Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-18

1367 Az Országgyűlés 18. ülése, 1973. március 22-én, csütörtökön 1368 A központi fejlesztési programnak megfelelően halad a számítástechnika fejlesztése A programban érdekelt hat vállalat az 1971. és 1972. évi értékesítési termelési és fejlesztési tervét teljesítette. A kohó- és gépipar exportforgalma a termelést jóval meghaladó mértékben növekedett. A IV. ötéves tervidőszak második évében a tárca vállalatainak rubelelszámolási exportja 25 százalékkal, a dollárviszonylatú kivitele pedig 20 százalékkal nőtt. Ilymódon az ipar összexportjának csaknem 50 százalékát, a dollárelszámolású exportjának 34 százalékát, a népgazdaság összes exportjának pedig több mint 40 százalékát, ezen belül a dollárelszámolású export 28 százalékát a kohó- és gépipari vállalatok szolgáltatták. A két év összesített eredményei azt mutatják, hogy a két ágazat az ötéves tervidőszak időarányos részét kiviteli vonatkozásban túlteljesítette. Az export dinamikus fejlődését nagymértékben elősegítették a nemzetközi kooperációs kapcsolatok bővítése, a termelő és a külkereskedelmi vállalatok jó együttműködése, megfelelő anyagi ösztönzők alkalmazása. Fokozott mértékben terelték vállalatainkat az exportpiacok felé a beruházási egyensúly javítása érdekében tett intézkedések is. Vállalataink a nemzetközi szállítási kötelezettségeiknek eleget tettek, megszilárdult a szerződési fegyelem, tovább javult a termelés és a szállítás ütemessége, bár ezen a téren is vannak még további tennivalók. A pótalkatrészigények kielégítése terén korábban mutatkozott ellátási problémák nagy része megoldódott. Változatlan törekvésünk a gazdaságos exportforgalom további növelése. Az elmúlt évek során mennyiség, minőség és választék szempontjából egyaránt javult a lakosság ellátása tartós fogyasztási cikkekből. Javult a kereslet és kínálat összhangja. Bizonyos termékek hiányjellege megszűnt. Több termékből az ipar kínálata meghaladja a keresletet, például olaj kályhákból, gázkályhákból, gáztűzhelyekből, mosógépekből és más cikkekből. Tény, hogy vannak még olyan termékek, mint például a kerékpár, fürdőkád, szilárdtüzelési tűzhelyek, víz- és gázcsövek, amelyekből a keresletet nem tudjuk kielégíteni, főként az elégtelen kapacitások miatt. A folyamatban levő fejlesztésekkel, licencek, gyártási eljárások megvételével, a nemzetközi termelési kooperáció bővítésével azonban a belföldi ellátást tovább javítjuk. Erőteljes ütemben folyt a kohó- és gépiparban az elmúlt években a vidéki ipartelepítés is. 1968 óta közel 50 új vidéki gyárat, üzemet létesítettünk, illetve kezdünk el telepíteni. A vidéken foglalkoztatott létszám 1972-ben elérte az összes létszám 54,5 százalékát. A vidéken létesült új gyárakban korszerű technikát honosítottunk meg. Ezek a telepítések jó hatással voltak a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő foglalkoztatására, és az iparilag elmaradott megyékben élő családok anyagi helyzetének javítására, az ingázók számának csökkentésére. Lehetőség nyílott a Budapestről kitelepült üzemekben felszabaduló munkaerő hatékonyabb foglalkoztatására. A negyedik ötéves tervidőszak hátralevő ' éveiben tovább folytatjuk a vidéki ipartelepítéseket. A termelés és értékesítés erőteljes növekedési üteme mellett az elmúlt évben javult a vállalati munka hatékonysága. Mindkét ágazatban a növekvő termelési feladatokat kisebb létszámmal oldottuk meg.» Ennek megfelelően a termelés növelését teljes egészében a termelékenység emelkedésével fedeztük. összességében növekedett a vállalatok nyeresége és javult a jövedelmezősége is. Ennek eredményeként a kohászati vállalatok előreláthatóan 11 napi, a gépipari vállalatok pedig 13 napi bérnek megfelelő évvégi nyereségrészesedést fizetnek. Tisztelt Országgyűlés ! Gazdaságpolitikánk megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a gazdaságosabb termékösszetétel kialakításának, a termelési szerkezet korszerűsítésének. Erre kötelez bennünket pártunk X. kongresszusa és a Központi Bizottság múlt év novemberi határozata. Népgazdasági és vállalati érdek is, hogy a gazdaságos cikkek termelését bővítsük, a gazdaságtalanokét pedig gyorsabb ütemben csökkentsük, illetve megszüntessük. Az elmúlt évek eredményei már bizonyos mértékben tükrözik a gyártmánystruktúra átalakítását célzó kormányzati és vállalati intézkedések hatását. Ezt a célt szolgálják a központi fejlesztési programok is. À termelési struktúra átalakítása a gépiparban hosszabb időt igénylő és állandóan megújuló folyamat, mivel jelenleg igen széles profillal dolgozik. Sokszor nagy értékű, rendkívül bonyolult összetételű, széles körű kooperációban készülő termékek gyártásáról, esetenként jelentős nemzetközi szállítási kötelezettségek teljesítéséről van szó. A minisztérium a múlt évben sokoldalú és széles körű vizsgálatokat végzett. Ezek alapján az érintett vállalatokat arra köteleztük, hogy részletes intézkedési tervet dolgozzanak ki a gazdaságtalanságot előidéző okok feltárására és megszüntetésére. Néhány nagyvállalatunknál olyan strukturális átalakításra van szükség, jelentős nemzetközi szállítási kötelezettségek teljesítése mellett, amely a gyárak profiljának döntő átrendezését teszi szükségessé. E nagy jelentőségű feladatokat ezek a vállalatok kizárólag saját erőből nem képesek megoldani. Ehhez külső segítségre, s az általánostól eltérő módszerek alkalmazására van szükség. A kormány intézkedési terveinek megfelelően, gyorsított ütemben dolgozzuk ki ezeknél a vállalatoknál az illetékes párt- és társadalmi szervek bevonásával a hosszútávú gazdaságos profilok kialakításának koncepcióját, végrehajtásának ütemtervét és az alkalmazandó, az általánostól eltérő módszereket. A Magyar Hajó- és Darugyárra és a Vörös Csillag Traktorgyárra vonatkozóan a kormány már határozatot hozott. Még ez évben a másik három vállalatra is — mint Fock elvtárs előadói beszédében jelezte —, megszületik a döntés. A Magyar Hajó- és Darugyárra vonatkozó határozat megteremti a vállalat 1973—75. évi biztonságos gazdálkodásának és nemzetközi