Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-29

2129 Az Országgyűlés 29. ülése, 1974. október 3-án, csütörtökön 2130 tájának rövid ismertetésére. 1974. szeptember 23-án képviselőtársaim igen sokoldalúan, megbízatásuk mélyen átérzett felelősségével vettek részt a vitában, és megtették észrevételeiket, módosító javaslataikat is. Hét képviselő 8 kérdést tett fel, 10 különféle módosítási javaslatot terjesztett elő, illetve 15 kisebb észrevételt, megjegyzést, szöveg ja vitást nyújtott be. Biró elvtárs úgy sommázta ezt az aktivitást, hogy „a felvetett kérdések és hozzászólások alapján azt lehet megállapítani, hogy ennek a területnek — amelyről úgy hittük, az országban nemigen ismerői mások, csak a külkereskedők — a bizottsági tagok is jó ismerői". A képviselők észrevételei, megjegyzései három nagy csoportra oszthatók: először: általános, de egymással szorosan összefüggő tartalmi jellegű kérdések; másodszor: alaki, szűkebb értelemben vett jogi megjegyzések; harmadszor: stiláris javítások. Az általános, tartalmi, fogalmi körben folyó vita fő mondanivalója a termelővállalatok és a külkereskedelmi szervek közötti kapcsolatok köré csoportosultak, részben az eddig leszűrt tapasztalatok alapján, részben azonban a jövőt féltő aggályoktól telítve. Az ipar, mezőgazdaság, egyszóval a termelőszféra egyes szakemberei nem tartották elegendőnek a preambulumban, az előszóban, továbbá a 4. §-ban megfogalmazott alapelvet, hogy a világgazdaságot a külkereskedelem összekapcsolja az országgal. Valahogy ennek a fordítottját is várják a termelő, a gazdálkodó szervek, vagyis azt, hogy a külkereskedelem küldetése legyen az is — és ez nyerjen kifejezést a törvényben —, hogy a külkereskedelem „ablakot nyisson", legyen feladata, sőt kötelessége, hogy egész népgazdaságunk gyümölcsét, a hazai termelés áruválasztékát juttassa el a világ felé. Ennek szellemében javasolta dr. Bodnár Ferenc elvtárs, a 7,5 milliárd évi exoortforgalmat bonvolító Borsod m esve kéDviselője a termelővállalatok és gazdálkodó szervek io<?ainak, kötelezettségeinek, hatáskörének és felelősségének viszonvát jobban tisztázni a törvénvben, a külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatban. Jómagam, kapcsolódva Bodnár elvtárs felszólalásához, a választóterületemen levő, sőt ecrész Fei ér megye nagy vállalatainak óhaiát fogalmaztam meg abban a törvénviavaslat-módosító indítvánvomban, amelvet a 4. § kibővítésére a következő szövegezéssel javasoltam beiktatni a külkereskedelmi feladatok közé a 10. sorban: és a termelés növeléséhez szükséges külföldi oiacok feltárásával, azok állami eszközökkel történő biztosításával — eddig a javaslat — segítse elő a gazdaságos termelést. . . stb." Molnár Endre nagvbudapesti kénviselőtársam a külkereskedelmi és termelővállalatok kancsolatának és együttműködésének érdemibb és mélyebbre ható szabályozását tartotta szükségesnek, s rámutatott, hogy az ioari vállalatok kezdeménvező aktivitását, eredményes együttműködési készségét nemcsak megengedő, hanem egyenesen azt igénylő módon kellene szabályozni. Kicsendült az említett képviselők észrevételeiből a nemzetközi piachelyzettel kapcsolatos nehézségek érzékeltetési szándéka, amelyekre egyébként Biró elvtárs is nagy vonalakban rámutatott mai beszédében. A két bizottság úgy döntött, hogy az előbb ismertetett indítványom egy részét elfogadja és ,,a piacok feltárásával" szövegrész betoldásával javasolja módosítani a törvénytervezet 4. §-át. A piacok állami eszközökkel történő biztosításával kapcsolatban a két bizottság megállapította, hogy ennek a törvénybe való felvétele azért nem volna helyes, mert itt elsősorban az országnak az államközi kapcsolatok követelményeihez is alkalmazkodni kell. A termelővállalatok és a külkereskedelmi vállalatok szerződéses kapcsolatára vonatkozó nézeteket másik két képviselőtársam javaslatának figyelembevételével — mint azt már korábban is említettem — az illetékes szervek a szerződési rendszer továbbfejlesztését célzó munkálataik során fogják hasznosítani. Az általános tartalmi vonatkozású megjegyzések második kérdéscsoportja a tervtörvény és a most tárgyalt külkereskedelmi törvényjavaslat fölérendeltsége, illetve összhangja, korrelációja tárgyában hangzott el. E felvetések csoportjában kérte dr. Bodnár Ferenc elvtárs a minisztertanácsi határozatban a belföldi és az exporttermelés összhangjának jobb és hatékonvabb biztosítását, a tervszerűség jobb érvényesítését. Jómagam rámutattam a néogazdaság fontosabb államigazgatási szervei között is a felső szintű koordináció megnyugtató rendezésének fontosságára, gyakorlatának továbbfejlesztését kérve. Molnár Endre kéoviselőtársam aláhúzta felszólalásában ugyanakkor azt. hogy fontos lenne kihangsúlyozni, hogy a külkereskedelmi politika a tervmunkákban és a nemzetközi kancsolatokban érdekelt valamennvi szerv, a Minisztertanács, illetve az Országgvűlés által kialakított és elfogadott nén<?azdasági terv szerves része. A két bizottság itt ú«?v foglalt állást, hogv az államigazgatási törvén veknél nincs helve a föiéés alárendeltség kérdését vitatni. Gazdasa«?nolitikailag viszont hasznos, sőt kell is a koordinációt, az összhangot biztosítani. A bizottságok i'igy ítélték me<?. hogv a tervtörvénv. valamint a benyújtott külkereskedelmi törvénvi a vasiét 4., 12., és 16. §-ai ezt az összhangot megvalósítják. A kéoviselők azon kérésére, hogy várható-e a távlati jogalkotási nrogramban a devizagazdálkodás törvénvszintű szabályozása, a két bizottság megállaoította. hocrv a „tervszerű devi^acfazdálkodás"-ról szóló 1Q74. 1. sz. törvé^vereiű rendelet a jelenlegi külkereskedelmi törvénytervezettel összhangban van. Ennek megfelelően e két — sok tekintetben hasonlóságot mutató oazdasáo'nolitikai intézmény, nevezetesen a külkereskedelmi monopóliumot és a devizamonooólinmot szabálvozó —, bár két különböző jo<*szabálvban. de mégis egvmás kölcsönös fi<?velembevételével történt. A devizagazdálkodás törvényi szintű szabálvozása tehát nem időszerű. Tisztelt Országgvűlés! Kedves Elvtársnők! Elvtársak! Ezen három nagyobb jelentőségű, elvi kérdéscsonort ismertetése után kiragadnék néhánv jelentőségteljesebbet a részletekből is. Felraerült részemről a Magyar Kereskedel-