Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-23

1717 Az Országgyűlés 23. ülése, 1973. december 19-én, szerdán 1718 PÁLYI SÁNDORNÉ: Tisztelt Országgyű­lés! Nagyon hasznosnak tartom azt a gyakorla­tot, amellyel az 1974. évi költségvetés irányel­veit az Országgyűlés bizottságai előzetesen megtárgyalták. Feltétlenül előbbrejutást ered­ményeznek például a termelőszövetkezetek be­kötő útjaira, vízkárok elleni védekezésre, egész­ségügyi felszerelésekre, a tanácsok közműépí­tési lehetőségeinek bővítésére csoportosított pénzösszegek. A költségvetésről szóló törvény­javaslattal egyetértek. Hozzászólásomban azonban egy pár olyan dologgal szeretnék foglalkozni, amit a költség­vetés irányelveinek tárgyalásánál a terv- és költségvetési bizottságban felvetettem, de a ka­pott válaszok után úgy érzem, a gondok tovább­ra is fennállnak. Veszprém megye víz-, csatorna-, közműel­látás problémaköréről van szó. A költségvetés törvényjavaslata, a népgazdaság 1974. évre ter­vezett fejlesztéséről szóló tájékoztató egyaránt tartalmazza azokat a törekvéseket, amelyek a vízgazdálkodás feladatainak, a települések víz-, csatorna-, alapközművei fejlesztésének megol­dását segítik. Erre a célra az 1974. évi terv az ötéves tervhez képest a már korábban engedé­lyezetten felül, 400 millió forint többletet biz­tosít. A kapott válaszok szerint Veszprém me­gye részesedése ebből az összegből igen kis mér­tékű lesz. Területünkön legnagyobb problémát a szennyvíz elvezetése és tisztítása jelenti. Me­gyénk települései jelenleg 55 százalékban ren­delkeznek közüzemi vízművel, amelyek a la­kosság 53 százalékát látják el. Ezzel szemben csatornahálózattal a lakosság 16 százaléka van ellátva. A belsőségi csapadékvíz elvezetése szá­mos településen megoldatlan, mint például Pá­pán, Ajkán, Veszprémben, Devecserben, Keszt­helyen, illetve az egész Balaton-parton. A váro­sok elavult szennyvízrendszerét át kell építeni. A megye fejlett és egyre fejlődő ipara is hozzá­járul ahhoz, hogy élő vizeink országosan is a leginkább szennyezettek közé tartoznak. Súlyos helyzetet teremt ez nálunk környe­zetvédelmi szempontból, mert az egyik szenny­vízbefogadó a Balaton, a többi területen pedig a szennyvíz kis befogadóképességű vízfolyások­ba kerül és a csekély mértékű tisztítás, hígulás miatt az élővilágot és a környezetet veszélyez­teti. Vízi közmű-beruházásokra a három tervév­ben 255 millió forintot fordítottunk. A lakótele­pek közművesítési igényének következtében az ágazatnál felhasznált keretek közel 60 százalé­kát kellett vízellátásra és csatornázásra fordí­tanunk a tervezett 46 százalék helvett. Ennek hatására a meglevő feszültségek mellett az ága­zaton belüli aránytalanság tovább fokozódott a szennyvíztermelés- és szennyvíztisztító-kapaci­tás között. A feszültségek különösen élesen jelentkez­nek a lakótelepek előközművesítése, a szenny­víztisztítás és az ötödik ötéves terv területi elő­készítése vonatkozásában. Lakástervünk célki­tűzéseinek megvalósításához, valamint az ötö­dik ötéves terv átmenetének folyamatosságához az eddig megtett intézkedéseken felül további 95 millió forint értékű vízi közmű terven felüli I beruházása szükséges. Amennyiben ez központi alapból vagy közműfejlesztési hitelből nem biz­tosítható, úgy azt kérjük, hogy a lakáscélcsoport terhére átcsoportosítást végezhessünk a közmű­ágazatra. Ez Veszprém, Ajka, Várpalota, Keszthely városokat érintené, mintegy 150 lakáscsökke­nést jelentene összesen. Ennek az igen súlyos gondnak orvoslása esetén nemcsak a pillanatnyi helyzet normalizálását, hanem az ötödik ötéves terv előkészítését, zökkenőmentes indítását is biztosítani tudnánk. Segítség hiányában váro­sainkban a tervidőszak végéig tovább nő a fe­szültség a lakás- és vízi közmű-ellátottság kö­zött. A központi alapból vagy közműfejlesztési hitelből, illetve az átcsoportosított összegből Veszprémben, a városi főgyűjtő csatorna kiépí­tését, a szennyvíztisztító második ütemének el­kezdését és a város vízellátásának kapacitásbő­vítését, Ajkán a túlterhelt szenny vízderítő bővítését, Pápán a vízellátás javítását és két la­kótelep előközművesítését, Keszthelyen a szenny vízderítő bővítését, Várpalotán pedig a folyamatban levő 7200 köbméter/nap teljesítmé­nyű szennyvízderítő befejezését, valamint a hozzákapcsolódó csatornahálózat kiépítését ol­danánk meg. A magyar—szovjet timföld-alumínium­egyezmény végrehajtása során a bauxitbányá­szatban új bányakapacitásokat kell létrehozni megyénkben. A bauxit kitermelését jelentős mértékben nehezíti az a körülmény, hogy a bauxitércet egyre nagyobb mennyiségben a karszt-vízszint alól kell felszínre hozni. Ez ko­moly feladat elé állítja bauxitbányászatunkat és szükségessé teszi a regionális vízszint süllyesz­téssel kapcsolatos további beruházások időben történő elvégzését, ami egyidejűleg nagymér­tékben tudná javítani a megye ivóvízellátását is. A vízszintsüllyedés jelenleg egyes terüle­teken nagy problémákat okoz, mint például Pu­lán. A bányaművelés következtében néhány hó­nap leforgása alatt elszökött a víz, A kutak mé­lyítése sem hozott megoldást, így a szomszédos Nagyvázsonyból kocsival szállítják a községbe a vizet, és osztják szét a lakosság számára. A közép-dunántúli vízügyi igazgatóság eddig is felmérte, milyen területeken várható a vízszint­csökkenés. Az új bányák nyitásánál is elvégzi az előzetes felméréseket. A megoldásra is készít terveket, de a tervek kivitelezéséhez, a vízprob­lémának magasabb szinten történő megoldásá­hoz hatalmas pénzösszegek szükségesek. A bá­nya fizet ugyan kártérítést, de ez csak későn áll rendelkezésre, mert a kár megállapítása időt vesz igénybe. Az a javaslatom, hogy a karsztvíz haszno­sítását, amely jelenleg kismértékű, körülbelül 20 százalék, és jövőben az új bányák megnyitásá­val még kisebb arányú lesz, a lakosság és a ta­nácsok hozzájárulása mellett központi segítség­gel kell megoldani. Másik megoldás lehetne még az is, hogy a karsztvíz hasznosításának költségeit a bánya lé­tesítésének költségei tartalmazzák. A meglevő, illetve épülő, karsztvizén alanu­ló regionális vízműveken kívül úiabbakat kell létesíteni. Ezzel nemcsak a megye teljes vízszük­ségletét lehetne kielégíteni, hanem a környező megyék is kaphatnának jó minőségű vizet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom