Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-2
117 Az Országgyűlés 2. ülése alapok feltöltésére fordították. Előfordult az is, amikor a gépek és berendezések sajnos nem álltak megfelelő mennyiségben rendelkezésre. Debrecen üzemeinek jó része gyáregységi szervezetben dolgozik, műszaki fejlesztéseiket elsősorban központi elképzelés determinálja. így nem, vagy kevésbé van fejlesztési koncepciójuk. Olyan tapasztalatunk is van, amikor a termelékenység növelését túlsúlyban norma karbantartással pótolják. Amennyiben ez reális, akkor szükséges is, így a dolgozók szemléletével nem ellentétes, ellenkező esetben viszont nem használ. A vállalatok vezetői és dolgozói sokat tettek és tesznek a termelékenységet gátló problémák leküzdésére, hogy a műszaki fejlesztéssel párhuzamosan karbantartott normával növeljék üzemük hatékonyságát. A termelékenység növelése nem csupán a beruházás függvénye. Jól szolgálja ezt a sok ki nem aknázott vállalati tartalék, amelynek felszínre hozása mind a vezetőnek, mind a dolgozónak érdeke. Ilyenek a munkásokat bosszantó, nem kielégítő üzem- és munkaszervezés, a vezetés gyengesége, a nem folyamatos anyagellátás, az adminisztrációs munka nagysága, a bizonylatolás túlbürokratizálása, amelynek egyszerűsítésében nagyon csekély az előrehaladás. Az elmondottak alapján szükségesnek tartom, hogy a minisztériumok vállalataink termelékenységét növelő munkáját fokozottabb ellenőrzéssel segítsék. Az üzemvezetőknek, a munkásoknak, a társadalmi szerveknek pedig maximálisan ki kell használniuk az üzemi demokrácia termelékenységét növelő hatását. A továbbiakban a termelékenységet segítő beruházásokkal és a munkaerő problémával kívánok foglalkozni. Államunk rendszeresen támogatja a vállalati beruházásokat: adókedvezményeket ad, amortizáció visszahagyásával és kamatok átvállalásával is segíti. Az alapelveket negyedik ötéves tervünk is rögzíti. Részletes rendelkezés azonban gyakorlati lebonyolításához nem jelent meg. így a vállalatok többsége nem ismeri a lehetőségeket, a feltételeket, amelyek szerint megpályázhatnák a támogatás közvetlen vagy közvetett lehetőségeit. E probléma égető, mert befejezéséhez közeledik a negyedik ötéves tervre vonatkozó vállalati tervmunka, amelynek során a tervező és a gazdálkodási szervek saját erőforrásuk mellett nem vehettek számításba más forrásokat. Az állami támogatás közvetlen és közvetett módja így nem befolyásolhatja kellő hatékonysággal a tervezési munkát. Problémás a fejlesztési hitelek kombinációba vétele is, mert a determináltság folytán a pénzintézetek információval nem szolgálhatnak, illetve a hitelezők igénybevételének kombinációja esetén realizálhatóságra nézve felelősséggel nem volt módjuk nyilatkozni. Szükséges volna a fejlesztési támogatás módszerének alkalmazására a központi elgondolás ismertetése, így az érdekelt gazdálkodó vállalatok megismerhetnék azokat az általános feltételeket, lehetőségeket, amelynek alapján megpályázhatnák a támogatás elnyerését. Az építőipar munkaerőproblémájáról kívánok egy pár szót szólni. Megértem, hogy az építő1971. június 23-án, szerdán, 118 ipar tervteljesítése, a beruházások lemaradása, a többletköltségek állandó témája a fejlesztőknek. Az állami építőipar teljesítőképességét több tényező nagyban befolyásolja. Ilyen a munkaerőprobléma, amelyet gépesítéssel csak részben lehet megoldani. Egyre jobban ténnyé válik, hogy a tsz-építőbrigádok létrehozása negatív hatással van az állami építőipar munkaerő helyzetére. Statisztikánk szerint igen nagy a munkaerő elszívó hatásuk. A megye hat kivitelező vállalatánál az utóbbi három évben 5071 fő, köztük 1100 szakmunkás lépett ki. A kilépés oka túlsúlyban az, hogy a tsz-építőbrigádokba való menés nagyobb jövedelemmel jár. Annak ellenére, hogy nőtt a kapacitással szembeni igény, a mozgás tovább tart, pedig az utóbbi időben húsz százalékkal nőtt az állami építőipari dolgozók átlagkeresete. Ma is krónikus az állami építőipar létszámhiánya — a tsz-építőbrigádok száma növekszik. A tsz-építőbrigádok létrehozása szükséges és hasznos volt. Ma e probléma felsőbb szintű vizsgálatát javasolom a beruházási piac egyensúlya szempontjából, mert a létszámproblémán túl a beruházási eszközök, a fejlesztési hitelek legcélszerűbb és legindokoltabb felhasználására is kihat, vagy éppen nem kívánt aránytalanságokhoz vezethet. A beszámolóban említett beruházások feszültségét nem tartom megnyugtatónak. Ezért jobban kell törekedni a tervezés-beruházás összhangjának kialakítására, elvárásainknak megfelelő hatékonyság biztosítására. Kormányzatunk fokozottabban kísérje figyelemmel a kivitelezési határidő és a költségkeret betartását, a problémát jelentő minőségi kivitelezés betartását, az ellenőrzés megszigorítását. Az. utóbbi időben nagyszerű beruházások valósultak meg városunkban. Ilyen a konzervgyár, a házgyár megépítése, vagy az új lakótelepek kialakítása. Mindezért köszönet, elismerés az építőipar dolgozóinak. Debreceni házgyárunk jelentős felfutással dolgozik ma már. Szerepe jelentős a negyedik ötéves terv során a megyénkben megépülő 22 ezer lakás kialakításában. A házgyár megépítéséért sok meleghangú szó hangzott el pártunk és kormányunk vezetői felé. A helyi vezetők maximális erőfeszítéseket tesznek a házgyári termékek fogadására, ismerve a X. pártkongresszus azon határozatát, hogy erőnkhöz, lehetőségeinkhez képest teljesítsük túl lakásépítési tervünket. Ennek ellenére probléma van tehát a termékek elhelyezésével. Kérem az illetékes miniszter elvtársat, hogy két szempontból tegye vizsgálat tárgyává e kérdést: 1. Hagyjuk teljesen kibontakozni a beruházás hatékonyságát, az állam által ráfordított költség mielőbbi megtérülése szempontjából; 2. a megtakarított pénzzel rendelkező takarékos embereket minél előbb juttassuk megfelelő lakáshoz. Kedves Elvtársak! Az Országgyűlés által tudott, hogy Debrecen az Alföld gázkincsének közepén helyezkedik el. Sajnos városunkban még sincs elegendő gáz. Ez veszélyezteti a kétharmad részben házgyári termékből épített vagy épülő lakások, üzemek, intézmények fűtéssel való ellátását.