Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-16

L209 Az Országgyűlés 16. ülése, 197Z< december 14-én, csütörtökön 1210 A tervezés demokratizmusának biztosítása érdekében a törvényjavaslat leszögezi, hogy a népgazdasági tervezés során hasznosítani kell a dolgozók tapasztalatait és javaslatait. Ennek érdekében meg kell hallgatni a dolgozók érdekképviseleti szerveinek tanácsait, véleményét és indokolt esetben a tudományos feladatokat ellátó társadalmi szervezetek véleményét is ki kell kérni. A tervezés demokratizmusának elmélyítése és kiszélesítése természetesen csak abban az esetben lehet gyümölcsöző, ha világosan meghatározzuk a terv kidolgozásáért és ellenőrzéséért felelős szerveket és azok feladatait. A népgazdasági tervek kidolgozása és ellenőrzése ugyanis megfelelően felkészült állami szervekre hárul. A törvényjavaslat e tekintetben néhány alapvető niegállapítást tesz. Legjelentősebb ebből a szempontból az, hogy a népgazdasági tervezés állami szervezete nem különül el az államigazgatás szervezetétől, hanem általában az államigazgatási szerveken belül annak részeként kell minden szervezetnek a népgazdasági tervezés feladatait ellátni. Szükséges hangsúlyozni a minisztériumoknak és az országos főhatóságoknak a tervezésben betöltött fontos .szerepét, hatáskörét és felelősségét. Alapvető fontosságú, hogy nemcsak a tervezés folyamatában vesznek részt, hanem mint az ágazatok vezetői, ágazatuk területén felelősek a népgazdasági terv megvalósításáért. Ugyanakkor a tervezési folyamat sokrétűsége, az egység és az összhang követelménye nélkülözhetetlenné teszi, hogy legyen olyan központi tervező szerv, amely e szétágazó munkát irányítja, összefogja és a népgazdaságfejlesztési kérdésekben az egységes népgazdasági érdek alapján a tervjavaslatot kidolgozza. Ezt a szerepet tölti be megalakulása óta hazánkban az Országos Tervhivatal. Az Országos Tervhivatalra fokozott felelősség hárul a tervezőmunka országos szervezéséért, irányításáért, nemzetközi egyeztetéséért és a tervek megvalósításáért. A tervszerű központi irányítás szempontjából fontos lépés lesz az Állami Tervbizottság létrehozása, amely a Minisztertanács szerveként fog működni. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Pártunk Központi Bizottságának novemberi határozata tartalmazza a népgazdasági tervezés további tökéletesítése, terén előttünk álló feladatokat is. Mindenekelőtt terveink megalapozottságát kell javítanunk. Ez megköveteli a tervezéshez szükséges információk minőségének javítását, annak biztosítását, hogy célokat, vagy erőforrásokat csak kellően ellenőrzött információk, adatok birtokában jelöljünk ki, illetőleg kössünk le. Terveink megalapozottságának javításában fontos eszköz a műszaki-gazdasági előrejelzés. Mint ismeretes, az előrejelzések értékét nemcsak ezek információtartalma, tehát nemcsak objektív tényezők, hanem az előrejelzők szubjektív megítélése vagy elkötelezettsége is befolyásolja. Törekednünk kell arra, hogy a tervezéshez szükséges előrejelzéseket egyidejűleg több helyen is elvégezzék, hogy a különböző prognózisokat ütköztessük, és így a lehető legkisebb teret engedjük a szubjektivizmusnak. Ez a törekvés összhangban van azzal a követelménnyel, hogy a jövőben tovább kell fejleszteni a tervező szervek közötti együttműködést és munkamegosztást. Terveink jelenlegi megalapozottságát jogosan éri bírálat azért is, mert tervezési gyakorlatunk nemegyszer statikus állapotokat, keresztmetszeteket vizsgálva törekszik képet adni a változásokról. Nem számolunk még eléggé a folyamatos változások szükségszerűségével. Erősítenünk kell tehát a gazdasági folyamatok, a szerkezeti változások tudományos tervezését. Terveinkben a jelenleginél magasabb színvonalon kell biztosítanunk a termelés és elosztás tervezésének szorosabb összekapcsolását a jövedelmek keletkezésének és elosztásának tervezésével. Nemcsak az újratermelési folyamat két vetületének módszertani, számszerű összehangolásáról van itt szó, hanem a gazdaságirányítás alapvető kérdéséről; e két folyamat kölcsönhatásáról a gyakorlati gazdasági életben. Munkánk színvonalának javítására irányuló tevékenységünk szerves részének tekintjük, hogy a KGST-országokkal együttműködve szüntelenül javítsuk a tervezés nemzetközi öszszehangolását. Ez a különböző időtartamú tervek egyeztetése mellett megköveteli a prognosztika és a tervezés módszereinek egyes területeken alkalmazandó összehangolását is. E téren további jelentős előrehaladást kell elérnünk, mert ma már nem csupán a külkereskedelmi kapcsolatok tervezéséről van szó, hanem fokozottan előtérbe kerülnek a kutatási és a termelési együttműködéssel kapcsolatos előrejelzések és tervek, amelyek érzékenyen befolyásolhatják az egyes országok fejlesztési politikáját is. A tervezés módszereinek továbbfejlesztése vonzó feladatokat ad azon tudományok művelői számára, akik valamilyen módon a tervezés elméleti és gyakorlati kérdéseivel, a tervek megvalósulásának feltételeivel, a tervek és a gazdasági élet kölcsönhatásával foglalkoznak. Különösen igényt tartunk azokra a kutatásokra, amelyek népgazdaságunk fejlődésének törvényszerűségét és a fejlődés befolyásolására ható tényezőket, a fejlődés célszerűbb módszereinek kutatását tűzik ki célul. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! A népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslat kidolgozásával gazdasági jogalkotásunk jelentős állomásához érkeztünk. A törvényjavaslat előterjesztésére abban az évben kerül sor, amikor megemlékeztünk a tervgazdálkodás hazánkban történő bevezetésének 25. évfordulójáról. Bízva abban, hogy a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslat mégfelel a vele szemben támasztott követelményeknek, kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Dr. Szabó Kálmán képviselőtársunknak, a törvényjavaslat bizottsági előadójának adom meg a szót. DR. SZABÓ KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindnyájan, akik itt ülünk, jól tudjuk, ahogyan nincs kapita-