Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-28

2065 Az Országgyűlés 28. ülése, szont világos már, hogy ez az elképzelés csak a következő ötéves tervben valósulhat meg. Azt, hogy elégséges-e a munkaerő, annak létszáma, képzettsége, színvonala, természetesen a bérezés is befolyásolja. A nyomdaipar dolgozói az elmúlt években központi bértámogatásban részesültek. Ez azt eredményezte, hogy a munkás átlagbér 1973-ban elérte az állami ipari munkások átlagbérét. Az elért eredmények kétségtelenül kedvezők, viszont a jelenlegi nyomdai bérszínvonal még mindig nem fejezi ki, hogy a nyomdaipari munka milyen magas alapképzettséget, felkészültséget igényel. E tekintetben különösképpen lényeges elmaradás tapasztalható a tanácsi nyomdák munkásainak bérezésében. Ez mintegy tíz százalék. A nyomdaiparban elég gyakoriak a túlórák. Tavaly megközelítően négy és fél százalékát tették ki a túlórák az összes ledolgozott óráknak, egyes nyomdákban 8—9 százalékot is elérték, egyes szakmai kategóriákban pedig a 15—20 százalékot is. A túlórákból eredő bérek torzítva mutatják a bérszínvonalat, s ami ennél is lényegesebb, elősegítik a szakmai ártalmak, betegségek kialakulását, csökkentik a pihenésre, tanulásra fordítható időt. Mindez együtt azzal is jár, hogy az iparágon kívüli úgynevezett házinyomdák számos helyen csábító, azaz elszívó hatásúak. A házinyomdák működése népgazdasági szinten, véleményem szerint káros. Van ugyan szabályozó kormányhatározat, amely kimondja, hogy milyen feltételek mellett működhetnek nyomdák, de ennek a végrehajtása, betartása nem mindenütt megfelelő. Fokozottabb ellenőrzésre van szükség ezen a területen. Ahhoz, hogy a nyomdaipar eleget tudjon tenni megnövekedett feladatainak, kötelezettségeinek, nagyobb segítségre van szükség, mind a negyedik ötéves terv hátralevő időszakában, mind a következő ötéves tervben és a távlati tervek későbbi időszakában. Ami pedig a mi Vas megyei nyomdaipari vállalatunkat illeti, nyomdánk sokat fejlődött az elmúlt időszakban. Már a harmadik ötéves tervben elértük, hogy vállalatunk, városunk egy új, munkásaink, dolgozóink számára kedvező nyomdaépülettel gazdagodott. Nyomdászaink, dolgozóink hálásak is ezért. Valamelyest a gépi technika is gyarapodott nyomdánkban, de megközelítően sem annyira, amennyire ezt az élet, a fejlődés már eddig is megkövetelte volna. A harmadik ötéves tervben az volt a gond, hogy nem volt elégséges az anyagi az új nyomda megfelelő technikai, műszaki felszerelésére. Vas megye tanácsa a nyomda vezetőivel együtt erőteljesen törekedett arra, hogy a negyedik ötéves tervben elvégezze a nyomda szükséges technikai, műszaki rekonstrukcióját, lehetőleg úgy, hogy az a tervidőszak közepe táján már meghozza a kellő eredményeket. Az anyagiak is úgy alakultak, hogy erre az időre a nyomda lényegesen előrehaladott volna a rekonstrukcióval. Viszont sok nehézség akadályozta a szükséges gépek, felszerelések beszerzését. Különösképpen a legjelentősebb, a lapnyomó rotációsgép, és tartozékainak beszerzése ütkö1974. június 28-án, pénteken 2066 zött és ütközik ma is nagyon komoly nehézségekbe, noha már 1971-ben megtörténtek a nyomda, a megyei tanács erre vonatkozó döntései, szükséges intézkedései. Jelenleg az a gond, hogy az NDK még mindig nem tudja szállítani az időben megrendelt Zefir 96 típusú gépet és még most is olyan hoszszú haladékot kér, amit nyomdánk nem fogadhat el. Más megyei nyomdák is ugyanilyen helyzetben vannak, habár lapnyomó gépeik többnyire még nem olyan elavultak, mint a miénk, amelyet egy nyomdából kiselejteztek, mielőtt Vasba került volna. Egy új, korszerű lapnyomógép lehető leggyorsabb beszerzése most már elengedhetetlenül szükséges Vas megye olvasóközönsége, és a Vasmegyei Nyomdaipari Vállalat számára. A mostani gép már teljesen elégtelen a megnövekedett lappéldányszám megfelelő kinyomtatásához. A megoldás azért is nagyon fontos lenne, mivel a hazai egyéb hírközlő, publikáló apparátus, például a rádiósugárzás sem jut el megfelelően az országnak erre a vidékére. Támogatást kérünk a kormánytól nyomdánk szükséges rekonstrukciójához, illetve a rotációs gép beszerzéséhez, annál is inkább, mert nyomdánkat már bővítettük egy olyan üzemrésszel, amelyben a gépet működtetjük majd, s ez az új üzemrész most teljesen kihasználatlanul áll, értéket nem termel. Mi, nyomdászok, minden lehetséges módon arra törekszünk most és a jövőben is, hogy nyomdaiparunk fejlesztését illetően mindennemű, ránkháruló kötelezettségünknek eleget tegyünk. A könnyűipari miniszter elvtársnő előterjesztésével egyetértek, elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Következő felszólaló Kosztolánczi Jánosné képviselőtársunk. KOSZTOLÁNCZI JÁNOSNÉ: Tisztelt Országgyűlés ! Mint munkásasszony, nagy figyelemmel hallgattam Keserű Jánosné miniszter elvtársnő tájékoztatóját könnyűiparunk helyzetéről és fejlesztéséről kapcsolatos elképzelésekről. Az ágazat tevékenységét és a fejlesztésével kapcsolatos állásfoglalásokat nagyjelentőségűnek tartom, hiszen a könnyűiparban gyártott termékek az ország valamennyi lakosának, de a külföldi embereknek is sok kellemes órát, vagy bosszúságot okozhatnak, örömteli dolog számunkra az is, hogy az elmúlt években a megkezdett könnyűipari rekonstrukciós program ebben a jelentős iparágban dolgozókat is kedvezőbb helyzetbe hozza. Nálunk Somogy megyében nagy hagyományai vannak a könnyűiparnak, hiszen a felszabadulás első napjaitól kezdve ez az iparág jelentős részt vállalt a munkaerő foglalkoztatásában, és a közszükségleti cikkek termelésében. Valószínű több képviselőtársam azt várja most tőlem, hogy mindenekelőtt arról a gyárról beszéljek, amelyben dolgozom. De mielőtt ezt tenném, elmondok néhány adatot Somogy könnyűiparáról. Teszem ezt azért is, mert a mi gyárunk fejlesztése, termelési eredményei is összefüggnek azzal a helyzettel, amely megyénk könnyűiparában kialakult. Mint utaltam rá, a felszabadulás, illetve az államosítás