Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-20

1477 Az Országgyűlés 20. ülése, 1973. június 14-én, csütörtökön 1478 tevékenységük, jobban ellátják a koordinációs feladatokat is. Saját pénzalapjaikat kiegészítve a központi támogatással, a vállalatok és szövetkezetek segítő szándékának felhasználásával, a lakosság tevékeny társadalmi munkájával, ütemesebb területi fejlesztést valósítottak meg. Az elmaradott területeken csökkentették az ellátás hátrányosan mutatkozó különbségeit. A tanácsválasztásokat kísérő figyelem és aktivitás, a tanácsválasztások körül kialakult kedvező politikai légkör ennek a tevékenységnek is elismerését jelenti, és az országgyűlési bizottságok vitáinak tapasztalatai is erre utalnak. A tanácsok pénzügyi helyzete 1972-ben kiegyensúlyozottabb volt, mint a megelőző években. A központi intézkedés, amely lehetővé tette a helyi tanácsok szabályozóinak 1973. évi kiigazítását — az általános gazdasági alapelvek sérelme nélkül —, csökkentheti a bevételek és a kiadások közötti időszakos feszültségeket, megteremtve a feltételeit e probléma tartós kiküszöbölésének. A lakosság életkörülményeinek szüntelen és érzékelhető javítása, a társadalmi, gazdasági előrehaladás meggyorsítása szükségessé teszi, hogy a gazdasági tevékenység minden területén hatékony, racionális gazdálkodás valósuljon meg. Az Országgyűlés bizottságaiban lefolyt viták tanúsága szerint a gazdálkodó szervek működése általában összhangban van a központi szándékkal, a pénzügyi fegyelem lényegében megfelelő. Emellett azonban a társadalom érdekei szempontjából hátrányos jelenségek is előfordulnak, amelyek többsége a kellő gondosság hiányára és a szervezés fogyatékosságaira, a szakszerűtlenségre, a belső ellenőrzés lazaságaira, esetenként a nem kielégítően összehangolt központi rendelkezések ellentmondásaira vezethető vissza. Még mindig sok kívánnivalót hagy maga után a vállalati költséggazdálkodás, kevés intézkedés szolgálja a fajlagos anyagfelhasználás csökkentését, a korszerű és nagy szériás termékszerkezet kialakítását. Emelkedett 1972-ben is a vállalati általános költség. Kifejezetten kedvezőtlenek a felesleges állóeszközök hasznosításával, valamint az elavult gépek és berendezések további üzemeltetésével kapcsolatos tapasztalatok. A műszaki fejlesztési tevékenység eredményei egyenetlenek. Egyes vállalatok nyereségképződésében ez jelentős tényező, másoknál viszont megmutatkozik, hogy nem fordítottak kellő időben elegendő összeget a gyártástechnológiák fejlesztésére, a licencek vásárlására. Minden szinten következetesen végre kell hajtani azokat a párt- és kormányhatározatokat, amelyek a gazdaságtalan termelés fokozatos felszámolásának feladatát szabták meg, a szakmunkásképzés és továbbképzés rendszerének széles körű megszervezését előírták. összegezve: az 1972. évi gazdálkodás eredményei és gondjai tükröződnek a költségvetés teljesítésében. A költségvetési bevételek 9,3 százalékkal, a kiadások 8,8 százalékkal emelkedtek, de nem érték el a tervezett színvonalat. A költségvetés pénzgazdálkodásában az elmúlt évben is hiány keletkezett, az összeg azonban kisebb mind a megelőző éveknél, mind a tervezettnél. Az utóbbi néhány év deficitnagyságát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az egyensúly fokozatos javulását előíró gazdaságpolitikai követelmény a költségvetés területén is teljesült. A javulás a költségvetés egyensúlyi helyzetében azonban a kívánatosnál és a lehetségesnél még kisebb, ezért a bevételek gyorsabb növekedésével, még következetesebb takarékoskodással kell a kiegyensúlyozottabb gazdálkodást biztosítani. Tisztelt Képviselőtársaim! A lezajlott bizottsági vitákat úgy is összegezhetjük, hogy tükrözték népgazdaságunk eredményeit, azt, hogy az eredmények továbbfejlesztésével erősödött szocialista társadalmi rendszerünk. Az építőmunka tervszerűen halad, a dolgozó emberek cselekvő részvétele a politikai, a gazdasági, a kulturális és a szociális feladatok megoldásában egyre erőteljesebb. A párt politikája, a választott testületek munkája az elfogadott határozatok megvalósítását szolgálja. Hozzájárulnak mindehhez azok az irányítási és szabályozási eszközök, amelyek elősegítették a tervszerűség fokozódását, a IV. ötéves terv első felére kitűzött célok teljesítését. Az ily módon elért eredmények tükröződnek a Magyar Népköztársaság 1972. évi költségvetésének végrehajtásában, ezért a terv- és költségvetési bizottság nevében javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a napirenden szereplő törvényjavaslatot egészében és részleteiben is fogadja el és szavazza meg. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 12.24—12.45. — Elnök: VARGA GÁBORNÉ.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Bejelentem, hogy a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz eddig 24 képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Kovács Antal képviselőtársunknak adom meg a szót. KOVÁCS ANTAL: Tisztelt Országgyűlés! Elvtársnők, Elvtársak! Elolvasva a költségvetésről szóló jelentést, és meghallgatva a miniszter elvtárs expozéját, megállapíthatjuk, hogy a Magyar Népköztársaság 1972-es költségvetésének teljesítése jól szolgálta gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósítását. Pénzeszközeink lényegében — eltekintve a kisebb belső módosulásoktól — az előirányzatnak megfelelően és általában takarékosan kerültek felhasználásra. A kormány és a gazdálkodó szervek erőfeszítéseinek eredményeként előbbre jutottunk a korábbi években és napjainkban is elég sok vitát, bírálatot jogosan kiváltó problémák megoldásában. Az előterjesztés számot ad arról, hogy 1972-ben a nemzeti jövedelem meghaladta a belföldi felhasználást. Nem kevésbé értékes eredmény, hogy a bevételek és a kiadások növekedése egyensúlyba került, ezért az előirányzatnál és az előző évinél kisebb hiánnyal zárul-