Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-23

1707 Az Országgyűlés 23. ülése, 1973. december 19-én, szerdán 1708 tékonysága, gazdaságossága állandóan javuljon és csakis ennek következtében legyen az üzem nyereséges. Tiszta fogalmakkal kell dolgoznunk. Legyen érthető mindenki számára, hogy a nyereség nem cél, hanem következmény. A tervszerű és hatékony munka következménye. Csak ez a valóságos érték. Ezért, ha a nyereség valóban a jobban végzett munka eredményeként keletkezik, akkor azt örömmel üdvözöljük. E fogalom körül azonban jelenleg mutatkozik bizonyos félreértés. Helyenként a nyereségszerzést célnak tekintik és egyesek e cél érdekében minden módszer alkalmazását lehetségesnek tartják. Ezzel szembe kell fordulni! A nyereségre való törekvést csak addig támogathatjuk, amíg valóban a jó munka következménye, amíg szocialista elveinknek és körülményeinknek megfelelő kereteken belül marad. Ha nem ezt teszszük, akkor konfliktus keletkezik: a társadalmi és az üzemi érdek szembe kerül egymással. Ilyen esetben azt kell mondanunk: ezt már nem lehet, nem szabad! Idejében kell szólni, hiszen nem ellendrukkerei vagyunk egymásnak, hanem felelősek vagyunk egymásért. A pártfunkcionárius, a szakszervezeti tisztségviselő, a gazdasági vezető — a szó nemes és a közös ügyet szolgáló értelmében — »egy cég", hiszen egy cél érdekében munkálkodik. Régi munkásmozgalmi tapasztalat, hogy a dolgozók azt a vezetőt fogadják el, azt támogatják igazán, és azzal haladnak együtt, akiről érzik, hogy felfogásában, magatartásában olyan, mint ők, vagy amilyenek ők szeretnének lenni. Minden vezetőnek meg kell értenie, hogy nemcsak a szakmai tudása, hanem politikai érettsége, meggyőződése, emberi mivolta is naponta mérlegre van téve. Képletesen szólva: nem elég, ha csak a kocsi rúdja mutat vezérlő csillagunk, a szocializmus felé — mert'azt már mindenki megtanulta, hogy a rúdnak merre kell mutatnia —, hanem az egész kocsi minden utasával haladjon lendületesen a kitűzött cél felé. Tisztelt Országgyűlés! Ügyünk megvalósításának legfontosabb hajtóereje a gördülékeny, fegyelmezett és hatékony munka. Ez elsősorban nem a rendszabályoktól, hanem a kedvező feltételek következetes megteremtésétől függ. Olyan közszellemet és munkahelyi légkört kell kialakítanunk, amely az embereket alkotókészségük kibontakoztatására, a közös célokért vállalt erőfeszítésekre ösztönzi. Nyilvánvaló, hogy ebből a szempontból alapvető szerepe van a munkahelyi demokratizmusnak. Az emberek döntő többsége elsősorban a hétköznapi gyakorlatból ítél. Saját életéből és munkájából, munkahelyéről szerzi benyomásait. Mégis : a dolgozó tömegek igénvei mögött elmarad az üzemi demokrácia fejlődése. Meg kell állapítanunk — és ezt most a SZOT főtitkáraként is mondom —, hogy az elmúlt időszakban jóval többet beszéltünk a munkahelyi demokrácia fejlesztésének szükségességéről, mint amit a gyakorlati munka során valóban tettünk is az ügyért. A párt nem egy határozatában rögzítette az üzemi demokrácia fejlesztésével kapcsolatos álláspontját, de még mindig nem sikerült megfelelő haladást elérni. Vannak még szép számmal „bátor emberek", akik a dolgozók igényeit, a párt álláspontját, a kormány ez irányú törekvéseit figyelmen kívül hagyják és megsértik a dolgozók demokratikus jogait. Minden társadalom törvények, rendeletek alapján él és fejlődik. Természetesen a törvényeknek, a rendeleteknek a kapitalizmusban és a szocialista társadalomban is osztályjellegük van. De a szocialista társadalomban az ilyen irányítást szervesen kiegészíti a demokratikus képviseleti rendszer, ami biztosítja és erősíti a vezetés szocialista jellegét. Az üzemi életben is érvényesül ez a kettősség. Most elérkezett az ideje annak, hogy a munkahelyeken az irányítást tovább erősítsük, gazdagítsuk a követlen demokrácia széles körű alkalmazásával. Ez nem csorbítja az egyszemélyi vezetést. Sőt! A vezetőt segíti. Erejét megsokszorozza. Csökkenti a tévedések és hibák lehetőségét. Védelmet nyújt, amennyiben a vezető helyesen képviseli a társadalom érdekeit és álláspontját képes elfogadtatni az üzem dolgozóival. A Magyar Szocialista Munkáspárt már 1957ben meghirdette, hogy a munkásosztály hatalmi szervei nem uralkodnak, hanem szolgálnak. A munkásosztály ügyét szolgálják. Ez egyénekre is vonatkozik. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy ma is, holnap is csak azt tehetjük, amit a munkásosztály ügye igényel és követel. Csak ezt tehetjük, mert a munkásosztály és népünk mást nem is támogat, nem is fogad el. A magyar munkásosztály nagyobb része már szocialista társadalmunk időszakában nevelkedett. Így politikai és kulturális érettsége, közéleti érdeklődése nagymértékben megnőtt. Ez pótolhatatlan előny, mert ma olyan bonyolult feladatok megoldása áll előttünk, hogy helyesen dönteni csak a közvéleményre támaszkodva lehet. A munkahelyi közvéleményt pedig a munkások nézeteinek, javaslatainak összessége alkotja. Ez kimeríthetetlen erőforrás a vezetés számára. Nem hiheti és ne is higgye tehát egyetlen vezető sem, hogy ő nincs ráutalva, rászorulva a dolgozók véleményére, tanácsaira. Az üzemi demokrácia hatékonysága szocialista rendszerünk jelene és jövője szempontjából nagy jelntőségű. A párt foglalkozik az üzemi demokrácia fejlesztésével és ki fogja dolgozni a továbbfejlesztés irányát. De nem kell új határozatra várni, hogy már ma eredményesebben cselekedjünk, hogy jobban hasznosítsuk ezt a fontos emelőt. Az üzemi demokrácia fejlesztésének lehetőségeit vizsgálva minden valószínűség szerint arra a következtetésre jutunk, hogy nem lehet csupán a vezetők jóindulatára bízni, melyek azok a kérdések, amelyek eldöntése előtt a párt- és a szakszervezeti szervek közreműködésével kötelesek tanácskozni a dolgozókkal. Világosan s

kell látni, hogy a közösség, a tömegek igényei, társadalmunk szocialista jellegének, szocialista vonásainak erősítése olyan politikai döntést igényel, amely több demokráciát és még határozottabb, céltudatosabb munkát eredményez. Az üzemi demokrácia megvalósulásának és fejlesztésének nálunk fontos tényezői a szakszervezetek. De ez egyáltalán nem csökkenti a gazdasági vezetők felelősségét. A pártszervezeteknek mindkét érdekelt szervtől meg kell követel-