Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-18

1363 Az Országgyűlés 18. ülése, 1973. március 22-én, csütörtökön 1364 általában is szerény mértékben csökkentek, a nemzeti jövedelemhez, a nemzeti jövedelem növekményéhez a hozzájárulásunk növekedett. Megyénkben a szocialista szektor beruházása megközelítően az 1971. évivel azonos szintű, pénzügyi teljesítés alapján számolva 3,6 milliárd forintnak, üzembehelyezett beruházás alapján számolva pedig 2,5 milliárd forintnak felel meg. A beruházásokon belül növekszik a nagy egyedi, az ágazati, a vállalatok által finanszírozott beruházások részaránya. A szabályozórendszer megszorításai ellenére a vállalati beruházásoknál visszaesés nem következett be, a pénzügyi teljesítés 5 százalékkal növekedett. A megye szocialista ipara netto termelés alapján számolva 5,6 százalékkal növelte termelését. A kereskedelmi forgalom 6,6, a lakossági szolgáltatások azonban mindössze két százalékkal növekedtek. Az 1972. évi fejlődés alapot biztosított a megye lakossága anyagi és kulturális színvonalának további növeléséhez. A lakosság készpénzbevétele 5 százalékkal növekedett. 3960 lakás épült fel, mintegy 500-zal több, mint az előző évben. Az újonnan átadott, vagy rekonstruált üzemek szociális ellátottsága a mai követelményeknek megfelelő. A megye negyedik ötéves tervének fejlesztési célkitűzéseit alapjában véve az országosan egységes gazdaságpolitikai célok határozzák meg. Ezekkel egyezően három gazdaságpolitikai célt állítottunk magunk elé. Az első: a gazdaság valamennyi ágazata komplex, összehangolt együttes, arányos fejlesztésének érvényesítése. A második: a foglalkoztatás és a megye települései ellátottsági színvonalának közelítése az átlaghoz, hogy mérséklődjék a megye egyes területén élő népesség életszínvonalában ma még meglevő különbség. A harmadik: a tanácsi fejlesztési terv alapvető célkitűzése a lakosság legfőbb szükségleteinek : a lakás-, kommunális, egészségügyi, kulturális ellátás színvonalának javítása. A negyedik ötéves tervi fejlesztési alapok felhasználásában a legdöntőbb célkitűzések között szerepel a lakosság életkörülményeinek javítása, az iparfejlesztés, ipartelepítés, az egységes területfejlesztés folytatása, a meglevő termelő egységeink műszaki színvonalának növelése, valamint a lakásépítés. A megye ipari termelésének 70—80 százalékos növelését terveztük 12—13 százalékos évi átlagos növekedési ütem mellett. A tervidőszak első két évében a szocialista ipar termelése az időarányos 23—25 százalék helyett nettótermelésben 13,6 százalékkal növekedett. A termelés dinamizmusa a harmadik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva mérséklődött. A minisztériumi ipar termelési volumenének növekedése a szocialista ipar átlagának felel meg. A tanácsi ipar termelésének növekedési üteme az előirányzat felett van, a szövetkezeti ipar jelentősége továbbra is számottevő. Az ipar fejlődése az utóbbi két évben nem volt egyenletes. A szocialista ipar termelésnövekedése a foglalkoztatottak számának 7,6 százalékos, és az egy foglalkoztatottra jutó termelés 5,6 százalékos bővülése mellett ment végbe. A bekövetkezett növekedés elmaradt az előirányzattól. Az ipari termelés dinamikája az országos átlagot meghaladta, de nem érte el a szomszédos alföldi megyék fejlődési ütemét. A kormány településhálózat-fejlesztési terve alapján elkészült a megye településhálózat-fejlesztési terve, amely 76 településsel számol, amelyből 7 városi jogállású és 69 a járásokra oszlik. Megtörtént a települések besorolása. A besorolásnak megfelelő intézményhálózat kiépítése a terveknek megfelelően elkezdődött, azonban az anyagi eszközök szűk volta miatt abban jelentős előrelépés nem történt. A településhálózat fejlődésén belül a legnagyobb feszültség Szolnok városban van. Mint felsőfokú központ, nem rendelkezik a funkció kellő színvonalú ellátásához szükséges létesítményekkel, intézményrendszerrel. Fokozza a feszültséget, hogy a város gazdasága és a lakosság száma gyorsan gyarapodik. Különösen nagy az elmaradás a lakásfejlesztésben, az iparcikkkereskedelmi és vendéglátóipari hálózatban, az általános iskolai férőhely-ellátottságban. Szolnok városban az általános iskolai tanulók létszáma növekedik. A harmadik ötéves terv tanteremépítési előirányzatát nem tudtuk teljesíteni. A negyedik ötéves terv 54 tanterem építésével számol. Figyelembe véve azt, hogy a megyeszékhelyen az iskolai tantermek kihasználtsága nagyfokú, mert egy osztály-tanteremre 1,76 százalék tanulócsoport jut. A tervbevett építkezések lényegesen nem javítanak helyzetünkhöz. Ezért úgy ítéljük meg, hogy még a negyedik ötéves terv során további 30 általános iskolai tanterem építése szükséges. Ezt a megye, a város saját erőből megoldani nem tudja, központi támogatást igényel a helyzet megjavítása. Ezen gondunkat a művelődési kormányzat ismeri. Reméljük, a helyzet kedvező megoldásához megkapjuk a szükséges támogatást. Politikai kérdés az, hogy Szolnok megyeszékhelyen, ahol a munkások ezrei dolgoznak, a közoktatás is megfelelő színvonalra emelkedjék és a tárgyi feltételek biztosítva legyenek. A megye középtávú terve 15 000 lakás megépítésével számol. A tervidőszak eltelt éveiben 7400 lakás került átadásra. Ez a lakásszám 1430-cal haladja meg a terv időarányos részét. A nagyarányú szanálások miatt azonban a lakásszaporulat csak 5000 volt. A megye lakásállományán belül a szobaszám szerinti megoszlás kedvező változáson ment át. Az egyszobás lakások aránya mérséklődött 51-ről 49%-ra. Ez még mindig meghaladja a 44 százalékos országos átlagot. Az erőteljes lakásépítés ellenére a 100 szobára jutó lakosok alapján a laksűrúség kedvezőtlenebb az országosnál. A lakásépítés ütemében a tervben előírt változás a városok, főleg Szolnok város javára nem következett be. Ebből eredően a lakásellátási feszültség Szolnok városában nem csökkent. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1972 novemberi ha,tá-