Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-29

2161 Az Országgyűlés 29. ülése, 1974. október 3-án, csütörtökön 2162 deményezője és ösztönzője a termelési kooperációk, az együttműködés kialakításának. Kedves Képviselőtársak! Az elmondottakkal igyekeztem érzékeltetni, hogy egy nagyipari vállalat életében a külgazdasági kapcsolatoknak milyen hatalmas, nagy jelentősége van. Befejezésül: a törvényjavaslat elfogadása mellett szavazok, és kérem, hogy a törvény végrehajtásánál az illetékes szervek vegyék figyelembe a tapasztalatainkat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK: A következő felszólaló Gácsi Miklós képviselőtársunk, kohó- és gépipari minisztériumi államtitkár. GÁCSI MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Hazánkat, mint ahogy korunkat is a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, a széles körű munkamegosztás elmélyülése és gyorsuló ütemű fejlődése jellemzi. Kormányunknak a szocialista tábor iránti egyértelmű elkötelezettségére, valamint a békés egymás mellett élés alapján nyugvó békepolitikájára, ezek gyakorlati megvalósítására épül külkereskedelmi tevékenységünk is. Gazdaságunk nem nélkülözheti, hogy szocialista partnereinkkel, a több évtizedes, bevált gyakorlatnak megfelelően továbbra is a kölcsö' nös előnyökön alapuló, egymás érdekeit tiszteletben tartó feltételek mellett fejlesszük külkereskedelmi tevékenységünket. Ahol pedig politikai elkötelezettségeinkben partnereinktől különbözünk, ott diszkrimináció-mentes, kölcsönös előnyöket szolgáló kereskedelmi kapcsolatokat alakítsunk ki. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának határozata szerint is fokozott figyelmet kell fordítani a külkereskedelem irányítására, valamint az állami monopólium hatékony érvényesítésére. Alkotmányunk az állam kizárólagos gazdasági tevékenységi körének meghatározását, így a külkereskedelemét is, külön törvényre bízta. Mindezek figyelembevételével a külkereskedelemről szóló törvényjavaslat benyújtását indokoltnak és időszerűnek tartom. Mint Borsod-Abaúj-Zemplén megye képviselője különös figyelemmel elemeztem a javaslat egyes rendelkezéseit. Közismert, hogy a megve az ország második legnagyobb ipari körzete. Itt koncentrálódik a kohászati ágazaton belül a vaskohászati alágazat nagy része. A megye alapvető bázisa a vegyiparnak is, de nem lebecsülendő az itt üzemelő gépipari vállalatok és az élelmiszeripar tevékenysége, valamint a mezőgazdaság külkereskedelmi forgalmában való részesedése sem. Borsod megye az elmúlt évben a vaskohászat termelésének köziéi felét adta, a 16 milliárd forint körüli értéknek mintegy negyed része exportra került. A szerves és szervetlen vegyipar olyan kiemelkedő bázisai találhatók a megyében mint a Borsodi Vegyikombinát, a Tiszai Vegyikombinát és az Észak-magyarországi Vegyiművek. Ezek adják a szakágazat termelésének közel 40 százalékát. Az erőteljes fejlődésben levő vegyipar egyik legfontosabb célkitűzése az Olefin-program. Ennek bázisa ugyancsak itt található. E program jelentős reprezentánsa a nemzetközi munkamegosztásnak, mivel teljes egészében a szocialista integráció keretében valósul meg. Igen jelentős a mezőgazdaság részaránya, valamint az ipar és élelmiszeripar exportaránya. A megye nagy szerepet vállal a népgazdaság kulcsfontosságú feladatainak teljesítésében, amire jellemző, hogy 1973. évben 7,5 milliárd forint értékű terméke került exportra és 1974 első félévében már több mint 4,4 milliárd forintot ért el ez az összeg. A külkereskedelem helyi jelentőségére utal, hogy ez a volumen az idei első félévi termelésnek több mint egyötödét tette ki. A megyére elsősorban a szocialista integrációs kapcsolatok jelentős bővülése jellemző. Megfelelően fejlődik azonban az idetelepült vállalatok dollárelszámolású exportja is. A terület népgazdasági jelentőségét mutatja, hogy egyedül gyártja az országban a dinamó- és horganyzott lemezt, gépjárműkerékpárabroncsot, drótkötelet, légköri korróziónak ellenálló acélt, valamint számos fontos, másutt is termelt cikket. Népgazdasági szempontból nagy jelentőségű; az itt termelt ammónia, nitrogénműtrágya, marónátron, PVC-por, polietilén és egyéb vegyipari termék. A gépipar 24 vállalattal, gyáregységgel, illetve teleppel képviselteti magát a megyében, melyek 1973. évi termelési értéke 3 milliárd forintot tett ki. Nem kevésbé jelentősek az importkapcsolatok, hiszen a Lenin Kohászati Művek, az Özdi Kohászati Üzemek vagy akár a Borsodi Vegyikombinát jelentős mértékben szocialista importból szerzi be alapanyagát. Ezek az adatok bizonyítják, hogy BorsodAbaúj-Zemplén megye a magyar ipar és mezőgazdaság egyik tekintélyes bázisa, így termékein keresztül a külkereskedelmi forgalom számottevő reprezentánsa is. A népgazdaság szocialista szektorában foglalkoztatott létszám 8,4 százaléka ebben a megyében található, itt dolgozik a kohászati létszám 50 százaléka, a vegyipari 40 százaléka. Ezért is fontos, hogy a termelésünk meghatározó részére vonatkozó külkereskedelmi szabályozás új formát ölt. Az új törvénytől azt várjuk — kapcsolódva Huszár elvtárs felszólalásához is —, hogy a hagyományos külkereskedelmi tevékenység mellett, amelyet a Szovjetunióval közel 30 éve alakítottunk ki, és a KGST-ben is negyedszázada sikerrel folytatunk, folyamatosan tovább formálja a nemzetközi kooperációk, szakosítások külföldi gazdasági vállalkozások feltételeit, intenzitását. Egyetértünk Huszár elvtárssal, amikor a meghatározó jelentőségű KGST-kapcsolatokat hangsúlyozzuk, kiemelve, hogy számottevő előrelépést jelent munkánkban a KGST komplex programja megvalósítását szolgáló feladatok elhatározásaink szerinti végrehajtása. Megfelelően rendszerezi a törvényjavaslat a piaci információkat, a népgazdasági érdekeket folyamatosan és hatékonyan biztosító vállalati kapcsolatokat alakít ki. Ezek továbbfejlesztésével hozzájárul a népgazdasági - feladatok végrehajtásához. Nagyon fontosnak tartom a további fejlődés miatt, hogy a javaslat 9—10. §-á, valamint az in-