Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.
Ülésnapok - 1971-30
2221 Az Országgyűlés 30. ülése, 1974. október 4-én, pénteken 2222 sadalmi összefogással nagy eredményeket értek el, belterületi utat, óvodát, iskolát építettek, könyvtárat valósítottak meg a különböző szervek és a lakosság összefogásával. Az említett példák bizonyítják, hogy a tanácstörvény alapján az önkormányzati jellegen nem kizárólag a pénzügyi, anyai lehetőségeket értik és nem elsősorban azt, hogy a községi tanács egyedül képes legyen saját maga és a községi intézmények fenntartására, a község összefogása nélkül. A tanácsi önkormányzat gazdasági tartalommal való megtöltésében elengedhetetlen a nem tanácsi szervekkel való szoros együttműködés. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a gazdasági szervek mind többen kapcsolódnak a kerület- és településfejlesztéshez, részt vesznek a lakosság szükségleteinek kielégítését szolgáló feladatok megoldásában. Mindezek azt igazolják, hogy a tanácsok, mint a terület gazdái, egyre inkább betöltik azt a szerepet, amelyet a tanácstörvény, az önkormányzati jelleg számukra meghatározott. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolóját tisztelettel elfogadom és a képviselői körzetemben levő tanácsi vezetőkkel, apparátussal és a lakossággal együtt azon munkálkodom, hogy a tanácsok a jövőben még eredményesebben valósítsák meg a szocializmus teljes felépítése során ránk háruló feladatokat. A beszámolót a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Bánóczi Gyula képviselőtársunk. BÁNÓCZI GYULA: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A most folyó ülésszakon olyan törvény végrehajtását ellenőrzi az Országgyűlés, amely még nem is olyan régen mint tervezet feküdt előttünk. Fölvethető a kérdés: miért térünk vissza ilyen rövid időn belül a végrehajtás ellenőrzésére? Véleményem szerint a válasz egyértelmű lehet: azért, hogy biztosítsuk a lakosság minden rétegét érintő törvény még hatékonyabb végrehajtását. Másrészt úgy gondolom, helyes az a gyakorlat, hogy ezen a szinten is nagyobb figyelmet fordítunk a jó döntések, határozatok, törvények maradéktalan teljesítésére. Ez a dolgozók, a lakosság igénye, elvárása is. A végrehajtás általános tapasztalataival kapcsolatban a véleményem megegyezik a beszámolóban és képviselőtársaim által is megfogalmazott értékeléssel. A törvény elveinek és rendelkezéseinek helyességét az élet már eddig is igazolta. A törvény végrehajtása során tovább erősödött a lakosság és a tanács kapcsolata. Megélénkült az állampolgárok részvétele a közügyek intézésében. Jelentős eredmények születtek a helyi erőforrások, lehetőségek feltárásában. Az élet választ adott azokra a kérdésekre, problémákra is, amelyek a törvény elfogadásának, illetve előkészítésének vitájában fölmerültek, például ilyenek: hogyan biztosítható a népképviseleti és az önkormányzati jelleget illetően a jogok, a kötelességek, a felelősség összhangja az állampolgárok, másfelől a tanács és szervei részéről, mennyire lesznek képesek ezt a kölcsönösséget felismerni, hogyan fog fejlődni a Hazafias Népfront és a tanácsok kapcsolata? Ezek a kérdések összefüggenek egymással. Egyrészt azért vált lehetővé a népképviseleti és az önkormányzati jelleg megfogalmazása a törvényben és helyes érvényesítése a gyakorlatban, mert a társadalom általános fejlődése, az emberek tudatának fejlődése ezt szükségessé és lehetővé tette. Másrészt a Hazafias Népfront, mint tömegpolitikai bázis, maga is hozzájárult és hozzájárul ennek a kölcsönösségnek a felismeréséhez, az emberek gondolkodásának állandó formálásához. Megyénkben és választókerületemben a tanácsok népképviseleti jellegének, szerepkörének kibontakozása kedvezően alakul. Sokat fejlődött a tanácsok testületi munkája, a testületek tekintélye a lakosság és különböző szervek előtt megnövekedett. Alkalmasabbá váltak a feladatok ellátására, a lakosság érdekeit jobban szolgáló, átfogó témákat tárgyalnak. Az apparátust irányító szerepük is sokat javult. Az önkormányzati jelleg kialakításának, fejlesztésének lényeges feltétele — mint ahogyan képviselőtársaim is hangsúlyozták — a tanácsi gazdálkodás megalapozottsága, de ez nem kizárólagos feltétel. Ezt azért szeretném hangsúlyozni, mert különösen a kezdeti időszakban volt olyan jelenség, a mi tapasztalataink szerint is, hogy az önkormányzati jelleg erősítését leszűkítették a gazdálkodás fejlesztésére. Az a körülmény, hogy a tanácsok érdekeltté váltak a területükön működő vállalatok és szövetkezetek gazdasági eredményeiben, megkönnyítette az együttműködést, fokozta a lakosság érdeklődését és aktivitását. A község szépítése, a lakosság sorsa és életkörülményeinek formálása közös helyi érdekké is vált. Minden eddigit meghaladó mértékben kibontakozott a lakosság közreműködése és egyben felelősségvállalása is az ügyek iránt. Mivel tudnám ezt igazolni? A megrendezett falugyűlések tapasztalatai is alátámasztják, hogy a megélénkült közéleti tevékenység, aktivitás mennyire jelentős tényezőjévé vált a megye, választókerületem társadalmi-gazdasági fejlődésének. Ezeken a gyűléseken 1973-ban több mint tízezer közérdekű javaslat hangzott el. Ezek a tanácskozások nem a panaszkodók, az egyéni sérelmekkel foglalkozók tanácskozásai. Ezek olyan okos gyülekezetei az embereknek, ahol a közösség érdekében, a közösségért hangzanak el okos javaslatok, vélemények és bírálatok. A lakosságnak a tanácsi feladatokban való eredményesebb részvételét bizonyítja az is, hogy az utóbbi években a társadalmi összefogás, a társadalmi munka jelentős eredményeket hozott megyénkben is. 1971-ben 68 millió, 1972-ben 89 millió, 1973-ban 114 millió forint értékű munkát végzett a lakosság a községek, a városok építése, szépítése, saját életkörülményeinek javítása érdekében. A társadalmi munka nemcsak anyagi előnyökkel járt, erősítette az emberekben az öszszetartozást, a közösségi érzést is. A tanácsok a lakosság ellátásának javítása érdekében bővítették koordinációs tevékenysé-