és vissza nem térítendő támogatásban, most és szerintem 1974 és 1975-ben sem tudunk változtatni. A következő ötéves tervet tárgyalva akkor visszatérhetünk, hogy tudunk-e további támogatást adni, most nemet kell mondanunk. Ebben az évben ez az intézkedés, amit hoztunk több száz millió forint költségvetési terhet és emellett több száz millió forint hitelt vesz igénybe. Salamon elvtársnő kérdésére — ha megtalálom — Faluvégi elvtárs adott egy választ, amire nem tudtam úgy felkészülni, ezért felolvasom. A Pénzügyminisztérium a tanácsok 1972. évi gazdálkodási eredményeiről a közelmúltban felmérést, végzett — mondja a pénzügyminiszter elvtárs. Megállapításra került, hogy eszerint a tanácsok az elmúlt évben, 1972-ben összesen kereken 888 millió forintos többletbevételt értek el, ami körülbelül kétszerese a tavalyinak. Borsod és Komárom megye kivételével — Salamon elvtársnő Komárom megyei, tatabányai képviselő, ugyanott vagyok én is, ezért is örültem, hogy Faluvégi adta ezt a levélkét nekem, hogy kis részrehajlás is legyen a válaszomban, szóval Borsod és Komárom megye kivételével — valamennyi megye és megyei város rendelkezik ilyen többlettel, amely megyei átlagként 40 millió forintot jelent. Borsod megyében ez a bevételi elmaradás 25, Komárom megyében 16 millió forint. E két megyében az elmaradást elsősorban a vállalatok nyeresége után fizetendő városi és községi hozzájárulás tervtől eltérő alakulása okozta. A Pénzügyminisztérium a zárszámadási munka rendes menetében e két megye pénzügyi helyzetét megvizsgálja és intézkedést tesz a hiányok túlnyomó hányadának költségvetési juttatásból történő pótlására. A vége egy fenyegető mondat, hogy az egyéb bevételi forrásokat is meg fogják emellett vizsgálni. Ezt nem mondom el. (Derültség.) A gyenge adottságú termelőszövetkezetekről több képviselőtársam szólt. A kormány foglalkozik ezzel a problémával. Nekünk az volt eddig a véleményünk, hogy megfelelő volt az