Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-16

1229 Az Országgyűlés 16. ülése, 1972. december 14-én, csütörtökön 1230 a kutatás, mind az alkalmazás területén nagy fokú koordhiációhiányt mutatnak. Sem a kutatás, sem a felhasználás, illetőleg ennek eredményeként a mindennapi gyakorlat nem épül egymásra; egyidejűleg léteznek egymás mellett. Túlterhelt és korszerűtlen, illetve alig kihasznált, de korszerű rendszerek, mely utóbbiaknál ezúttal nemcsak a kapacitásleterhelés szemszögéből szabad ítélkeznünk. Egyidejűleg jelentkeznek intézményesített, de kisipari módszerekkel működő, más oldalról jórészt csak nyereségre törekvő, magasabb színvonalú (munkára képes, de ezt megfelelően ki nem használó szervezetek. Az információkat előállító apparátus felkészültsége és az igénylők által megkívánt információs szintek általában aszinkronban vannak. A legjobb kutatási eredmények, szabadalmak, gyártástechnológiák, más gyakorlati eredmények és információk indokolatlanul hoszszú úton és idő alatt jutnak el az információt igénylőkhöz és számukra viszonylag gyenge hatásfokkal, vagy már egyáltalában nem hasznosíthatók, s még a ráfordítás sem térül meg. Mindezek a hiányosságok nemcsak a gazdaságosságot, de

: az információt felvevők versenyképességét, sőt hitelét is rontják. Akadálya mindez még a reális és racionális tervezésnek, vagy az ilyen jellegű mutatók megtartásának egyaránt. Elszigeteltek, vagy csak viszonylagosan érintkezők az egyes tudományos kutatási területek, kutatási eredmények, célok, helyek, ráfordítások, sőt maguk a kutató személyek is. Igen gyakran előforduló jelenség manapság, hogy magas költségráfordítással folynak kutatások, amelyeket fölöslegessé tenne, ha a már hazánkban is meglevő eredményeket megfelelőképpen hozzáférhetővé tehetnénk. Jól kialakult és integrált információ keresőrendszerekkel gyakran maga a kutatás is helyettesíthető lenne. Publikáció szül ma publikációt, tanulmány szekundér tanulmányt és fölösleges kísérlet további indokolatlan kísérletet. A tudományos kutatás és termelés, illetve a gyakorlati felhasználás egymásra ható, szükségszerűen, egymásra épülő folyamatában indokolatlan törések, káros megszakítások mutatkoznak. Tekintélyelvek, szubjektivizmus, úgynevezett objektív akadályok mellett feltárási nehézségek kontraindikálják a meglevő és értékes eredmények terjesztésének és alkalmazásának lehetőségét. Ezek a jelenségek végső soron az egész, a kutatás számára primer fontosságú információk helyett dezinformáló folyamatokként is kifejlődnek. Egyidejűleg jelentkezik túltermelési válság az információszolgáltatásban, valamint információhiány a fedezetlen, vagy rosszul koordinált tevékenység nyomán. Mindez akadályozza a racionalizált és helyes döntés előkészítését célzó szintetikus információ kidolgozását. Ez végső soron gyakorlatilag esetlegessé teszi a felelős vezetők döntéseinek megalapozottságát, szükségtelenül labilissá teszi magát a döntést és ezzel egyidejűleg veszélybe sodorja nemcsak magának a döntésnek <a hatását, de a döntést hozó vezető tekintélyét is. Az ilyen jellegű hibák feltétlenül igen széles körű, tovább gyűrűző és hatásukban esetleg az egész népgazdaságot és tervgazdálkodást érintő hibasorozatokban is kicsúcsusodhatnak. Ezt az állapotot kivédendő egyes vezetők, intézmények igen magas költségráfordítással, de lényegében viszonylagosan gyenge hatásfokkal működő saját információs bázist hoztak létre. Ezek a saját információs bázisok azonban bármely anyagi, vagy technikai alappal rendelkezzenek is, csak akkor tudják biztosítani a teljes — minden releváns adatra kiterjedő — információellátást, ha a kapcsolódó területek bázisait is felhasználják, így szűrve ki a feladatra orientált információkat. Enélkül az információs rendszer a megalapozott döntéshez szükséges minőségi követelményeket nem elégítheti ki. Ehhez a problémához tartozik még az, hogy a jelenleg fennálló rendszer szinte lehetetlenné teszi a hatásmechanizmus komplex, korszerű vizsgálatát, az általános érvényű gazdasági, vagy gazdaságpolitikai modellek felállítását, ezek szimulálását stb. A világban lezajló információs robbanás az egészhez viszonyítva tulajdonképpen csekély mennyiségű primérközlést tartalmaz, a jellemző inkább a másodlagos és a harmadlagos információk tömegének eluralkodása. Ahhoz, hogy ennek megfelelőt létrehozhassunk, hogy az információs bázisokat kiépíthessük és továbbfejleszthessük, a kívánatos szűrést elvégző, magasan kvalifikált szakemberekre, ugyancsak magasan kvalifikált, koordinált és integrált rendszerekre van szükségünk információs hálózatunk további korszerűsítésével, e működőképességének biztosítására. Mindezen fentebb összegzett információs igények csak úgy elégíthetők ki, a jelenlegi rendszer hibái csak úgy küszöbölhetők ki, ha kialakítjuk az egységes állami információs-politika koncepcióját és programját, valamint az ennek végrehajtásához szükséges legfontosabb anyagi és erkölcsi feltételeket, továbbá biztosítjuk mindazon koordinációkat, amelyek a szervezetet érinteni fogják. Az egységes állami információpolitikai koncepció kialakításának rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az információs tartományban található adat anyagokat, amelyek ezt a munkát a folyamatos végzés szempontjából elősegíthetik. A későbbiek során szükségessé válik az ágazatok egymással való összekapcsolása az információs bázisokon keresztül, így a megalapítandó Tervbizottság munkáját jól segíthetné egy ágazatközi tudományos tájékoztató központ létrehozásának megfontolása. Ez legfelsőbb szinten állapítaná meg a fejlődés érdekében szükséges legfontosabb információs feladatok meghatározását, s ha szükséges jogkörrel felruházva gondoskodna ezek végrehajtásáról. Ilyen a végrehajtás ellenőrzésére szolgáló és a végrehajtás folyamatosságát biztosító integrált rendszer feltétlenül pozitívan járulhatna hozzá az új népgazdasági terv törvényben megszilárdított további tervezési . célkitűzéseink minél hatékonyabb eredményre juttatásához. A törvényjavaslattal egyetértek. Annak megszavazását javasolom. (Nagy taps.) ELNÖK: Szólásra következik Jazbinsek Vilmos képviselőtársunk. 51 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ