Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-30

2203 Az Országgyűlés 30. ülése, 1974. október 4-én, pénteken 2204 Megyénk lakossága nevében ezért köszöne­tet mondok mindazon szerveknek, amelyeknek segítsége lehetővé tette a gond felszámolását, s biztosította a megalapozottabb gazdálkodást. Ez­úton is kérem az országos főhatóságok vezetőit, hogy azt a korrekt, megértő munkakapcsolatot erősítsék továbbra is megyei tanácsunkkal, ame­lyet az elmúlt években kialakítottak, s amely egyértelműen szolgálja megyénk lakossága sok­oldalú igényeinek kielégítését. Kedves Képviselő Elvtársak ! Az elmúlt évek is bizonyítják, hogy mind jobban megvalósul a tanácstörvénynek az a célkitűzése, hogy növe­kedjék a tanácsok szerepe a lakossági igények kielégítésében és hogy hatékonyabban használ­ják fel az erre szolgáló, a népgazdaság adott le­hetőségeihez mérten rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket. A tanácsoknál szemléletbeli változásra volt szükség a korábbi, döntően ál­lami hozzájárulásra alapozott bevételi struktú­rával kapcsolatban. A biztos állami hozzájárulás kényelmessé tette a tanácsok pénzügyi terveit, mivel nem kívánta meg a tanácsi bevételek ala­kulásának intenzív befolyásolását. Ennek az állí­tásnak valós voltát magam is igazolni tudom, hi­szen a biztos állami dotáció mechanikus admi­nisztratív munkára késztette pénzügyi dolgo­zóinkat, s esetenként formálissá tette tanács­testületünk döntését is. Most a gazdasági önállóság inspirálólag hat testületünkre és apparátusunk dolgozóira egy­aránt, hiszen tudjuk: ha az új lehetőségek figye­lembevételével jobban dolgozunk, akkor célki­tűzéseinket is gyorsabb ütemben lehet megva­lósítani. A tanácstörvény tehát a szűk tanácsi gazdálkodási szemléletet megszüntette, ma már egyre jobban előtérbe lép a terület gazdájának, a tanácsnak átfogó látásmódja. Igen sokan féltették az ágazati érdekek ér­vényesülését a nagyobb önállósággal dolgozó tanácsoktól. Ma már egyértelműen megállapít­ható: a félelem indokolatlan volt, mert éppen a tanácsok szerepének növekedése ösztönzőleg hatott az ágazati feladatok gyorsabb megvalósí­tására, különösen a művelődésügyi, egészség­ügyi és kereskedelmi ellátottság javítására. Ma már nem felülről várjuk a megoldás le­hetőségeit, hanem magunk munkálkodunk a vá­ros fejlesztésén, segítségül híva a területen levő nem tanácsi gazdálkodó szerveket és a lakossá­got. A tanács gazdaságszervező munkájára és a területen tevékenykedő vállalatok, intézmények helyes koordinációjára választókörzetemből is jó példákat tudok elmondani. Ilyen volt például a városi tanács, a Munkaügyi Minisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium, a Nehézipari Mi­nisztérium és a Labor Műszeripari Művek kö­zös beruházása a hőtáwezeték építésekor, vagy az ipartelephez vezető út- és csatornaberuházás­nál. A kereskedelmi hálózat bővítése az UNI­KER vállalattal és az általános fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezettel közösen. Még nagyobb fokú a városi tanács és a helyi ipari üzemek, vállalatok gazdasági kooperációja a központi bi­zottsági határozatok megvalósítása érdekében, főként a gyermekintézmények bővítése tekinte­tében. E helyes kooperáció, amely az egymásra utaltság, de egyben egymás segítésének kifeje­zője is, a területi elv hangsúlyozása mellett az ágazati feladatok megvalósítását is elősegíti, megnövelve a tanács anyagi erőforrásait s al­kalmat adva üzemi kollektívák, és a lakosság társadalmi munkájának igénybevételére is. Ilyen ágazati fejlesztéseket is elősegítő együttműködés alakult ki a városi tanács és a Látszerészeti Eszközök Gyára, a SZIM Marógép­gyára, az Elektromos Mérőkészülékek és a Pest­vidéki Gépgyár esztergomi gyáregységei között, amelynek eredményeként az utóbbi három év­ben sikerült 215 férőhellyel bővíteni s részben közösen fenntartani a város óvodáit, elősegítve így a területen jelentkező gondok csökkentését, a dolgozó édesanyák nyugodt munkavégzését, a munkásosztály helyzetének javítását, a népese­déspolitikai feladatok megoldását is. Az együttműködés egyik szép példáját sze­retném megemlíteni. Esztergom évek óta szere­tett volna felépíteni egy sportcsarnokot, amely az iskolaváros fiatalságának és az üzemek sport­köreinek, sportegyesületeinek egyre fokozódó igényeit kielégítené. A városi tanács anyagi le­hetőségei több tervidőszakban sem tették lehe­tővé a kivitelezés megkezdését, mert más, fon­tosabb beruházásokat, lakás- és csatornaépítést kellett megvalósítani. Most, az új tanácstörvény lehetőséget adott arra, hogy a Látszerészeti Esz­közök Gyára és a tanács közös beruházásában az üzemi és diákfiatalok jelentős társadalmi munkájával meginduljon a könnyűszerkezetes építkezés, s hazánk felszabadulásának 30. évét e régen várt s óhajtott objektummal tegyük em­lékezetessé. A városi tanács anyagi lehetőségeit növeli a területen meghatározott célok érdekében el­végzett társadalmi munka is. A helyesen értel­mezett városszeretetet bizonyította Esztergom lakossága az 1973-as millenniumi esztendőben, amikor is 6 millió forintot meghaladó társadalmi munkát végzett el, egy főre esőén 222 forint ér­tékben. Nagy segítséget jelent a vállalatok kom­munista szombat akciója, az „egy üzem — egy iskola" akció, amely azon túl, hogy segítsé­get nyújt az iskolák karbantartásához, ellátásá­nak javításához, egyben közvetett módon bekap­csolja az üzemi dolgozókat is a közoktatási párt­határozat végrehajtásába, így az üzemi dolgo­zók is hozzájárulnak ahhoz, hogy az általános és szakközépiskoláinkban jobban felkészítsék nevelőink fiataljainkat a termelő munkára. A hatás kölcsönhatássá válik, a munkások adta segítség később magasabb szintű termelő mun­kában realizálódik. E példák is bizonyítják: a munkahely és la­kóhely közös kapcsolatának erősítésén fontos feladatunk tovább munkálkodni. Tisztelt Országgyűlés! Az esztergomi városi tanácsnak földrajzi fekvéséből eredően nemcsak a helyi lakosság igényeinek kielégítését kell biz­tosítania, hanem figyelembe kell vennie a vá­roskörnyék oktatási, közművelődési, egészség­ügyi, kereskedelmi és szolgáltatási szükségleteit is. A város vonzáskörzete kiterjed a Duna-ka­nyar Komárom megyei községeire, így Pilisma­rótra, Dömösre, valamint a közeli Pilisszentlé­lekre, de egészségügyi vonatkozásban a dorogi járás egész területére is. Ez utóbbi tényt figye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom