Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-16

1245 Az Országgyűlés 16. ülése, 1972. december 14-én, csütörtökön 1246 elvtárs. A feltett kérdésekre az alábbiakban tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést. A negyedik ötéves terv elkészítésével egyidejűleg a Fővárosi Tanáccsal *közösen kidolgoztuk Budapest energiaellátási tervét. Meghatároztuk azokat a tennivalókat, amelyek a főváros villamosenergia-, földgáz- és távnőellátását az elkövetkező években biztosítják. A terv szervesen illeszkedik az ország energiapolitikai koncepciójába. A főváros energiaellátására kidolgozott intézkedéseket a Fővárosi Tanács elnökével közösen megállapodásban rögzítettük. A közelmúltban felülvizsgáltuk, hogyan halad ezek végrehajtása. Megállapítottuk, hogy a főváros energia- és földgázellátása 1975-ig az igényeknek megfelelően, maradéktalanul biztosított. Tervszerűen halad a fűtőművek építése, az új lakótelepek hőellátásához. A tervnek megfelelően az állami erőből épülő lakások hőellátását teljes egészében gáz-, vagy olajtüzeléssel biztosítjuk. A házgyári technológiával épülő lakótelepeket távfűtéssel látjuk el. A távfűtőrendszerek fűtőműveiben elsősorban gázt és kisebb mértékben olajat használunk fel. A jelenleg épülő fűtőművek műszaki megoldása, telepítése és tüzelőanyagellátása az ötödik ötéves terv közepéig biztosítja az új lakótelepek hőellátását. Az elmondottak — úgy vélem — bizonyítják, hogy Budapest középtávú energiaellátási tervét kidolgoztuk és ennek végrehajtása tervszerűen folyik. Budapest távlati energiaellátási tervében azt a célt tűztük ki, hogy megoldjuk a fővárosban 1995-ig építendő mintegy 300 000 új lakás optimális hőellátását. A távlatban épülő lakótelepek hőellátására az 1978 utáni időszakban két műszaki megoldás között választhatunk: távfűtés a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően, forróvíz kazánok alkalmazásával, másrészt távfűtés fűtőerőműből, ahol a hőszolgáltatást villamosenergiatermeléssel kapcsoljuk össze. A két változat közötti választás során mérlegelni kell azt, hogy a fűtőerőműves változat beruházási költsége többszöröse — legalábbis kétháromszorosa, úgy, amint Vida képviselő elvtárs említette — a fűtőműves megoldásnak. Azonban ha a hőszolgáltatást villamosenergia-termeléssel kapcsolják össze, az jelentős tüzelőanyag megtakarítást eredményez, amelyből a többletberuházás megtérül. Figyelembe kell venni azt is, hogy ilyen kérdések eldöntésénél rövidlátó gazdaságpolitikai gondolkozásra vallana, ha csak egy tényezőt, a beruházás egyszeri költségét vennénk figyelembe. Ez természetesen fontos szempont, nékünk azonban ilyen kérdések eldöntésénél 20—25 évre kell előre tekintenünk. Nyilvánvalónak látszik, hogy egy kettős hasznosítású erőmű, amely villamos energiát és forró vizet is szolgáltat, hosszabb távon népgazdaságilag hasznos lehet. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni a mérlegelésnél, hogy nyáron, amikor tehát nincs szükség fűtésre, a létrehozott erőműkapacitás csak kisebb miértekben használható ki. A fűtőerőművek létesítésénél tekintetbe kell venni azt is, hogy a főváros villamosenergiaigénye távlatban jelentősen növekszik, és a villamos energia helyi termelése további előnyöket biztosít. A fűtőerőműves rendszerek gazdaságosságát — összevetve a jelenlegi, csupán fűtést szolgáltató fűtőművekkel — az előbb vázolt szempontok figyelembevételével szakintézményeink jelenleg vizsgálják. A vizsgálatok alapján a jövő év közepén terjesztjük a kormány elé javaslatainkat a távlati hőellátás optimális megoldására. Szeretném hangsúlyozni, hogy a távlati hőellátás tüzelőanyag bázisa a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően továbbra is teljes mértékben gáz és olaj. A távlati hőenergiaellátási tervek kidogozásakor tulajdonképpen a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésének lehetőségeit vizsgáljuk. Ismeretes, hogy a főváros jelenlegi hőellátása részben fűtőerőművekből történik — például Kelenföldön vagy Kőbányán —, és villamos energia termelése nélküli fűtőművek látják el Óbudán és az újpalotai lakótelepen a lakások fűtését. A fűtőerőművek létesítésével foglalkozó, folyamatban levő gazdasági vizsgálatok — szeretném ezt aláhúzni — nem késleltetik az új lakótelepek biztonságos hőellátását. Az ezeken a területeken jelenleg építés alatt álló fűtőművek ugyanis a későbbiek során üzemeltethetők lesznek az esetleg megépítendő fűtőerőműves rendszerek csúcstelepeiként a leghidegebb időszakban. Amennyiben a folyamatban levő vizsgálatok a fűtőerőművek gazdaságosságát igazolják, a szükséges többletberuházási költséget állami beruházásként a költségvetésből kell biztosítani. És végül a/levegőtisztasággal kapcsolatban. Az új lakótelepek hőellátásán túlmenően nagy gondot fordítunk a főváros levegőtisztaságának javítására, a meglevő régi épületek korszerű energia-ellátására is. Ennek érdekében 1975-ben a fővárosi igények kielégítésére az országosan rendelkezésre álló földgázteljesítmény — amely tehát a csúcsidőket figyelembe veszi — egyharmadát biztosítjuk a fővárosnak. Terveink szerint 1975-ben a budapesti lakásoknak csaknem kétharmad részét gázzal és tüzelőolajjal fűtik majd. Ez azt jelenti, hogy az 1970. évi 200 000 lakással szemben 1975-ben mintegy 400 000 lakás korszerű fűtését tudjuk szénhidrogénnel — olajjal és gázzal — megoldani. Kérem dr. Vida Miklós elvtársat és a tisztelt Országgyűlést, hogy az interpellációra adott válaszomat elfogadni szíveskedjék. ELNÖK: Kérdezem dr. Vida Miklós képviselő elvtársat, egyetért-e a miniszter elvtárs válaszával? DR. VIDA MIKLÓS : A miniszter elvtárs válasza és a tájékoztatás az eddig kapott információkhoz képest alaposabb és konkrét volt. Szabadjon megismételnem a főbb megállapításokat csak azért, hogy jól értettem-e és kontrolláljam magamat. Van tehát középtávú helyi energiaellátási terv Budapesten, pontosabban 1978-ig az épülő lakótelepeken az úgynevezett egyedi futóműves,. 52 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ