Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-16

1215 Az Országgyűlés 16. ülése, 1972. december 14-én, csütörtökön 1216 Ugyanígy a kor szükségletét fejezi ki, amidőn több paragrafusa foglalkozik a nemzetközi együttműködéssel, a szocialista integrációval kapcsolatos hatáskörölOis feladatok meghatározásával, mintegy korlátot állítva ez úton is az autark szemléletnek. Azzal pedig, hogy a törvény fontos feladatként jelöli meg a különböző változatok mérlegelését, tükrözi az elektronikus számítógépek és a magasabb matematika bevonulását a népgazdasági tervezés szférájába. Igaz, ma még ezzel a technikával és ezekkel a módszerekkel jobbára csak a tartalékfeltáró, kontrollszámításokat végzik. Magukban rejtik azonban annak közelgő lehetőségét, hogy egyszer majd mód lesz több komplex, tartalmában egymástól különböző, de szakmailag mégis reális tervkoncepciók között választani, magasabb szerveknek, talán még megérjük, a parlamentnek is dönteni. A beterjesztett törvényjavaslatnak azonban — szerintem — mégis az a legfigyelemreméltóbb értéke, hogy helyes jogi megoldását adja a terv és a piac egységére vonatkozó ismert alapelvnek. Szabályba foglalja azokat a jogi garanciákat, amelyek egyfelől érvényesítik a népgazdasági terv elsődlegességét, másfelől a gazdálkodó egységek önállóságát a tervezésben. Ez megfelel tapasztalatainknak. Mint ismeretes, hazai gyakorlatunk azt igazolja, hogy a népgazdasági terv elsőbbsége, és egyidejűleg az áruviszonyok aktív szerepe egymás mellett nemcsak megfér, hanem kölcsönösen egymásra hat, és e hatásuk anyagi erőforrásokat, emberi alkotó energiákat szabadít fel. Gyakorlatunk ugyanígy azt igazolja, hogy a központi irányítás erősítése sem ellentétes a szocialista demokratizmus e téren való fokozásának szükségével. Ennek megfelelően írja elő a javaslat a népgazdasági tervezés számára a tudomány, és a társadalmi demokratizmus oldaláról történő megalapozás követelményét, jelöli meg annak fő formáit is. Kell-e bizonyítani, hogy a rendszerünkben rejlő hatalmas előnyök realizálása nem történhet meg az általános politika fő vonalával összhangban álló egységes gazdaságpolitika, és központi irányítás nélkül? S kell-e bizonyítani, hogy ugyanakkor az ország hatékony fejlődésének a legnagyobb tartalékai jórészt a vállalatokban, a szövetkezetekben Összpontosuló anyagi és emberi termelőerőkben rejlenek? Vitatható-e, hogy a gazdaságpolitika kialakításához és megvalósításához e tartalékok azáltal mozgósíthatók, ha teret biztosítunk a gazdálkodó szervezetek számára, ha növekszik a helyi vezetés színvonala, szakmai tudása, állóképessége, lendülete és ha kedvező a légkör a dolgozók, a kollektívák, a szocialista brigádok alkotásai és jobbra törő kezdeményezései számára? Összegezve: a beterjesztett javaslat arra szolgál, hogy a maga sajátos módszereivel törvényileg támogassa azt az elindult, határozottan kedvező, de még ki nem teljesedett magatartásváltozást is, melynek során a hangsúly áttevődik egymás kölcsönös segítésére, informálására, a lehetséges megoldások közös kereséséire, egyre kisebb térre szorítva az úgynevezett tervalku módszerét, annak minden negatív következményével. Természetesen hiba volna nem látni, hogy a folyamatnak még csak a kezdetén vagyunk. Több még a tennivaló, mint amit már elvégeztünk. Ugyanígy hiba lenne azonban arról nem szólni, hogy a tervezés és a tervvégrehajtás tekintetében elindult kedvező változás, a kölcsönösség, a szocialista együttműködés szellemének erősödése, az egyoldalú adminisztratív módszerek alkalmazásának háttérbe kerülése teljes mértékben összhangban áll a szocialista tulajdon, a szocialista gazdasági viszonyok legbensőbb természetével. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága nevében tisztelettel indítványozom, hogy a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslatot a benyújtott, önök előtt levő módosításokali is figyelembe véve fogadják el. Legyen szavazásunk az elismerés kinyilvánítása az Országgyűlés részéről is a népgazdasági tervezés nagy ügye, s eddigi eredményei iránt. De legyen a jogos bizalom jele is az iránt, hogy kiküszöbölve munkánk fogyatékosságait, megbirkózva a keletkező nehézségekkel, a jövőben még nagyobb sikereket érjünk el szocialista népgazdaságunk tervszerű fejlődésének útján. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a törvényjavaslathoz eddig 5 képviselőtársunk jelentkezett hozzászólásra. Az első hozzászóló Nagypataki Imre képviselőtársunk. NAGYPATAKI IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Huszonöt évvel ezelőtt valami új, addig ismeretlen rendkívüli folyamat indult el nálunk egy megállíthatatlan társadalmi átalakulás sodrában. Akkor kezdtük először megismerni lehetőségeinket országos méretekben. Akkor kezdtük meghatározni több= évre előre legfőbb céljainkat gazdasági és társadalmi vonatkozásban. Akkor kezdtük kibontakoztatni az országos politika eszközeivel a népi, nemzeti összefogást egy új társadalmi rend felépítésére. Akkor kezdtük egységes elvek, tudatos meggondolások alapján összehangolni a gazdaság, a társadalom kisebb-nagyobb sejtjeinek munkáját, egyszóval akkor kezdtük tanulni és alkalmazni a szocialista társadalmi rend lényegéhez tartozó tervgazdálkodást. Azóta nagy utat tettünk meg erőfeszítéseinket és eredményeinket tekintve egyaránt. Utunk során olyan jelentős állomásokon haladtunk át, mint az ország újjáépítése a háborús pusztulásból, mint az ellenforradalom okozta károk felszámolása és mint a szocialista társadalmi rend alapjainak a lerakása. Elért eredményeink a szocialista tervgazdálkodás hatékonyságának és sikerének bizonyítékai, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a szocializmust építő munkánk során meg kellett birkóznunk az évszázados elmaradottság és a háborús pusztítások súlyos gazdasági és társadalmi következményeivel. El kellett viselnünk a tőkés világ diszkriminációját. Számolnunk kellett a háborús konfliktusokkal, feszültségekkel és a természeti kincsek tekintetében