Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.
Ülésnapok - 1971-24
Í8Í1 Az Országgyűlés 24. ülése, 1973. december 20-án, csütörtökön 18Í2 Ezért kérem a pénzügyminiszter elvtárs szíves megértő támogatását Borsod megye kommunális ellátottsága terén mutatkozó lemaradás felszámolása érdekében. Kérem és javaslom, hogy az elkövetkező években a megye részére az eddiginél jelentősebb segítséget szíveskedjék biztosítani. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! A közelmúltban különböző fórumokon, a közéletben, az Országgyűlésen szakemberek, közéleti személyek szóvá tették az ágazati, területi és az országos információs rendszer létrehozásának szükségességét. Az igény a gazdálkodás, a hatékonyság sürgető hatására jelenik meg. Az információs rendszerek kialakításának technikai feltételei részben adva vannak vagy megteremthetők, ugyanakkor rendkívül jelentős a szervezés, a felépítés, a korszerű szervezeti forma kialakítása is. Indokolt, hogy az információs rendszerek, legyen az ágazati, területi vagy országos, logikailag is központilag koordinált rendszerek legyenek. Szükséges az információ egységes értelmezése, a célra orientált információáramoltatás, integrálás és szelektálás központi szervezése. A központilag szervezett információs rendszerek kiépítését indokolják az operatív és koncepcionális döntések, hiszen lényegesen alaposabb, szélesebb területet átfogó adathalmazra támaszkodó információra van szükség a jövő gazdálkodásához, mint a korábbi években. A probléma nem csupán technikai, gépesítési kérdés. Mint ismeretes, az ágazati, főleg a területi információs rendszerek létrehozása most a kutatás kísérleti stádiumában van. Szükséges, hogy a modernizáló gazdálkodásunk hatékonyabb működtetése érdekében az információs szakemberek képzésével, az ágazati és területi információs rendszerek kiépítésével többet foglalkozzunk. Ez országos feladat, megvalósítása központi irányítást igényel. Szeretném emlékeztetni a tisztelt Országgyűlést dr. Szép Zoltán képviselőtársam, egy évvel ezelőtt a Parlamentben elhangzott beszédére. Részletesen foglalkozott ő a területi információs rendszerek kiépítésének kérdéseivel és a nem kellően szervezett számítógéppark sokféleségével és ennek hátrányos kihatásaival. Űgy gondolom, beszéde figyelemre méltó, és a fontos népgazdasági ügy iránti szeretettől áthatott szakember tevékenységét tükrözte. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában e nagy jelentőségű kérdés egységes rendezése, szervezése káderpolitikai és gazdasági okokból is szükségszerű. Ezért tisztelettel kérem pénzügyminiszter elvtársat e fontos kérdés folyamatos figyelemmel kísérésére, támogatására, hiszen e terület népgazdaságunkban még meglevő, ma még ki nem aknázott tartalékok feltárását nagymértékben elősegítheti. Tisztelt Országgyűlés! Az 1974. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Többennem jelentkeztek hozzászólásra, ezért a vitát bezárom. Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 16.24—16.51. — Elnök: APRÓ ANTAL.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitóm. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter elvtárs kíván szólni. FALUVÉGI LAJOS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! A törvényjavaslat megvitatásánál 32 képviselő elvtárs fejtette ki véleményét, körülbelül 60—65 témát érintve, ha jól számoltam. A törvényjavaslat előadója a bizottságokban elhangzott véleményeket összegezte, s körülbelül 90 képviselő elvtárs véleményét gyűjtötte egybe és általánosította. Nagyon széles körű, tartalmas, felelős vita volt — úgy gondolom —, amely számos kérdésben túlmutat az 1974-es esztendőn. A vita általános vonását tekintve három kérdést szeretnék kiemelni. Az egyik az, hogy az államháztartási, pénzügyi kérdések közvetlen összefüggései mellett úgyszólván minden felszólalásban szélesebb áttekintést kaptunk problémákról, gondokról, gazdasági fejlődésünk értékeléséről. Társadalmi összefüggésekről volt szó. Ez nagyon nagy tisztesség egy ilyen pénzügyi természetű törvényjavaslat vitájánál. Űgy gondolom, amellett, hogy az ilyen nagy megbecsülés, nagyon nagy biztonságot nyújt a gazdaságpolitika és a gyakorlati gazdasági vezetés számára, mert itt az Országgyűlés társadalmi ellenőrzése nyilvánul meg a kormány munkája fölött, amire nagyon nagy szükség van, hogy biztonságosan dolgozhassunk. A második általános vonás, amit szeretnék kiemelni, néhány más költségvetési javaslat megvitatásával összehasonlítva, hogy talán ebben a vitában több volt az arányosság, mint korábban. Gondolok az ipar és a mezőgazdaság viszonyára — az ipari kérdésekről Tímár elvtárs beszélt részletesen —, gondolok a belkereskedelem-külkereskedelem viszonyára —, belkereskedelmi kérdésekről Szurdi elvtárs beszélt részletesen —, de ugyanezt elmondhatnám az egészségügyi, oktatási, vállalati és tanácsi kérdések viszonyáról is. Abban reménykedhetünk, hogy a vitának ez az egyensúlya — ahogy mondani szokták — talán a végrehajtás során anyagi erővé válik, s valahogy, valamilyen módon a költségvetés egyensúlyát is segíteni fogja. Erre is nagyon nagy szükség van, s itt mindjárt elfogadom Korponai elvtárs kritikáját arról, hogy . jobb lett volna, ha ez a költségvetés kicsit többet mutat fel az egyensúly javulása tekintetében is. Erre törekedni fogunk a következő esztendőben, és remélem, tovább visszük azt a vonalat, ami e kérdésben is fejlődést mutat, mert évről évre csökken a költségvetési hiány, és azt is elmondhatom, hogy ahogyan az előzetes zárszámadási adataink alakulnak, az sem lesz roszszabb, mint a tervezett, már ami a költségvetés egyensúlyát illeti. Bár őszintén szólva, ha jól áttanulmányozom a felszólalásokat, nagyon-nagyon sok jó ötletet nem nagyon kaptam, hogy hol lehetne egy kicsit a kiadásokat megszorítani, vagy a bevételeket növelni. Ebből is láthatják, hogy nem olyan könnyű dolog ez. (Derültség, taps.) A harmadik általános vonása a vitának az — úgy gondolom, ezt megállapíthatjuk —, hogy a terv és költségvetés vonalvezetésével a
