Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-30

2191 Az Országgyűlés 30. ülése, 1974. október 4-én, pénteken 2192 tói. A tanácsok ezért fokozott figyelmet fordítanak az ügyfélfogadás folyamatos javítására. A fővárosi kerületekben és számos városban szabad szombaton is működő ügyfélszolgálati irodákat szerveztek. Amint említettem, igen jelentős munka volt a tanácsok hatáskörének felülvizsgálata. Ez azonban csak egyik feltétele az ügyintézés korszerűsítésének, a bürokratizmus csökkentésének. A másik, nem kevésbé fontos feltétele az eljárások egyszerűsítése, az ügyintézés idejének rövidítése. Erre egyébként eddig is több intézkedést tettünk. Néhány éve például még átlagosan 2 millió hatósági bizonyítványt adtak ki évente a tanácsok, a múlt évben már csak 360 ezret. Még mindig gyakori azonban, hogy vállalatok, intézmények jogszabályi rendelkezés ellenére kérnek tanácsi igazolást olyan adatokról, amelyeket a személyi igazolvány tanúsít. Ezt a gyakorlatot meg kell szüntetni, mert az állampolgároknak felesleges utánjárást, a tanácsoknak indokolatlan többletmunkát okoz. Nem hiszem, hogy van olyan ország, ahol megalapozottan mondhatnák, hogy náluk nincs bürokrácia. Mi sem vagyunk kivételek ebben, de meggyőződésem, hogy a szocialista államigazgatás ezt a betegséget nemcsak gyógyítani tudja, hanem meg is előzheti. A bürokratizmus egyébként nehezen megfogható dolog. Néha hajlamosak vagyunk minden papírmunkát bürokráciának tekinteni, pedig ez nyilvánvaló túlzás, hiszen például az állampolgárok egyes jogait és kötelezettségeit nem lehet csak szóban megállapítani. A bürokratizmus csökkentésében, megelőzésében a központi szerveknek is jelentős szerepük van. Ide értem a Tanácsi Hivatalt is. Az eddigi intézkedések kedvező hatása is bizonyítja, hogy sokat tehetünk az egyszerű, érthető, felesleges részletekbe nem bocsátkozó szabályozással, tehát a túlszabályozás elkerülésével. Bonyolult jogszabályok egyenes következménye a nehézkes, hosszadalmas eljárás. Azzal is csökkenthetjük a bürokratizmust, ha csak a valóban szükséges adatokat, jelentéséket kérjük a tanácsoktól. Az ügymenet vizsgálatokban a korszerű technikai eszközök, gépek alkalmazásától jelentős javulást várunk. Az állami népességnyilvántartás rendszerének most folyó kiépítése is lehetővé teszi, hogy az állampolgárok ismétlődő zaklatása nélkül, szinte gombnyomásra kapjuk majd meg a szükséges adatokat. A központi intézkedések mellett a tanácsok feladata, hogy törekedjenek saját munkájukban is a jobb szervezésre. Hiába jó ugyanis a jogszabály, ha az ügyintéző felkészületlen, vagy udvariatlan az ügyfelekhez, ha nem hatja át az a tudat, hogy tevékenysége a lakosság szolgálata, közszolgálat. A jó tanácsi dolgozó nem az ügyek intézésére, hanem azok megfelelő elintézésére, sőt keletkezésük megelőzésére törekszik. Természetesen lehetnek olyan esetek — és ez a törvényjavaslat feletti vitában is elhangzott —, amelyeket a legjobb ügyintézéssel sem lehet mindenki megelégedésére intézni. Ha a jogszabály alapján vagy közérdekből nemet szükséges mondani, ezt úgy kell udvariasan közölni, hogy az indokokat az ügyfél is megértse és elfogadja. Tisztelt Országgyűlés! A törvény végrehajtásának eredményéhez hozzájárultak azok a szervezeti változások, amelyek az utóbbi években történtek. Ezek közül az egyik legfontosabb a közös tanácsok szervezése volt. A közös tanácsak elősegítik a települések anyagi és szellemi erőforrásainak hatékonyabb felhasználását és a színvonalasabb tanácsi munkát teszik lehetővé. A társközségekben szükséges azonban a közéleti érdeklődés, tevékenység fokozottabb figyelemmel kísérése és ösztönzése, ami nemcsak a tanácsok, hanem valamennyi helyi szerv feladata. Ezzel a képviselőcsoport ülések szinte mindegyike foglalkozott. Az iparosodás, az urbanizáció következtében gyorsan növekszik a városok és ezzel a városi tanácsok szerepe. Ezért törekednünk kell az ország egységes városhálózatának kialakítására, úgy azonban, hogy csak a valóban városi színvonalú települések nyerjék el ezt a rangot. Emiatt kellett megszigorítani a várossá nyilvánítás feltételeit. Fokozódik a városok környékükre kisugárzó hatása, a város és közvetlen környékének érdekközössége, intézményeinek szerepe a szomszédos községek lakosságának ellátásában. Ezt szabályozta előrelátóan a törvény azzal, hogy lehetővé tette a város és a hozzá szoros szállal fűződő községek közigazgatási kapcsolódását is. A város környéki községek irányításának tapasztalatai kedvezők. A megyei városok új jogállása jól segítette, hogy tartalmasabbá váljék a megye és a megyei város kapcsolata, egységesebb felfogás érvényesüljön és összevonják a párhuzamosan működő vállalatok, intézmények egy részét. Kedvező hatás érzékelhető a lakossági ellátás koordináltabb szervezésében, a nagyváros és környéke, az agglomeráció összehangoltabb ^fejlesztésében. A törvény végrehajtásában jelentős szerepet töltenek be a megyei tanácsi szervek. Jól látják el kettős feladatukat: egyrészt a központi irányítás érvényesítését, másrészt érdekeik képviseletét, a települések összehangolt, arányos fejlesztését. Jelentős szervezeti változás volt a járási hivatalok kialakítása. A járási tanácsok megszüntetése többekben aggályokat keltett. Most már megállapítható, hogy a törvény rendelkezései helyeseknek bizonyultak. A járási hivatalok létrehozása lehetővé tette a községek önállóságának fokozását. Tevékenységük egészében megfelelő. Az egyes hivatalok munkájának színvonala közti eltérések oka elsősorban a szakemberhiány. A községi munka önállóságának és kellő színvonalának elősegítése továbbra is a legfontosabb járási feladat. A törvény jó lehetőségeket adott a főváros helyzetéből adódó sajátosságok figyelembevételére. Budapest kiemelkedő szerepet tölt be az ország életében, különösen jelentős ezért a tanácsszerveinek helyzete, munkája. Az elmúlt években eredményesebbé vált a fővárosi tanácsszervek tevékenysége. Ez tükröződik a nyíltabb várospolitikában, a főváros fejlesztésében, a lakosság ellátásának, életkörülményeinek érezhető javulásában. Különösen jelentős a lakáshiány megoldása, a tömegközle-