Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-28

2091 Az Országgyűlés 28. ülése, 191'4. június 28-án, pénteken 2092 Ez a tény bizonyítja azt is, hogy megyénk egyes üzemeiben már jelentkeznek az intenzív fejlesztés eredményei. A IV. ötéves terv végére azzal számolunk, hogy a könnyűipari ágazatban foglalkoztatott dolgozók száma megközelíti a 15 ezret és a termelési érték meghaladja a hárommilliárd forintot. Ugyanakkor bővül a korszerű gyártmányok előállítása. Ezek az eredmények lényegesen hozzájárulnak a megye lakosságának jobb ellátásához, valamint az exportigények kielégítéséhez. Az 1973. március 1-én végrehajtott központi bérintézkedés kedvező hatást gyakorolt az ipari munkások jövedelmének alakulására. Ez jó hangulatot is eredményezett a dolgozóknál. Viszont a központi vállalatok és a vidéki telepek között néhány esetben jelenleg meglevő, véleményünk szerint indokolatlan nagymérvű bérszínvonalkülönbség nem minden esetben kedvez a fiatalok szakmunkássá válásának és a törzsgárda kialakulásának. A munkások megbecsülése, a jobb munkahelyi légkör kialakítása érdekében a szociális körülmények, a biztonságos munkavégzés feltételeinek további javítására volna szükség. Ehhez azonban a már termelő üzemeink elegendő fejlesztési alapokkal nem rendelkeznek. Ezért javasoljuk, hogy az erre illetékes szervek ilyen szempontból is vizsgálják az V. ötéves terv célkitűzéseit, a lehetőségekhez mérten, az anyagi erőforrások függvényében e fontos kérdés megoldására nagyobb figyelmet fordítsanak. Miután Szabolcs-Szatmár megye könnyűiparának fejlesztése és rekonstrukciójának megvalósítása során kedvezőek a tapasztalataink, s biztosak vagyunk abban, hogy az érintett minisztériumok is így vélekednek, kérjük kormányunkat, hogy megyénk sajátos adottságait figyelembe véve az V. ötéves terv időszakára is biztosítsanak megfelelő pénzügyi alapot az ipar továbbfejlesztéséhez. Tisztelt Országgyűlés! Széles körű előkészítő munkával, különböző országos szervekkel történő egyeztetés során elkészült Szabolcs-Szatmár megye távlati iparfejlesztési terve. A terv elemzi az eddigi fejlődés eredményeit, bemutatja a megye jelenlegi és távlati helyzetét. Irányt mutat egyes ipari ágazatok fejlesztéséhez, bizonyítja, hogy a távlati időszak végére is az ország egyik legnagyobb munkaerő-tartalékkal rendelkező megyéje lesz Szabolcs-Szatmár. 1973. júniusi felmérésünk alapján a megyében rendelkezésre álló munkaképes korú, nem kereső lakosok száma eléri a 70 ezer főt. Óvatos számítások szerint is ennek mintegy 35—40 százaléka vonható be viszonylag gyorsan a társadalmi termelésbe. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a továbbiakban is érdemes a megyében kis- és középüzemeket telepíteni. Kérjük a minisztériumokat és külön Keserűné elvtársnőt, hogy az V. ötéves terv során is számoljanak ezekkel a lehetőségekkel. A IV. ötéves terv hátralevő időszakában jelentős eredményeket kell még elérni, hogy teljesíteni tudjuk a párt és a kormány ide vonatkozó határozatait. A megye könnyűipari munkásai ennek jegyében tették meg pártunk XI. kongresszusának tiszteletére és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára munkaverseny-vállalásaikat. A Szabolcs megyei képviselőcsoport meggyőződése, hogy becsülettel teljesíti is vállalt kötelezettségeit. A miniszteri beszámolót elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: A következő felszólaló Györké Imréné elvtársnő. GYÖRKE IMRÉNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy figyelemmel hallgattam a miniszter asszony beszámolóját. Mint a Pápai Textil szövőnője, mint"textilmunkás igazán értékelni tudom azokat az erőfeszítéseket, amelyeket pártunk és kormányunk tesz a könnyűipar műszaki színvonalának emeléséért és az ott dolgozók helyzetének javításáért. Képviselőtársaim tudják, hogy csak a nevünk könynyűipar, a magas arányszámú nődolgozók klimatizált, zajos üzemben, három műszakban, néhol még korszerűtlen, teljesen elavult gépi berendezéseken termelik meg a divathoz és a kereslethez igazodó, versenyképes, korszerű termékeket. Csak a köszönet hangján szólhatunk arról a segítségről, amit a kormány eddig a könnyűipar fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtott. Helyesen ismerték fel, hogy a régi állapotokat nem lehet tovább fenntartani. A termelés növelése, a belföldi ellátás javítása, a piacok megtartása és bővítése, az elavult géppark, a termelési struktúra korszerűsítése és sok más egyéb tényező feltétlenül szükségessé tette, hogy az extenzív fejlesztésről átlépjünk az intenzív fejlesztési szakaszba. Most, amikor ,a miniszter elvtársnő számot adott a tisztelt Országgyűlésnek a könnyűipar jelenlegi helyzetéről, elmondhatom, hogy minket, textilmunkásokat megnyugvással tölt el az a tudat, hogy az elhatározott rekonstrukció megvalósítása jó úton halad, a IV. ötéves terv előirányzatait teljesítjük, és megteremtjük az V. ötéves tervben tovább folytatódó fejlesztés alapjait. Nagyon fontosnak tartom, hogy gyorsabb ütemben tovább haladjunk a megkezdett úton. Indokolttá teszi a gyorsabb ütemet a textilipar jelenlegi létszámhelyzete. A Könnyűipari Szemlében olvastam, hogy a ruházati rekonstrukciós programban öt év alatt hatszázalékos létszámnövekedéssel számoltunk, ugyanakkor a munkáslétszám a IV. ötéves terv első két évében 25 százalékkal csökkent. Nem lehet belenyugodni abba, hogy a textiliparból elkívánkoznak az emberek, a fiatalok nem szívesen választják ezt a szakmát. Én is családanya vagyok és 21 éve három műszakban szövőgépen dolgozom. Nem mondom, hogy könnyű a helyzet, de megtalálom a számításomat. Mint minden alkotó munka, ez is nagyon szép, mert a magyar textiliparnak van egy gazdag múltja, biztos jelene és biztató jövője. Amikor kormányunk a könnyűipart segíti, korszerűsíti, fejleszti, a dolgozó nők több százezres táborán is segít. Nekünk, túlnyomórészt aszszonyoknak teszi lehetővé, hogy korszerű köi