Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-17

1279 Az Országgyűlés 17. ülése, ban, de másutt is ennek a jelentős gondnak a végleges megoldását. Ezért kérem Fock elvtársat, hogy a kor­mányzati szervek elé kerülő javaslatainkat hat­hatósan támogassa. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül ismétel­ten hangsúlyozni szeretném, hogy pártunk be­vált helyes politikáját követve, a X. kongresz­szus határozatait sikeresen valósítjuk meg. Nem kevés eredménnyel, mint ahogy erről Fock elv­társ beszámolójában szólt. A jövőt illetően jog­gal lehetünk optimisták, mégha tanácskozásain­kon a gondok, a megoldásra váró feladatok ke­rülnek is előtérbe. De ez a politika, amelyet pártunk több mint másfél évtizede folytat, be­vált. Kiállta a gyakorlat próbáját és ezt a nép­tömegek személyes milliós tapasztalatai igazol­ták. Ez a politika népünk további felemelke­désének, jobb életének reális programját tar­talmazza. Célunk a népgazdaság alapjainak további erősítése, az életszínvonal emelése, a szocialista társadalom teljes felépítése, amely már embe­rileg kiszámítható időn belül megvalósul. A további jó és eredményes munkához, egyetértve Fock elvtárssal, a nemzetközi és a belpolitikai feltételek adottak és kedvezőek. To­vábbra is azon kell fáradoznunk, és Borsod me­gyében mi is azon fáradozunk, hogy a X. kong­resszus határozatait, a negyedik ötéves terv célkitűzéseit minél eredményesebben valósítsuk meg. A kormány munkájáról szóló beszámolót elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfo­gadásra javasolom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Györké Im­réné képviselőtársunk. GYÖRKE IMRÉNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim ! Választókerületem, Pápa város dolgozói között is élénk visszhangot váltott ki pártunk Központi Bizottságának no­vemberi határozata. A határozatot igyekeztünk széles körben megismertetni és népszerűsíteni. A legkülönbözőbb fórumokat is felhasználtuk arra, hogy elősegítsük az egységes értelmezést és a határozatból adódó feladatokat helyileg is konkretizáltuk. A feldolgozás során sikerült megértetni a dolgozókkal, hogy a határozatot cselekvési programként kezeljék és a végrehaj­tást ne tekintsék kampányfeladatnak. Azt akar­tuk, hogy mindenki a maga területén a helyi, az üzemi tennivalókban személyre szólóan lás­sa meg saját feladatát a végrehajtást illetően. A széles körű feldolgozás során egyöntetű vé­lemény alakult ki a következőkről: helyesnek tartották a Központi Bizottságnak azt a mód­szerét, hogy a két kongresszus közötti időszak felénél ülésezett és igen kritikus szemmel vizs­gálta a jelen helyzetet, elemezte a X. kong­resszus határozatai megvalósulásának állását, a gondokat és problémákat, de egyben megmu­tatta a végrehajtás helyes módját is. Elismerték dolgozóink, hogy a X. kong­resszus által meghatározott feladatok helyesek voltak és ezt a jelen valósága is bizonyítja. Or­szágunk nemzetközi tekintélye nagymértékben 1973. március 21-én, szerdán 1280 emelkedett az elmúlt két esztendőben, belpoli­tikai helyzetünk pedig szilárd és kiegyensú­lyozott. Egyöntetű helyeslést váltott ki a nagyüzemi munkásság anyagi helyzetének általános javí­tása. Egyetértés nyilvánul meg a párt és a kor­mány jelenlegi gazdaságpolitikájával, fokozato­san megszüntetve a jelenleg még meglevő fe»­szültségeket. Helyesnek tartják valamennyien azokat az intézkedéseket, amelyek az igazságo- <* sabb teherviselést célozzák és társadalmi szin­ten a családi jövedelmek kiegyenlítődésére irá­nyulnak. Munkásaink elmondották üzemeik gazda­sági gondjait, boncolgatták a helyi vezetés és saját tennivalóikat, az üzem- és munkaszerve­zés gazdaságosabbá és hatékonyabbá tételét a termelés érdekében. Megfogalmazták, hogy a határozat teljes ismeretében sokkal világosab­ban látnak politikai és gazdasági összefüggése­ket, jobban megismerték a párt célkitűzéseit. Mindez segítette önbizalmuk növekedését. A Központi Bizottság novemberi határoza­ta után mi is elemzés alá vettük eddigi mun­kánkat. Elmondhatjuk, hogy a X. kongresszus határozatainak végrehajtása városunkban jó ütemben halad. Ennek bizonyítéka a most fo­lyó jelölő gyűlések hangulata is. Nyugodtság, bizalom, tenniakarás és őszinte bírálat jellemzi a gyűléseket. Ennek a légkörnek kialakulását elősegítette az is, hogy a Hazafias Népfronttal együttműködve olyan új ciklusprogramot dol­goztunk ki, amely megvalósítható, minden dol­gozó érdekét szolgálja és ezért szívügyünknek ' is tekinthetjük megvalósítását. A március 1-én végrehajtott béremelés a város üzemeiben mintegy tízezer dolgozót érin­tett. Saját üzememben, a textilgyárban is öröm­mel fogadták a dolgozók, többségükben nők a bérintézkedést. A dolgozók keresete átlag 10 százalékkal v emelkedett, nagyobb mérvű emel­kedés a szakmunkások, segédművezetők és mű­vezetők körében volt, ahol a béremelés elérte a 14—16 százalékot. Dolgozóink bíznak abban, hogy a kialakult ár- és bérarányok tartósak lesznek; a jobb kereseti lehetőség, a korenged­ményes nyugdíj rendelet máris érezteti hatását. A szövődéből korábban eltávozott munkások közül számosan visszajöttek üzemünkbe dol­gozni. Hasonlóan közmegelégedést váltott ki az a kormányintézkedés is, amely elő kívánja segí­teni, illetve megkönnyíti a munkáslakások épí­tését. Az intézkedés azonban elég sok kérdést nyitva hagyott. Ezek közül legérzékenyebben érinti a dolgozókat az, hogy amennyiben a vál-* lalat nem tudja biztosítani az építkezési költsé­gek 20 százalékát, a dolgozó nem kaphatja meg a kiemelt támogatást. Városunkban is — gon­dolom más kisvárosban is — zömmel kisüzemek vannak, amelyek képtelenek az igények kielé­gítésére a nyereségrészesedésből. Még a mi vál­lalatunk is — 3600 dolgozó mellett — csak há­rom fő részére tudná évente biztosítani a 20 százalékos kölcsönt. Nem volna-e lehetséges az, hogy a külön állami támogatást akkor is teljes egészében megkapja a dolgozó, ha a vállalat csak részben tudja biztosítani a 20 százalékot,

Next

/
Oldalképek
Tartalom