Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-29

2155 Az Országgyűlés 29. ülése, 1974. október 3-án, csütörtökön 2156 ban is meghatározó szerepe van számunkra a közös eszméken, célokon és érdekeken nyugvó szovjet—magyar együttműködésnek. Huszár István elvtárs, a Minisztertanács elnökhelyettese felszólalásában bemutatta e kapcsolatok eredményességének immár három évtizedét. Továbbá a személyes részvétel alapján is tájékoztatást adott a Kádár János elvtárs vezette párt- és kormánydelegáció szovjetunióbeli látogatásának és tárgyalásainak jelentőségéről és síkereiről. Igen nagy örömünkre szolgál, hogy a forró, baráti vendéglátás körülményei között lefolyt tárgyalásokat a nézetek és állásfoglalások teljes egysége jellemezte. Megfelel várakozásunknak, hogy a társadalmi, a politikai és a kulturális téren történő együttműködésünk fejlesztése mellett a jövőben még inkább dinamikusan fejlődnek a tudományos-műszaki, az áruforgalmi, a gazdasági kapcsolataink a soron következő ötéves tervek sikeres összehangolásával. Nagy nemzeti ünnepünkre, hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára készülve ezért igen jó érzés számunkra, hogy a szovjet—magyar barátság és együttműködés a további termékeny kibontakozásnak egy magasabb szintű periódusába lépett, jól szolgálva a két testvérnép nagy és közös céljainak megvalósulását. Kedves Képviselőtársaim! A szocializmust építő társadalmunk és gazdasági rendszerünk szerves részét képező szövetkezetek alapvetően érdekeltek országunk nemzetközi gazdasági kapcsolataiban és azok továbbfejlődésében. Éppen ezért az országos szövetkezeti szervek, az OKISZ, a TOT, a SZÖVOSZ és az Országos Szövetkezeti Tanács ugyancsak időszerűnek és szükségesnek tartják, hogy országunk külkereskedelmi rendszerét és annak mind hatékonyabb funkcionálását a mai fejlődési igényeknek megfelelő, és átfogó törvény szabályozza. A törvénytervezet előkészítése során az országos szövetkezeti szerveknek módjukban állt véleményüket kifejteni. Jó érzéssel állapítjuk meg, hogy ezeket az észrevételeket és javaslatokat a törvényjavaslat figyelembe veszi. Ezért kifejezem személyes egyetértésemet, és tolmácsolom az igen tisztelt Országgyűlésnek a magyar szövetkezeti szervek egyetértését is az előterjesztett törvényjavaslattal. Milyen néhány főbb tény, illetve gondolat kiemelését tartjuk szükségesnek a törvényjavaslat most folyó vitájában? A különféle népgazdasági ágakhoz tartozó szövetkezetek országos, szerveikkel együtt a hazai szükségletek elsődleges kielégítésének elősegítése mellett, bár kiegészítő, de mégis fontos szerepet töltenek be hazánk külgazdasági kapcsolataiban. E tény illusztrálásaként vázlatosan a következőkre utalok. Az ország ipari termékekből származó külkereskedelmi forgalmának hat százalékát az ipari szövetkezetek által előállított áruk képezik, több mint hétmilliárd forint értékben. Amint ismeretes, ezek többsége olyan termék, amit divat- és szezonális jellegük, vagy a gyártás magas kézimunkaigénye következtében célszerűbb a szövetkezeti kis- és középüzemekben előállítani, A párt és kormány agrár-, valamint szövetkezetpolitikája sikeres megvalósításának eredményeként a külkereskedelemben ismert jelentőséggel bír a mezőgazdaság. A múlt évi több mint 10 milliárd forintos mezőgazdasági export nagyobb hányada a mezőgazdasági szövetkezetekből származott. Változatlan társadalmi érdekünk fűződik ahhoz, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek termelésük további korszerűsítésével a színvonalas belföldi ellátás mellett az igényelt mezőgazdasági termékek még nagyobb hányadát tudják külkereskedelmi célokra is népgazdaságunk rendelkezésére bocsátani. Számottevő a fogyasztási szövetkezeteknek, illetve az érdekeltségi körükbe tartozó külkereskedelmi vállalatoknak is az ország külkereskedelmében betöltött szerepe. Mozgékonyan és általában gyorsan reagálnak a külföldi piac igényeire és hatására, ezért hatékonyan vesznek részt mind az export, mind az import bonyolításában. A szövetkezeti külkereskedelmi vállalatok az ország kivitelének mintegy nyolc százalékát, a mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek exportjának közel 25 százalékát forgalmazzák. Figyelemre méltó továbbá, hogy az ország belkereskedelmi választékcseréjének közel a felét a szövetkezeti szervek bonyolítják le. Eredményesek a külföldön rendezett magyar szövetkezeti hetek, amelyek nemcsak a szövetkezeti, hanem az érdekelt állami külkereskedelmi vállalatok számára is hasznosak. A szövetkezetek külgazdasági tevékenységét hatékonyan segítik elő országos szerveik széles körű nemzetközi társadalmi kapcsolatai. A magyar szövetkezeti mozgalom jelenleg több mint hatvan ország szövetkezeti szervezeteivel van kapcsolatban. Vezető szerveink tagjai a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének, amely a világ egyik legnagyobb nem kormányközi nemzetközi szervezete és több mint hatszázezer szövetkezetet, valamint 285 millió tagot tömörít. A legszorosabb és a legbensőségesebb a kapcsolatunk a Szovjetunió és a szocialista országok szövetkezeti intézményeivel. Erre a jó együttműködésre utal többek között az is, hogy a KGST-országok központi szövetkezeti szerveinek vezetői bennünket kértek fel a közelmúltban Budapesten megtartott tanácskozásunk előkészítésére. A tanácskozásokon nagy jelentőségű közös állásfoglalások születtek mind a tudományos és műszaki, mind pedig a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésére, az egyes országok szövetkezeti szervei között a szocialista integráció szellemében. A találkozó során írtuk alá a Szovjetunió Központi Fogyasztási Szövetkezeti Szövetségével, a Centroszojuz vezetőivel a jövő évi választékcsere-megállapodást közel 20 millió rubel értékben. A szovjet fogyasztási szövetkezeti szervekkel való igen jó együttműködésünk további szemléltetéseként megemlítem, hogy például az elmúlt évi rossz burgonyatermés idején mintegy 40.000 tonna, burgonya gyors szállításával segítették lakosságunk zavartalan ellátását. Ugyancsak fejlődik a tőkés országok szövetkezeti szerveivel az együttműködés.