Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-20

1477 Az Országgyűlés 20. ülése, 1973. június 14-én, csütörtökön 1478 tevékenységük, jobban ellátják a koordinációs feladatokat is. Saját pénzalapjaikat kiegészítve a központi támogatással, a vállalatok és szövet­kezetek segítő szándékának felhasználásával, a lakosság tevékeny társadalmi munkájával, üte­mesebb területi fejlesztést valósítottak meg. Az elmaradott területeken csökkentették az ellátás hátrányosan mutatkozó különbségeit. A tanács­választásokat kísérő figyelem és aktivitás, a ta­nácsválasztások körül kialakult kedvező politi­kai légkör ennek a tevékenységnek is elismeré­sét jelenti, és az országgyűlési bizottságok vi­táinak tapasztalatai is erre utalnak. A tanácsok pénzügyi helyzete 1972-ben ki­egyensúlyozottabb volt, mint a megelőző évek­ben. A központi intézkedés, amely lehetővé tet­te a helyi tanácsok szabályozóinak 1973. évi ki­igazítását — az általános gazdasági alapelvek sérelme nélkül —, csökkentheti a bevételek és a kiadások közötti időszakos feszültségeket, meg­teremtve a feltételeit e probléma tartós kikü­szöbölésének. A lakosság életkörülményeinek szüntelen és érzékelhető javítása, a társadalmi, gazdasági előrehaladás meggyorsítása szüksé­gessé teszi, hogy a gazdasági tevékenység min­den területén hatékony, racionális gazdálkodás valósuljon meg. Az Országgyűlés bizottságaiban lefolyt vi­ták tanúsága szerint a gazdálkodó szervek mű­ködése általában összhangban van a központi szándékkal, a pénzügyi fegyelem lényegében megfelelő. Emellett azonban a társadalom ér­dekei szempontjából hátrányos jelenségek is előfordulnak, amelyek többsége a kellő gondos­ság hiányára és a szervezés fogyatékosságaira, a szakszerűtlenségre, a belső ellenőrzés lazasá­gaira, esetenként a nem kielégítően összehan­golt központi rendelkezések ellentmondásaira vezethető vissza. Még mindig sok kívánnivalót hagy maga után a vállalati költséggazdálkodás, kevés in­tézkedés szolgálja a fajlagos anyagfelhasználás csökkentését, a korszerű és nagy szériás ter­mékszerkezet kialakítását. Emelkedett 1972-ben is a vállalati általános költség. Kifejezetten kedvezőtlenek a felesleges állóeszközök haszno­sításával, valamint az elavult gépek és beren­dezések további üzemeltetésével kapcsolatos tapasztalatok. A műszaki fejlesztési tevékeny­ség eredményei egyenetlenek. Egyes vállalatok nyereségképződésében ez jelentős tényező, má­soknál viszont megmutatkozik, hogy nem fordí­tottak kellő időben elegendő összeget a gyártás­technológiák fejlesztésére, a licencek vásárlá­sára. Minden szinten következetesen végre kell hajtani azokat a párt- és kormányhatározato­kat, amelyek a gazdaságtalan termelés foko­zatos felszámolásának feladatát szabták meg, a szakmunkásképzés és továbbképzés rendszeré­nek széles körű megszervezését előírták. összegezve: az 1972. évi gazdálkodás ered­ményei és gondjai tükröződnek a költségvetés teljesítésében. A költségvetési bevételek 9,3 százalékkal, a kiadások 8,8 százalékkal emel­kedtek, de nem érték el a tervezett színvonalat. A költségvetés pénzgazdálkodásában az elmúlt évben is hiány keletkezett, az összeg azonban kisebb mind a megelőző éveknél, mind a ter­vezettnél. Az utóbbi néhány év deficitnagyságát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az egyensúly fokozatos javulását előíró gazdaságpolitikai kö­vetelmény a költségvetés területén is teljesült. A javulás a költségvetés egyensúlyi helyzeté­ben azonban a kívánatosnál és a lehetségesnél még kisebb, ezért a bevételek gyorsabb növe­kedésével, még következetesebb takarékosko­dással kell a kiegyensúlyozottabb gazdálkodást biztosítani. Tisztelt Képviselőtársaim! A lezajlott bi­zottsági vitákat úgy is összegezhetjük, hogy tük­rözték népgazdaságunk eredményeit, azt, hogy az eredmények továbbfejlesztésével erősödött szocialista társadalmi rendszerünk. Az építő­munka tervszerűen halad, a dolgozó emberek cselekvő részvétele a politikai, a gazdasági, a kulturális és a szociális feladatok megoldásában egyre erőteljesebb. A párt politikája, a válasz­tott testületek munkája az elfogadott határoza­tok megvalósítását szolgálja. Hozzájárulnak mindehhez azok az irányítási és szabályozási eszközök, amelyek elősegítették a tervszerűség fokozódását, a IV. ötéves terv első felére kitű­zött célok teljesítését. Az ily módon elért ered­mények tükröződnek a Magyar Népköztársaság 1972. évi költségvetésének végrehajtásában, ezért a terv- és költségvetési bizottság nevében javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a napirenden szereplő törvényjavaslatot egészé­ben és részleteiben is fogadja el és szavazza meg. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 12.24—12.45. — Elnök: VARGA GÁBORNÉ.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Bejelentem, hogy a költség­vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz eddig 24 képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Kovács Antal képviselőtársunknak adom meg a szót. KOVÁCS ANTAL: Tisztelt Országgyűlés! Elvtársnők, Elvtársak! Elolvasva a költségve­tésről szóló jelentést, és meghallgatva a minisz­ter elvtárs expozéját, megállapíthatjuk, hogy a Magyar Népköztársaság 1972-es költségvetésé­nek teljesítése jól szolgálta gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósítását. Pénzeszközeink lényegében — eltekintve a kisebb belső módo­sulásoktól — az előirányzatnak megfelelően és általában takarékosan kerültek felhasználásra. A kormány és a gazdálkodó szervek erőfeszíté­seinek eredményeként előbbre jutottunk a ko­rábbi években és napjainkban is elég sok vitát, bírálatot jogosan kiváltó problémák megoldásá­ban. Az előterjesztés számot ad arról, hogy 1972-ben a nemzeti jövedelem meghaladta a belföldi felhasználást. Nem kevésbé értékes eredmény, hogy a bevételek és a kiadások nö­vekedése egyensúlyba került, ezért az előirány­zatnál és az előző évinél kisebb hiánnyal zárul-

Next

/
Oldalképek
Tartalom