Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-17

1271 Az Országgyűlés 17. ülése, 1973. március 21-én, szerdán 1272 let ez év nyarán történő összehívásáról. Az Észak-Art lanti Szövetség néhány állama kevés lelkesedést mutat az európai biztonsági értekezlet mielőbbi összehívása iránt. Egyes nyugati hatalmiak félnek az európai enyhüléstől, s taktikájukat a halogatás jellemzi. Ezzel számukra előnyös megállapodást szeretnének elérni a Bécsben megkezdődött haderőcsökkentéssel kapcsolatos tárgyalásokon. A haderőcsökkentésről jelenleg folyó tanácskozásinak az a céljia, hogy tisztázza a később megindítandó érdemi tárgyalások néhány kérdését; megállapítsa a résztvevő országok körét és státuszát, valamint kidolgozza a tárgyalások napirendjét és ügyrendjét. A haderőcsökkentés — minit miniden, ami a leszerelés problémakörébe vág — nem oldható meg könnyen. Ez magyarázza a viszonylag lassú előrehaladást. Kormányunk folyamatosan tanulmányozzia a probléma megoldásának lehetőségét. A megközelítésiben népünk és szövetségesleink népeinek, e térség biztonságának érdekeiből indulunk ki. Éppen ezért mi csiak olyan megállapodást fogadhatunk el, amely az egyenlő biztonság elvén alapszik. Következésképpen nem érthetünk egyet néhány nyugat-európai ország olyan elképzelésével, ami egyoldalú előnyöket biztosítana a NATO-inák. Sajnos nem számolhatok be előrehaladásról a közel-keleti feszültséget illetően. Az erőfeszítések elleniére sem sikerült még kiküszöbölni az izraeli agresszió következményeit, sőt az izraeli szoldateszkla újabb és újabb agresszív tettekkel hívja fel magára a figyelmet. Az agressziók tűzfészkét már régen ki lehetett volna oltani, ha az Egyesült Államok megvonta volnia támogatását Izraeltől. Ügy látszik azonban, hogy egyes imperialista vezető körök még most sem adták fel a közel-keleti országok haladó rendszereinek megdöntésére szőtt elképzeléseiket, és továbbra is segítséget adnak az elfoglalt arab területek, vagy legalábbis azok stratégiai és gazdasági tekintetben értékes részeinek bekebelezéséhez. Ennek ellenére reméljük, hogy a sokirányú nemzetközi erőfeszítések végül is sikerre vezetnek, s a közel-keleti problémát békés úton rendezni lehet. A Magyar Népköztársaság népének rokonszenve mindig is a megtámadott arab népek oldalán állt. Hazánk aktívan részt vesz a Szovjetunió és más szocialista országok erőfeszítéseiben, amelyek az izraeli agresszorok visszaszorítását célozzák. Továbbra is az a véleményünk, hogy Izraelnek maradéktalanul végre kell hajtania a Biztonsági Tanács 1967. novemberi határozatát. Kormányunk a X. kongresszus határozatainak megfelelően folytatja erőfeszítéseit hazánk és más országok kétoldalú kapcsolatainak fejlesztésére. Külpolitikai tevékenységünkben alegnagyobb figyelmet hazánk és a szocialista országok közötti sokrétű kapcsolatok bővítésére fordítottuk. Különösen drága nekünk a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság viszonya, s mindent megteszünk annak még bensőségesebbé tételére. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének múlt év őszén Magyarországon tett látogatása alkalmából létrejött megállapodások végrehajtása rendben folyik. Mind a Szovjetunióban, mind a Magyar Népköztársaságban összeállították azoknak az intézkedéseknek a terveit, amelyek alkalmasak testvéri együttműködésünk további erősítésére. Kormányunk továbbra is nagy figyelmet fordít hazánk és a fejlődő országok együttműködésére, különösen országunk és a haladás útján járó fejlődő országok kapcsolataira. A Magyar Népköztársaság erejéhez mérten gazdasági és politikai támogatást nyújt ezeknek az országoknak; segítjük azon törekvéseiket, hogy gazdaságilag megerősödjenek, politikai függetlenségük megszilárduljon és megszűnjék kiszolgáltatottságuk az imperializmussal szemben. A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés lenini elve alapján változatlanul törekszik viszonyának fejlesztésére a tőkés országokkal. Az utóbbi időben tett erőfeszítéseink közül megemlítem Vályi Péter miniszterelnök-helyettesinek az Egyesült Államokban és Kanadában tett látogatását. Miniszteremök-helyettesünk látogatása e két országban, megbeszélései a vezető személyiségekkel fontos állomása országaink javuló viszonyának. Az Egyesült Államok kormányával számos kérdésben kormányunk nem ért egyiet, kétoldalú kapcsolatainlkban is vannak még megoldandó problémák. Reméljük, hogy a most aláírt vagyonjogi megállapodás után a köztünk meglevő egyéb rendezetlen kérdésekre ils megtaláljuk a megoldást. A kanadai látogatás álláspontunk kifejtését, sokoldalú eszmecserét tett lehetővé, elősegíti államközi és gazdasági kapcsolataink fejlődését. Kormányunk mindig is nagy fontosságot tulajdonított a szomszédos Ausztriához fűződő viszonyunknak. Kapcsolataink fejlődésének újabb jelentős állomása lesz dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztársaság kancellárjának március végén esedékes magyarországi látogatása. Várakozással tekintünk a látogatás elé és úgy véljük, hogy az elősegíti majd a két ország jószomszédi viszonyának gyümölcsözőbbé tételét. A Német Szövetségi Köztársaság fontos helyet foglal el Európában, s számunkra sem lehet közömbös, hogy milyen politikát folytat. A Magyar Népköztársaság kormánya számos alkalommal megelégedéssel állapította meg, hogy a Német Szövetségi Köztársaság jelenlegi kormánya, dr. Willy Brandt kancellár vezetésével konstruktívan járul hozzá az európai viszonyok normalizálásához. Ez a kormány felhagyott elődeinek anakronisztikus törekvéseivel, felismerte az európai realitásokat és együttműködésre törekszik a szocialista országokkal. A szocialista országok erőfeszítései mellett ennek a politikának is köszönhető, hogy sikerült olyan fontos megállapodásokat létrehozni, mint a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság szerződései, a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi megállapodás, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság alapszerződése. Bízzunk benne, hogy az alapszerződés még ez év első felében megerősítést nyer és ezt követően mindkét német államot felveszik az ENSZ-be. Ezzel teljessé válik a Német Demokratikus Köztársaság — amellyel nagyon jó, testvéri kapcsolataink vannak — diplomáciai elismerése. A Német Szövetségi Köztársaság és a szocialista országok kapcsolatainak útjában álló