Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-17

1303 Az Országgyűlés 17. ülése, 1973. március 21-én, szerdán 1304 szeti adottságokon. A járásban igen sok a szikes talaj, és ezeken a földeken a legkisebb eredményekért is keményen kell dolgozni, küzdeni. A járás termelőszövetkezetei éppúgy, mint Szolnok megye termelőszövetkezetei, minden tőlük telhetőt megtesznek termelésük növeléséért, elsősorban a cukorrépa-, a dohány- s a zöldségtermelés fokozásáért, a szarvasmarhatenyésztési, a hús- és a tejtermelés növeléséért. Tisztelt Országgyűlés! A munkaalkalmak szélesedése, a kereseti lehetőségek bővülése, a dolgozó emberek életkörülményeinek javulása ott a tiszafüredi járásban sem valami csodának, hanem a helyes politikai vezetésnek, kormányunk megfontolt határozatainak, intézkedéseinek következménye. Tudják ezt és elismerik Szolnok megye és a tiszafüredi járás dolgozói is. Dolgoztak becsületesen, a helyesen meghatározott tervek megvalósításáért, munkájukra, szorgalmasi helytállásukra a jövőben is lehet számítani, örülnek az eddig elért sikereknek, és gyarapításukért tovább munkálkodnak. Az örömök mellett azonban nem ismeretlenek a gondok sem. Az egyik legnagyobb gondot az időjárás mostohasága okozza. Az egész országban, de különösen a Tiszántúlon alig van a talajban nedvesség. Az évek többségében így márciusban Szolnok megyében a talaj- és belvíz levezetése okozott gondot, most pedig az öntözésre való felkészülés. Régen volt ebben az időszakban ilyen száraz a mi termőföldünk. Mezőgazdaságunk dolgozói joggal félnek attól, hogy termelőmunkájukait megnehezíti, termelési eredményeiket alaposan lecsökkenti az aszály. A veszélyt azonban nem várják tétlenül. A Szolnok megyei tanács végrehajtó bizottsága már hetekkel ezelőtt létrehozta a megyei operatív öntözési bizottságot azzal a feladattal, hogy szükség esetén azonnali gyakorlati segítséget adjon a mezőgazdasági üzemeknek. A megyei példa nyomán a tiszafüredi járásban is hasonló bizottság alakult. Az aszály elleni védekezésre a fölkészülés az egész megyében folyik. Az abádszalóki Lenin Tsz az őszi búza öntözését már meg is kezdte, de napokon belül több termelőszövetkezet kezdi el az öntözést. Az időjárás, mostohaságával a küzdelem, különösen a Hortobágyhoz közeli vidéken, nem valami új és ismeretlen dolog. Az utóbbi időben ezt a küzdelmet megkönnyítette a tudomány és a technika vívmányainak egyre növekvő alkalmazása, kormányunk segítsége. Bizonyosra vesszük, hogy a termelés növeléséért folytatott küzdelmes munkájukban mezőgazdaságunk dolgozói az idei nehéznek mutatkozó esztendőben sem maradnak egyedül. Az aszály veszélyén kívül komoly gond az is, hogyan tudjuk állattenyésztésünket, ' elsősorban szarvasmarha- és sertéstenyésztésünket fejleszteni, vagy legalább az elért szinten tartani. Ennek érdekében már több hatásos intézkedést tett kormányunk, de céliaink eléréséhez elsősorban állategészségvédelmi szerveinknek a jelenleginél sokkal hatásosabb munkáiára volna szükség. Mezőgazdaságunk dolgozói, de az egész magyar nép jogosan várja, hogy ezen a téren mielőbb megtörténjék a kedvező változás. Tisztelt Országgyűlés ! Választókerületemnek még egy gondjáról szólok. Mindjárt hozzáteszem, hogy ennek megoldása nem a természeti erőkön, és nem az időjárás alakulásán múlik, hanem a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumon. Az ország más területeihez hasonlóan Szolnok megyében is komoly munka folyt és folyik a közutak korszerűsítésén, megjavításán, a közúti hálózat növelésén. Ebből azonban valahogy a tiszafüredi járás szinte teljesen kimaradt. A járás közutainak elmaradottságát minden illetékes szerv már évek óta elismeri, de ezen túl mind ez ideig egyéb nem történt. A tiszafüredi járás Szolnok megye egyik járása, de Tiszafüredről három másik megye székhelyére, Egerbe, Miskolcra és Debrecenbe jóval hamarabb és biztonságosabban lehet közúton eljutni, mint Szolnokra. A tiszafüredi járás közutainak korszerűtlen volta azonban nem csupán kényelmi kérdés, hanem többek között gazdasági probléma is. A járás hivatalainak, üzemeinek, szövetkezeteinek gépkocsijai, vontatói, traktorai az átlagosnál jobban rongálódnak, korábban tönkremennek, s mindezek az érintett szerveknek többletkiadásokat okoznak. A tiszafüredi járásban az erősen kátyús és keskeny makadámutak a járás további fejlődésének is kerékkötői. Nem véletlen, hogy választóim panaszként ezt a problémát évek óta újra és újra fölvetik. Még néhány dologról egy-két szót, de ez már nem panaszjellegü. Nagy érdeklődést és örömet keltett Hortobágy nemzeti parkká nyilvánítása. Ez a határozat jelentősen érinti a tiszafüredi járás Hortobágy felőli részét. Az itt élő lakosság úgy fogadta ezt, mint a járás további fejlődésének egyik nagyszerű lehetőségét. Nem kisebb érdeklődéssel és örömmel fogadták a járás lakói a kormánynak a településhálózat tervéről szóló határozatát sem, valamint azt a kormányhatározatot, amely a közép-tiszavidéki üdülőterület rendezési tervét hagyta jóvá. Mindezekben a járás fejlődésének biztosítását, életviszonyainak további javulását látják a járás lakói. Tisztelt Országgyűlés! Beszédem jó részében egy járásról, egy járás lakosainak munkálkodásáról, öröméről és gondjairól szóltam. Egy járás fejlődésével próbáltam érzékeltetni kormányunk tevékenységét, határozatainak, intézkedéseinek helyességét. Egy járásról szóltam, de hasonló örömök és gondok az egész országban találhatók. Az emberek az egész országban ismerik a párt, a kormány célkitűzéseit és azokkal egyetértenek. Bizalmukat elsősorban becsületes munkával fejezik ki. Elég gyakran járok választóim között és tapasztalataim alapján mondhatotm, hogy az emberek nem mindig lelkendeznek, áradoznak ugyan, sőt egyszermáskor elégedetlenségüknek is hangot adnak, de dolgoznak, termelnek, igyekeznek feladataikat, kötelességeiket becsületesen teljesíteni. Ha közben néha elégedetlenek is, annak oka türelmetlenségükből ered. Szeretnék, ha a fejlődés még zavartalanabb és gyorsabb volna, ha a ter-