Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-23

1733 Az Országgyűlés 23. ülése, 1973. december 19-én, szerdán 1734 nos negatív példákkal is találkozunk. Mivel magam is termelőszövetkezeti tag vagyok, engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy e mozgalomból hozzak erre is példát. A mi termelőszövetkezetünk már több mint 5 éve felfigyelt a nagycsaládosok helyzetére és 5 éve olyan határozatot hozott a vezetőség, hogy egyrészt a nagycsaládosok gondjai egy részének az átvállalása miatt, másrészt azoknak a tagoknak a megbecsülésére, akik gyermeknevelést vállalnak, bizonyos anyagi segítésben részesíti őket. öt év óta termelőszövetkezetünkben minden tagunk minden gyermek után havonta 100— 100 forint családipótlék kiegészítést kap, ami annyit jelent, hogy gyermekenként a termelőszövetkezet 16 éves koráig mintegy 18—20 ezer forintot vállal át. Ugyanakkor a dolgozó anyák megbecsülése érdekében minden dolgozó tag anyának gyermekenként évente 10 munkanap kedvezményt adunk a háztáji föld mértéke, a szabadság és egyéb juttatások elbírálása szempontjából. Ügy érzem, a mi vezetőségünk meglátta, még azelőtt, mielőtt ténylegesen országosan reflektorfénybe került a téma, hogy itt valamit tenni kell, és azóta, tehát több mimit öt év óta ezt teszi, és azt hiszem, az lenne a jó, ha többen követnék a példát. Természetesen azt sem szabad elhagyni, hogy ugyanakkor e termelőszövetkezet vezetősége nemcsak a gyermeknevelésre, az ezzel foglalkozó anyákra, hanem a munkában elfáradt idős emberekre is gondol, és nekik is rendszeresen, havonta nyugdíjkiegészítést folyósít. Tisztelt Országgyűlés! Társadalmunk, kormányunk bizonyos kedvezményekkel is igyekszik a népesedési helyzetünkön, és a nagy családok, gondjain segíteni. Egy ilyen kedvezmény a lakásépítésnél és vásárlásnál a gyermekek utáni szociálpolitikai kedvezmény is. A rendelet —• mint ahogyan egy korábbi ülésszakon Mohácsi Barna képviselőtársam már említette — azonban már eleve kizárja e kedvezményből azokat a fiatal, gyermeket vállalni szándékozókat, és azokat a családot nevelő szülőket, akik vagy kis településen élnek, és nem lehet ott megoldani a tömbszerű, több szintes lakásépítést, vagy éppen családi házban kívánnak lakni. Ügy hiszem, e nagyon szép szociálpolitikai kedvezmény akkor tölti be célját és hivatását, ha egyedüli feltétele csak a gyermekvállalás lesz. Jó lenne, ha az illetékesek erre f elfigvelnének és e rendelkezést ennek szellemében átnéznék. Végezetül a rövid felszólalásomat engedjék meg, hogy egy idézettel be is fejezzem. A szocialista társadalom minden téren azoknak ad előnyt, megbecsülést, akik a társadalom jövőjének alakításáért felelősséget éreznek és annak érdekében gondokat is vállalnak magukra. Ezt az elvet következetesen, határozottan és mindent megelőzve érvényesíteni kell a népesedéspolitika kérdéseiben is. Ezt az idézetet Fock elvtársnak az ez év március 21-i ülésszákon elhangzott, a kormány munkájáról szóló beszámolójából vettem. Köszönöm türelmüket. (Taps.) ELNÖK: Bálint Istvánné képviselőtársunkat hallgassák meg. BÁLINT ISTVÁNNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak, Elvtársnők! Az előterjesztett törvényjavaslatot, amely az 1974. évi állami költségvetést tartalmazza, áttanulmányoztam, és figyelemmel kísérve Faluvégi elvtárs expozéját, azt megalapozottnak és reálisnak ítélem meg. Annál is inkább, mert az ez évi adataink is azt mutatják, hogy a tervezettnél kedvezőbb eredmények születtek, népgazdaságunk egyensúlyi helyzete javult. Pártunk Központi Bizottságának november 28-i ülése megállapította, hogy iparunk a népgazdasági terv szerint fejlődik. Ugyanakkor elismeréssel nyugtázta a mezőgazdasági termelés fejlődését, mely jelentősen meghaladja a tervezettet. Megyénk, Békés megye is évek óta jó gabonatermést takarít be. A tervszerű termelési rendszerek alkalmazásával 11 millió imázsa szemes terményt termeltünk. Mezőgazdasági nagyüzemeink és állami gazdaságaink egymillió mázsa húst állítottak elő, illetve értékesítettek. A f ontosaibb élelmiszerekből : száraz tésztából, hántolt rizsből az országos termelésnek mintegy egyharmadát, a gyorsfagyasztott főzeléknek, tejpornak mintegy egynegyedét, a cukornak, vágott baromfinak több mint egyhatodát Békés megye élelmiszeripara állítja elő. Ezeken túlmenően baromfikonzervet például csak nálunk, Békés megyében készítünk. örömmel és köszönettel vettük tudomásul, hogy a terméseredmények növekedésével együtt, a párt- és kormányintézkedések eredményeként feldolgozókapacitásunk is bővül. Az 1974-ben induló kilenc nagy beruházás között szerepel a gyulai húskombinát. Megvalósulásakor a tervek szerint 500 000 darab sertést és 60— 70 ezer darab szarvasmarhát fog feldolgozni, a jelenleg meglevő 100—110 ezer darabos kapacitással szemben. Belépése után nem kell több száz kilométerre szállítani nagy tömegű élőállat-termelésünk jelentős hányadát. Ehhez hasonlóan fejlesztésre szorul megyénkben az örvendetesen növekvő terméseredmények fogadására szárító, tároló és feldolgozó kapacitásunk, hogy amit mezőgazdaságunk megtermelt, az hiánytalanul a népgazdaság aszt alára kerülb essen. Szűkebb hazámban, a szeghalmi járásban is ez évben több mint 6000 vagon kenyérgabonát vásároltunk fel, mintegy 1500 vagonnal többet, mint 1972-ben. Épül Szeghalom térségében, Sárrét központjában egy 2000 vagonos silógabonatároló, és ahhoz iparvágány, de szükséges lenne egy 10 000 vagonos kapacitású malom is. Ez a beruházás a nagy távolsági szállítási költségmegtakarítások mellett az Észak-Békés megyei munkaerőtartalék további foglalkoztatását is segítené. Emellett a melléktermékek állattenyésztési vonalon való felhasználása tovább növelné a gazdaságosságot. Megyénk a napraforgótermelés bázisa lesz, annak feldolgozó kapacitása is jelentkezni fog: 74 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ