Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-28

2075 Az Országgyűlés 28. ülése, 1974. június 28-án, pénteken 2076 300-zal szemben — körülbelül 500 ipari tanuló elméleti oktatására lesz alkalmas. Ezzel azonban nem oldódik meg a tanműhelyi oktatás kérdése. Ugyanis az intézethez csatlakozó tanműhelyek felépítése az anyagi erőforrásokat figyelembe véve — valamint az intézet diákszállója — csak jóval későbbi időpontra várható. Pedig éppen a szakma utóbbi években tapasztalható gyors fejlődése igényelné a mainál sokkal jobban felszerelt, még több szakterületre kiterjedő tanműhely felállítását. Befejezésül hangsúlyozni kívánom, hogy a megindított beruházás a nyomdaiparban — ha kismértékben is —, de érezteti hatását. Kérem a kormányt, mivel fontos ipar továbbfejlesztéséről van szó, vegye figyelembe annak a társadalmunkban elfoglalt helyét és szerepét, s ennek megfelelően adjon hathatós segítséget ahhoz, hogy az V. ötéves terv időszakában a nyomdaipar rekonstrukciója sikeresen meg is valósulhasson. A miniszter elvtársnő beszámolóját elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Újhelyi Sándorné képviselőtársunk a következő felszólaló. ÚJHELYI SÁNDORNÉ: Tisztelt Országgyűlés! A miniszteri expozé s a képviselőkhöz eljuttatott írásos anyag jól mutatja, hogy a IV. ötéves tervben foglaltaknak a könnyűipari ágazat megfelelt. Ezzel teljesíti a X. pártkongresszus határozatát és az Országgyűlés által jóváhagyott tervtörvényben foglaltakat. Ezért a tevékenységért az elismerés hangján lehet szólni a könnyűipari ágazat vezetéséről és a hozzá tartozó nagy családról, a munkáskollektíváról. A Békés megye szocialista iparában foglalkoztatottaknak 46 százaléka a könnyűipari ágazathoz tartozik. Mintegy 24 ezres létszámmal dolgozunk. Ennek a 24 ezres létszámnak 70 százaléka nő. Megyénk könnyűiparán belül két minisztériumi irányítású vállalat, hat minisztériumi irányítású gyáregység, 17 ipari szövetkezet és hat helyiipari vállalat működik. Mi, akik a könynyűiparon belül dolgozunk, úgy ítéljük meg, hogy a Könnyűipari Minisztérium ezeket a termelési egységeket egyenlő fontossággal kezeli, kapcsolatot tart velük, informálódik, tájékoztat, fejlesztési koncepciókat dolgoz ki, kooperációkat szervez. Ezért e helyről is szeretnénk a minisztérium vezetését eddigi törekvéseiben megerősíteni. A kormány által az iparilag elmaradott megyék számára biztosított iparfejlesztési alapjuttatásban Békés megye is részesült a IV. ötéves terv idején. Elmondhatjuk, hogy ez pozitív módon hozájárult ahhoz, hogy kedvezően alakuljanak a foglalkoztatottság körülményei, csökkenjen azoknak a száma, akiknek a foglalkoztatását eddig még nem tudtuk megoldani és felkészüljünk a mezőgazdaságban tömegével felszabaduló munkaerő foglalkoztatására. Ezek azok a körülmények, amelyek indokolják, hogy az iparilag elmaradott megyéket az V. ötéves terv során is megkülönböztetett módon kell segíteni. Megyénkben a IV. ötéves tervben eddig megvalósult fejlesztések igen nagy jelentőségűek. Büszkén tekintünk a békéscsabai városképből kiemelkedő Kner Nyomdára, amely a fejlesztés során a hozzáfűzött reményeket megvalósította. Komoly figyelmet érdemel a Békéscsabai Kötöttárugyár fejlesztése és tevékenysége, aminek során az árbevétel 12 százalékkal magasabb az előző évinél, nyereséggel zárta az évet és 15 százalékkal magasabb átlagkeresetet tudott biztosítani dolgozói számára. A megyében levő gyáregységek közül a gyulai Harisnyagyár fejlesztése a legjelentősebb. A IV. ötéves tervben 102 milliós fejlesztést oldott meg, ebből üzemeltetett Dobozon egy 350 fős üzemet, ahol naponta 2300 nadrágharisnyát konfekcionálnak, és a napokban történt a műszaki átadása a gyulai gyáregységhez kapcsolódó beruházásnak. Ezt a beruházást nagyon jól készítették elő. Tervszerűen, program szerint, határidőre készült el, ami azt jelenti, hogy a 60—70 éves gépeket lecserélik, ezzel a 75 éves gyár nagyon megfiatalodik, és hétmillió pár termelési növekmény jön létre harisnyából és nadrágharisnyából együttesen. A harisnyagyári munkások örömére szolgál, hogy a technika korszerűsítésével a jobb munkakörülmények megteremtése mellett a szociális létesítmények is létrejöttek, az étkezde kivételével. Azt mondjuk, hogy a szociális ellátottság x a munkához, a munkahelyhez való kötődést erősíti. Ez így igaz is. Ebből adódóan további erőfeszítéseket kell tenni az étkeztetés megvalósítására, mert ezt a dolgozó nők nagy létszáma, akik háromműszakos üzemben dolgoznak, nagyon indokolja. Békés megyében a könnyűipart az jellemzi, hogy országos nagyvállalati szervezetben, kisebb vagy nagyobb gyáregységek keretei között folyik a termelés. Közismert, hogy a nagyvállalatok és a gyáregységek között feszültségek vannak. De meggyőződésünk, hogy ezeket a feszültségeket a vállalati üzemi demokrácia fejlesztésével fel lehet oldani. Erre kell ösztönözni a nagyvállalatok vezetőit. Hasonlóképpen indokoltnak látjuk a gyáregységek termelési, technikai színvonalának javítását annak érdekében, hogy az V. ötéves tervben legalább megközelítőleg elérjék az országos, az ágazaton belül kialakult technikai átlagot. A technikai színvonal növelésének előírása az V. ötéves tervben mindenféleképpen indokoltnak látszik az ágazaton belül jelentős helyet elfoglaló ipari szövetkezetek, valamint a könnyűipari tanácsi vállalatok esetében. Ügy gondoljuk, hogy a követelmények teljesítése esetén Békés megye könnyűipari üzemeinek munkáskollektívája újabb sikerek elérésére fog törekedni. Ezt nagyon szépen mutatja máris hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára, valamint a XI. pártkongresszus tiszteletére széles körben kibontakozott munkaverseny-mozgalom, amelynek az a célja, hogy a IV. ötéves tervet idő előtt befejezzük. Tisztelt Miniszter Elvtársnő ! Békés megye könnyűiparában dolgozó kollektívák helytállnak a munkában, rájuk mindig lehet számítani. Napjainkban a számvetések mellett egyre többet foglalkoznak már az V. ötéves terv előkészítésével. Az velük történő beszélgetés közben több dologra hívták föl a figyelmet, amelyeket az V.