Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-28

2081 Az Országgyűlés 28. ülése, 1974. június 28-án, pénteken 2082 dés feltételeit. Mindez a munkaerőhelyzet javítá­sát eredményezheti, és így a textilipar teljesíteni tudja az elkövetkezendő évek feladatát, a lakos­ság növekvő szükségleteinek megfelelő mennyi­ségű és jó minőségű textiltermékekkel való ki­elégítését. A miniszter asszony beszámolóját elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK : Az ülést másfél órára felfüggesztem. (Szünet: 13.28—15.01 — Elnök: VARGA GÁBORNÉ) ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés ! Az ülést új­ból megnyitom. Dr. Dabrónaki Gyula államtit­kár elvtárs, a Központi Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke kíván szólni. DR. DABRÓNAKI GYULA: Tisztelt Ország­gyűlés! A könnyűipar gazdálkodásának, fejlesz­tésének az államhatalom legfelsőbb fórumán tör­ténő megtárgyalása fokmérője annak, hogy pár­tunk és kormányunk milyen megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a könnyűipari ágazatnak. Termelése nem kis szerepet játszik életszínvonal­politikai céljaink, kultúrpolitikai elképzeléseink valóra váltásában. Az, hogy a magyar állam­polgárok, a legfiatalabb korosztálytól a legidő­sebbekig hogyan öltözködnek, miként tudják be­rendezni otthonaikat, zömmel vagy teljes egé­szében a könnyűipari ágazat termelésétől, an­nak fejlesztésétől függ. A könnyűipar termelési feltételeinek szám­bavételekor a gazdasági, technikai megfontolá­sokkal együtt mindig jelentős szerepet kapott a fejlesztés szociális, emberi oldala. Az ágazat­ban több mint félmillió munkás, és ebből, mint hallottuk 350 ezer nő dolgozik, akik termelő­munkájuk mellett sokat vállalnak a családi élet szebbé tételében, az új generáció felnevelésé­ben is. Elismeréssel kell szólni a könnyűiparban dolgozó munkások és műszakiak tevékenységé­ről. Alkotó munkájuk eredménye, hogy a köny­nyűipari termékek korszerűsége, választéka előbbre járt a termelőberendezések műszaki szín­vonalánál. Tisztelt Országgyűlés! A népgazdaság álta­lános fejlődése lehetővé tette, hogy a könnyű­ipar helyzetén alapjaiban változtassunk és sor kerülhessen a könnyűipar átfogó fejlesztésére, rekonstrukciójára. Ugyanakkor a technika fej­lesztésének szükségességét a termékek minősé­gével kapcsolatosan visszatérő kritikák is indo­kolták. E vonatkozásban két követelménynek kell megfelelni. Az egyik, hogy széles választékot kell biztosítani. A különböző jövedelmű rétegek­hez tartozó vásárlók igénye ugyanis eltérő. Itt arra gondolok, hogy elég széles rétegek fogyasz­tásukban a tartósságot helyezik előtérbe, míg másoknál a divat jelleg dominál. A másik lénye­ges követelmény, hogy az adott termékek minő­sége állandó, és megbízható legyen. Ez utóbbi vonatkozásban még ma is sok a gond, ami nem kis mértékben a termelési fegyelem hiányossá­gaiból, s a technika fejlesztésével járó maga­sabb követelményekből adódik. A társadalmi­lag megérett, és szükségessé vált intézkedések, mint a munkaidő-csökkentés, a népesedéspoli­tikai határozat, a munkaerő-ellátásban is érezte­tik hatásukat. Ezeket a műszaki feltételek vál­toztatása nélkül a termelékenység emelkedésével már csak részben lehet ellensúlyozni. Az ágazat­tal szemben támasztott hatékonysági követelmé­nyek szempontjából lényeges, hogy a belső ellá­tás biztosítása mellett a könnyűipari export fej­lődése biztosítsa államközi kötelezettségeink tel­jesítését, másrészt növekvő devizakitermeléssel járuljon hozzá külkereskedelmi mérlegünk ked­vező alakulásához. A könnyűipari termékek külpiacokon törté­nő értékesítése minden relációban szükségessé teszi a versenyképesség fokozását. Ez a technikai feltételek javítása nélkül már alig lenne meg­oldható. A korábbi tervidőszakot nagyságrendi­leg meghaladó fejlesztés jelentős erőfeszítéseket kíván az egész népgazdaságtól, s a végrehajtás részvevőit nagy erőpróba elé állítja. A tervek teljesítését a kormány figyelemmel kíséri. Ügy látja, hogy a rekonstrukció végrehajtása meg­felelően történik. Az állami eszközöket, az elmúlt három évben a tervek szerint használták fel. Az eddig megvalósított beruházások hatása a terme­lés növekedésén keresztül is lemérhető. A termelés múlt évi mintegy 12 százalékos növekedésében, a bel- és külföldi kereslet ked­vező alakulásában a munkaerő-ellátási gondok mellett is már a fejlesztés eredményei tükröződ­nek. Könnyűipari exportunk, tőkés exportunk volumene elérte az ötéves tervidőszak végére előirányzott szintet. Államközi szerződéseinket túlteljesítettük. A lakosság vásárlásai során ta­pasztalhatja a növekvő árukínálatot, az új, kor­szerű és divatos termékek széles körű választé­kában. Meg kell azonban jegyezni, hogy ma még a vásárlók az új kapacitások nyújtotta sok-sok lehetőséget elsősorban a választék tekintetében csak részben élvezik. Az elmúlt években éppen ilyen okokból mind a minisztérium, mind a vál­lalatok sokat fáradoztak azon, hogy az ipar éé a kereskedelem közötti kapcsolat javításával a kínálat jobban megfeleljen a vásárlók igényei­nek. Ezek a törekvések kétségtelenül eredmé­nyekkel jártak, mégis azt kell mondani, hogy a fogyasztói igények jobb megismerése, a válto­zások rugalmas követése még sok tennivalót ró az érintett szakmák vezetőire és dolgozóira. Meg kell találni a megoldási módját annak, hogy a tömeggyártás gazdasági előnyei és a széles vá­laszték biztosítása között az első ránézésre je­lentkező ellentmondás a vásárlók megelégedé­sére feloldódjék. Tisztelt Országgyűlés! A rekonstrukció ed­digi kedvező hatása megmutatkozik a terme­lékenység évről évre tapasztalt gyorsabb növe­kedésében is. Ezzel egyidejűleg számos helyen lényegesen javultak a munkakörülmények, fej­lődött az üzemi dolgozók szociális ellátottsága. Külön szeretném megemlíteni, hogy a rekonst­rukció részeként az összes beruházás mintegy 10 százaléka a dolgozók munkakörülményeinek, szociális ellátottságának javítását szolgálta. A beruházási összegek jelentős emelésével, felgyor­sult fejlődéssel együtt a korszerű gépek, üzemek mellett számot lehet adni az óvodák, böl­csődék, megfelelően fészereit mosdó, öltözőhe­lyiségek gyarapodásáról és általában a sokirányú

Next

/
Oldalképek
Tartalom