Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.
Ülésnapok - 1971-25
1839 Az Országgyűlés 25. ülése, 1974. április 24-én, szerdán 1840 Szeles István képviselőtársunk a kiegészítő földrendezés tárgyában a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez ; Széles Lajos képviselőtársunk a Fehérgyarmat és Mátészalka közötti vasútvonal és a tunyogmatolcsi Szamos-híd korszerűsítése tárgyában a közlekedés- és postaügyi miniszterhez; Mohácsy Barna képviselőtársunk a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékának tárgyában a munkaügyi miniszterhez ; Fülöp László képviselőtársunk a folyók hullámterének használata tárgyában a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez; dr. Varga Pálné képviselőtársunk a vidéki orvosellátottság tárgyában az egészségügyi miniszterhez. tárgysorozatául javaslom 1. A benyújtott törvényjavaslatot a házasságról, a családról 'és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről; 2. a külügyminiszter beszámolóját a kormány külpolitikai tevékenységéről és az időszerű nemzetközi kérdésekről. 3. az interpellációkat. Elfogadja-e az Országgyűlés a tárgysorozati javaslatot? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? Nincs. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Határozatilag kimondom, hogy az Országgyűlés a tárgysorozati javaslatot elfogadta. Következik a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról es egységes szövegéről beterjesztett törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter elvtárs kíván szólni. DR. KOROM MIHÁLY: Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács megbízásából előterjesztem az 1952. évi IV. törvény, vagy közhasználatú kifejezéssel a családjogi törvényünk módosítására irányuló javaslatot. 'Hazánkban a 22 évvel ezelőtt elfogadott családjogi törvény volt az első egységes, már az új társadalom igényeinek megfelelő szabályozás, amely a korábbi sok elszórt jogszabályon és részben még a szokásjogon alapuló családjogi viszonyok helyébe korszerű rendelkezéseket hozott. A törvény akkori indokolása abban jelölte meg a jogi szabályozás célját, hogy az segítse elő a családi kapcsolatok olyan erősítését, amellyel a család szilárd és harmonikus közösségé válik, amely a maga részéről is kifejezi a szocialista embereknek egymáshoz és a társadalomhoz való viszonyát. Most, több mint két évtized múltán joggal állapíthatjuk meg, hogy családjogi törvényünk megfelelt a várakozásnak és jelentős mértékben segítette élő a családi viszonyok szocialista fejlődését. 1952 óta gyökeres változások mentek végbe társadalmunk politikai, gazdasági, kulturális és egészségügyi helyzetében. E változásokkal párhuzamosan fejlődtök a családi viszonyok is. Szükséges tehát, hogy most megteremtsük az összhangot a szocializmust építő társadalmunk követelményei és a családjogi törvény rendelkezései között is. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az Országol* gyűlésünk által most tárgyalt téma elsőrendű társadalmi jelentőségű, olyan közügy, amely hazánk minden állampolgárát közvetlenül érinti, de kihatással lesz a még meg sem született jövő nemzedékekre is. A törvényhozás és a kormány eddig is a jelentőségének megfelelően foglalkozott a család intézményét közvetlenül és közvetve érintő kérdésekkel. Azok az intézkedések — közöttük számos jogszabály megalkotása —, amelyeket eddig tettünk a családi kapcsolatok erősítése, a nők egyenjogúságának kiteljesedése, az anyák, a gyermekek, az ifjúság érdekében a munkajog, a társadalombiztosítás, az egészségügy, az oktatás, a nevelés, a kultúra stb. területén, közvetlenül vagy közvetve mind jobban igazi szocialista tarELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülés^Aá alo,mmal töltik me S családjogi törvényünk rendelkezéseit is. Az elmúlt évek nagyjelentőségű intézkedései közül elegendő hivatkozni a nőpolitikái határozatokra, az ifjúsági törvény megalkotására, a népesedéspolitikai feladatokra. A kormány számos intézkedést tett a gyermekes családok helyzetének könnyítésére, amelyek csökkentik a gyermekneveléssel járó költségeknek a családot terhelő részét, illetőleg növelik ebben a társadalmi részvételt készpénzjuttatásókkal és más kedvezményekkel. A családok százezreit juttattuk új lakáshoz, jelentősen fejlesztettük a gyermekintézmények hálózatát. Intézkedéseket tettünk a dolgozók, különösen pedig a munkáscsaládok életszínvonalának emelésére, a munkaidőcsökkentést általánossá tettük a népgazdaság számos területén. Általánossá tettük az ingyenes egészségügyi ellátást, a születendő nemzedékek egészségének védelmére, a családtervezésre, az anyák és az utódok érdekében fontos döntéseket hoztunk. Itt jegyzem meg, hogy a családjogi törvén}^ módosításának előkészítése során sokan javasolták a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálat bevezetését, illetve visszaállítását. Tudjuk, hogy ezeket a javaslatokat az egészséges jövő nemzedék iránti kívánalmak vezérelték. Amikor azonban a kérdést alaposabban megvizsgáltuk, arra a meggyőződésre jutottunk, hogy az orvosi vizsgálat kötelező elrendelése helyett más módon kell elősegítenünk a születendő gyermekek egészségének megóvását. Figyelőmmel voltunk azokra a nagy eredményekre is, amelyeket egészségügyünkben általában, különösen pedig a tuberkulózis és a nemi betegségek felszámolásában elértünk, amelyekre a régi orvosi vizsgálat szorítkozott. A TBC ma már — szerencsére — nem népbetegség, a nemi betegségek is elenyésző számban fordulnak elő. Azonkívül: a régi rendelkezések inkább az említett betegségek terjedésének megakadályozását célozták, de tényleges házasságkötési akadálynak nejm számítottak. Ma az állampolgárok egészére kiterjedő betegségi biztosítás és a rendszeres szűrővizsgálatok a szervezett megelőzést is jól szolgáljak.. Mi egyáltalán nem vagyunk közömbösek â jövő nemzedék egészsége iránt. Ellenkezőleg! Eddig tett intézkedéseink jól példázzák, hogy milyen felelősséget visel államunk és anyagi erőinket sem sajnáljuk e célok érdekében. Sokat ijettünk már eddig is az anyaság tár-