Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-22

1599 Az Országgyűlés 22. ülése, 1973. október 4-én, csütörtökön 1600 nöki Tanács beszámolója átölel, a X. kongreszszus által megjelölt feladatok megvalósításával társadalmunk továbbfejlődött. Dolgozó népünk szorgalmas és alkotó munkája nyomán előrehaladt a szocialista gazdaság építése, emelkedett az életszínvonal, erősödtek és szilárdabbak lettek a szocialista viszonyok. Az elmúlt év novemberében pártunk Központi Bizottsága mérlegre tette céljainkat és munkánkat, az eredményeket és a fogyatékosságokat, és megjelölte a teendőket és a feladatokat. Ma elmondhatjuk, hogy hazánk társadalmi, politikai és gazdasági életét alkotó légkör, fejlődés jellemzi. Az Elnöki Tanács véleménye szerint Népköztársaságunk alkotmányos élete, törvényes rendje tovább szilárdult, benne viszszatükröződik a munkáshatalom ereje, a szocialista állam fejlődése. Tisztelt Országgyűlés! Az Elnöki Tanács az Országgyűlésnek rendszeresen bemutatta az egyes ülésszakok között alkotott törvényerejű rendeleteket. Az erről szóló jelentéseket az Országgyűlés elnöke mindannyiszor eljuttatta képviselőtársainkhoz. Ügy gondoljuk, találkozik az Önök véleményével is, hogy az Elnöki Tanács újjáválasztása óta az országgyűlésnek bemutatott törvényerejű rendeletek kifejezik a fő társadalmi és politikai törekvéseket. Egyik közös jellemvonásuk, hogy a jogok és kötelességek egységét, az állampolgári fegyelmet, a munkahelyek, üzemek és intézmények demokratizmusának erősítését szolgálják. Ügy látjuk, hogy a kormány a törvényerejű rendeletekkel szabályozott kérdéseket a gyakorlat sokoldalú elemzésével, az alkotmánnyal és a törvényekkel összhangban készíti elő, alaposabban, körültekintőbben és jobban előkészített jogszabálytervezetek kerülnek az Elnöki Tanács elé. Az Elnöki Tanács jogalkotó tevékenységében, más döntéseiben is arra törekedtünk, hogy azok megfeleljenek a társadalom konkrét szükségletének, kövessék és egyengessék a szocializmus fejlődésének útját. Az Országgyűlés törvényhozó és az Elnöki Tanács jogalkotó munkáját ugy tekintjük, hogy ezekben az években tovább fejlődött és szélesedett a szocialista társadalom alkotmányos kerete, kikristályosodtak és tökéletesedtek a gazdasági és kulturális építés jogi normái, megfogalmazódtak az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének új feladatai. Néhány éve még erős kritikai éllel merült fel, hogy túl sok a jogszabály, közte nem kevés számú törvényerejű rendeletet alkot az Elnöki Tanács. A bíráló megjegyzések akkor is és ma is abból a jogos és követendő elvnek a sürgetéséből fakadtak, hogy a kevesebb számú, de átfogóbb jogszabály hatékonyabban szolgálja az életet, könnyebbé és jobbá teszi az állam intézményeinek és apparátusának munkáját, az áttekinthető és ismert rendelkezések növelik az állampolgárok biztonságát, törvénytiszteletét. Társadalmi fejlődésünk olyan szakaszába értünk, hogy lehetőségünk van életünk alapvető viszonyait hosszabb időre szólóan szabályozni. Az alkotmánymódosítás önmaga is erősíti ezt a tendenciát, a társadalmi és állampolgári viszonyok átfogóbb, általánosabb szabályozásához jó alapul szolgál. Életbe lépése óta äz" Országgyűlés törvényalkotó munkája szélesedett, és a korábbi beszámolási időszakhoz viszonyítva évről évre csökken az Elnöki Tanács által alkotott, az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit érintő törvényerejű rendeletek száma. A helyzettel azonban nem lehetünk elégedettek. Igaz, hogy az utóbbi években növekszik az átfogó törvények száma, és állami irányítási módszereinkben mintha csökkent volna a rendeletek, az utasítások és a szempontok száma, de igazat kell adnunk azoknak a kritikai megjegyzéseknek, amelyek változatlanul sokallják a rendeleteket, a végrehajtási utasításokat. A helyi végrehajtó szervek maguk is panaszolják, hogy gyakran nem tudnak eligazodni a rendeletek sokaságában. A szocialista viszonyok szilárdsága, alkotmányos rendünk fejlettsége lehetővé teszi, hogy fokozottabban törekedjünk a hosszabb időre szóló szabályozásra. Tisztelt Országgyűlés! Az állampolgárok közéleti aktivitásának növekedéséhez hozzájárulnak törvényeink is. Ismeretes a tisztelt Országgyűlés előtt, hogy az idén tavasszal az Elnöki Tanács kiírta, és megtartottuk a tanácstagi választásokat. Az Országos Választási Bizottság jelentette az Elnöki Tanácsnak, hogy a tanácsválasztások a törvényes előírásoknak megfelelően, nagy politikai aktivitás közepette zajlottak le. A munka középpontjában a helyi, a község- és várospolitika kérdései álltak. A tanácstag- és az országgyűlési képviselőválasztás elkülönítése helyesnek bizonyult, mert a tanácstagválasztáson a helyi kérdések felkeltették az állampolgárok érdeklődését és növelték politikai aktivitását. Az ország lakossága — élve demokratikus jogával — a megnövekedett jogkörrel élni tudó tanácsokat választott, amelyek kibővült tömegkapcsolatra támaszkodva végezhetik feladatukat. Az alkotmány az Elnöki Tanácsra ruházta a hivatásos bírák megválasztását, és most már ennek az alkotmányos rendelkezésnek a végrehajtásáról számolhatunk be. Ez év január l-e óta csak az Elnöki Tanács által megválasztott hivatásos bíró vesz részt az igazságszolgáltatásban. Ezzel tovább növeltük a bírói függetlenséget, és növeltük a szocialista törvényesség betartásának és betartatásának garanciáit. A bíróságoknak államszervezetünkben elfoglalt különleges helyét nemcsak azzal kívántuk hangsúlyozni, hogy a hivatásos bírákat az Elnöki Tanács határozatlan időre választja, hanem azzal is, hogy a bírák tisztségükből történő felmentése és visszahívása is az Elnöki Tanács joga és feladata. Az alkotmány és rendelkezéseink betartása minden állami és társadalmi szerv feladata. Az Elnöki Tanácsra azonban ennél több feladat há• rul, mert alkotmányunk az Elnöki Tanács hatáskörébe utalja az alkotmányossági felügyeleti jogkört. Az alkotmány — híven jellegéhez és lényegéhez — elvben fogalmazza meg ezt a fontos államhatalmi feladatot, gyakorlati érvényesítése alkotmányos életünk újabb garanciáját teremti meg. Az Elnöki Tanács hozzákezdett