Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-16

1219 Az Országgyűlés 16. ülése, 1972. december 14-én, csütörtökön 1220 két, a beruházási erőforrások csökkenésének és végül kedvezőtlen elosztáshoz vezet. Amint ismeretes, az intenzív gazdasági fejlődés a folyamatos és kiegyensúlyozott növekedés előfeltétele a fogyasztás, az árak és a külkereskedelem hatékony szabályozása. A tervezési módszerek és a szabályozók tökéletesítésének kötelezettsége, a tájékozódás és a tájékoztatás kötelezettsége a törvényjavaslatban jól szolgálják ezeket a célokat is. Mindemellett még érdemes volna lehetővé tenni az erőforrások bizonyos mértékig gyorsabb átáramlását a visszafejlődő, hanyatló szektorokból az erőteljesebben fejleszthető területekre ugyancsak az egyensúly és a növekedés érdekében. Mindezeken túlmenően a törvényjavaslat biztosítani tudjaahoszszú távú politika megfelelő alkalmazását. Ennek célja a potenciális munkaerő mennyiségének és minőségének, a műszaki haladásnak, az előnyös termelési szerkezet kialakításának, a területfejlesztés munkájának szabályozása, továbbá a felhalmozás ütemének és a szabályozó rendszer fejlesztésének irányítása. A hosszú távú szerkezeti politika gyakorlati alkalmazása lehetővé teszi azt is, hogy a tervező és irányító szervek megfelelő adatok birtokában rendszeresen foglalkozzanak a fejlődésnek kedvezőbb irányt, vagy gyorsabb ütemet adó nemzetközi akciók és együttműködési programok kidolgozásával. 'Rendszeresen foglalkozzanak olyan problémákkal, amelyek a műszaki gazdasági haladás kellemetlen társadalmi környezeti mellékhatásai, mint például a városok zsúfoltsága, az elöregedés és a természeti környezet szennyeződése. Más szóval vizsgálják azt a kérdést, hogy a növekedésből eredő többletjövedelmet miként célszerű megosztani a társadalom szükségletei és a környezeti ártalmak elhárítására irányuló kiadások között. A fejlődés egyik központi kérdése közismert módon a tudományos-technikai forradalom vívmányainak alkalmazása. Ezeket a vívmányokat áru módjára adják-veszik a világpiacon. Mi is megvásárolhatjuk őket, de tisztában kell lennünk azzal, hogy bármilyen technikai apparátus birtokában csak olyan mértékben haladhatunk előre, amilyen mértékben fokozni tudjuk a hozzáértést, a helytállást és a szervezettséget a társadalomban. Ügy gondolom, hogy ezek azok a fontos kérdések többek között, amelyek a törvényjavaslat jelentőségét kifejezik és a közvélemény széles körű érdeklődését is kiváltották, örvendetes módon azt tapasztalhatjuk, hogy az általános és a politikai műveltség növekedése párhuzamosan fokozza a társadalmigazdasági változások kérdéseivel való törődést. Ez a tény is jelentősen javítja a gazdasági, társadalmi törekvések közösségi érzetének a kiterebélyesedését és a döntéshozatalban való részvétel igényét. Persze az érdeklődéssel párhuzamosan felvetődnek a fejlődés véletlenszerű, nem kívánatos jelenségeivel kapcsolatos kifogások is. A javaslat törvénybe iktatása fontos lépés lesz az országos méretű tervező, irányító és szervező tevékenység szabályozásának tökéletesítése szempontjából. A fejlett szocialista társadalom felépítésére vonatkozó tervünk valóra váltása azonban nemcsak tervezés és irányítás kérdése, hanem az egész társadalom munkáját és helytállását igényli. Ügy ítélem meg, hogy ez a törvényjavaslat — elfogadás esetén — népgazdaságunk, szocialista társadalmi rendünk magasabb fokú szerveződésének törvénye lesz, ezért azzal egyetértek és azt megszavazom. (Nagy taps.) ELNÖK: A következő felszólaló Mocsári Sándor képviselőtársunk. MOCSÁRI SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az elmúlt 25 év bizonyítja, hogy a szocialista tervgazdálkodás jól biztosítja a népgazdaság gyors, arányos fejlődését, a hatékonyság javulását, a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelését, a szocialista társadalmi rendszer gazdaságunk alapjainak állandó erősödését. Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy a gazdaságirányítási rendszer bevezetése V3ta az egész népgazdaságban a termelés tervszerűsége a korábbinál kedvezőbben érvényesült. Ez azt igazolja, hogy a tervezés összekapcsolása a gazdaságirányítás eszközeivel javítja a termelés biztonságát, a tervszerűség érvényesülését és a munka hatékonyságának fokozását. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1972. november 14—15-i ülésén állást foglalt abban, hogy a tervezés és a gazdaságirányítás fejlesztése továbbra is fontos feladat. Hasznosítani kell az elmúlt évek tapasztalatait, szem előtt kell tartani, hogy a fejlődés során változnak a feltételek, mert új technika lép a termelés szolgálatába és új szervezési elvek valósulnak meg. A gazdaság tervszerű fejlesztésének erősítése érdekében javítanunk kell a népgazdasági tervek megalapozottságát, fejleszteni kell a tervező és a gazdálkodó szervek közötti együttműködést, fokozni a tervek végrehajtásának ellenőrzését. A tervek megalapozottságának a javítása, a beruházások jobb műszaki-gazdasági előkészítése a pénzügyi fedezet pontosabb felmérését teszi szükségessé. A tervezés és irányítás rendszerében igazolódott az az elv, hogy célkitűzéseink megvalósítása még reálisabbá válik, ha azok előkészítésébe, a tervezésbe, a végrehajtásba nagyobb arányban részt vesznek a gazdálkodó szervek dolgozói és irányítói. Szocialista rendszerünk erősségét jelenti az a gyakorlat, amikor a tervek előkészítésébe, végrehajtásába bevonjuk azokat a dolgozókat és vezetőket, akik a célok megvalósításáért dolgoznak, és annak gyümölcsét élvezik. Szükséges a dolgozók széles rétegeinek bevonása a tervezésbe azért is, mert gazdasági életünk a fejlődés során bonyolultabbá vált. Nem lehet mindent előre központilag a legapróbb részletekig pontosan kiszámítani. A tervszerű fejlődéshez, a tervek végrehajtásához a dolgozók aktív közreműködésére nagy szükség van. Ebben a munkában az elmúlt években sikerült több gyakorlati tapasztalatot szerezni. Ez megmutatkozik abban is, hogy a mezőgazdasági üzemeink a negyedik ötéves terv időszakára készítettek elő-