Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-12

883 Az Országgyűlés 12. ülése, mert ellenkező esetben túlnyomó részben im­port útján kell a korszerű mezőgazdasági nagy­üzemi termeléshez ma már nélkülözhetetlen nö­vényvédő szereket, speciális gépsorokat — gya­korta tőkésországból — beszerezni, holott a mi iparunk is néhány területen ' nagyobb sorozat­ban képes lenne ezeket a jelenleginél jelentő­sebb mértékben, gazdaságosan és olcsóbban gyártani. Az ilyen irányú kiterjedtebb nemzet­közi koordináció és specializáció feltétlenül szükséges. Tisztelt Országgyűlés! A beszámoló a me­zőgazdasági termelés eredményeit — nagyon he­lyesen — az 1967—71 közötti öt év alapján mu­tatta be folyamatában, átlagosnak mondható időjárású években, összességében az elmúlt öt év alatt a mezőgazdasági termelésben nem várt fejlődés következett be, ami valóban örvende­tes. A tárgyilagos állásfoglalás és az eredményt befolyásoló okok elemzése során azonban né­hány kérdésre feltétlenül rá kell e helyen mu­tatni, mert nagy hibát követnénk el, ha túlsá­gosan derűlátóan ítélnénk meg a körülménye­ket és tekintenénk a jövőben ránk váró felada­tok elé. Tudomásul kell venni, hogy az elmúlt öt évben az eredményeket viszonylag könnyebben, kisebb ráfordításokkal értük el, mint amilyen megfeszített munkát és feladatot jelent várha­tóan az előttünk levő elkerülhetetlenül inten­zívebb fejlődés szakasza. Mi volt jellemző az elmúlt öt évre? A me­zőgazdasági termelésben — a többi ágazathoz viszonyítva is — eredményesebben és gyorsab­ban hatott az. új gazdaságirányítás. Itt ugyanis a decentralizált termelésben a helyi, üzemi kez­deményezés és döntés sok erőt hozott mozgás­ba — bizonyos vonatkozásban még a gazdaság­irányítási koncepciót megelőzően — ami köz­vetlenül érvényesítette hatását, és a termelést kedvező módon befolyásolta. A termelők érde­keltsége eredményezte például a gabona- és ku­koricatermelésben bekövetkezett nagyarányú fejlődést, amikor gyors fajtaváltással, körülte­kintő műtrágyázással és jobb talajműveléssel, vegyszerezéssel és nem utolsósorban a komplex gépesítés alkalmazásával szinte egyik évről a másikra jelentősen növekedett a termelés, és országos átlagban több évre vonatkozóan elér­tük a 30 mázsa hektáronkénti gabona- és sze­meskukorica-termést. Ehhez tartozik, hogy a MÉM-tárca ugyan­csak az új gazdaságirányítás adta közgazdasági környezetben hatékony és gyors koncepciót tu­dott adni a termelés részére, és ehhez a feltéte­leket is a lehetőségekhez mérten biztosította — anyagi, műszaki, szakirányítási, külkereskedel­mi stb. vonatkozásban. Ennek következménye például a baromfi-, hús- és tojástermelésben, a sertéshústermelésben és néhány takármányfé­le termesztésében bekövetkezett — korábban nem is remélt — gyors változás és eredmény. Figyelembe kell vennünk, hogy az elmúlt évek gazdálkodására általában minőségi és mennyiségi vonatkozásban egyaránt az úgyne­vezett hiánygazdálkodás volt jellemző. Ebben a kedvező helyzetben az üzemek kissé elkényel­mesedtek, Amilyen mértékben azonban a fel­1972. október 10-én, kedden 884 használó-átvevő piacok telítődnek, a minőség iránti igények érthetően növekednek, a jövőben nagyobb figyelmet fog igényelni az értékesítés. Erre példa a burgonya és néhány zöldségféle termelése, forgalmazása. Ezért a jövőben a ter­melésre nagyobb gondot kell fordítani, jobban figyelembe kell venni az átvevő kereskedelem, a feldolgozóipar és a fogyasztó igényeit — mint eddig — mennyiségi és minőségi vonatkozásban egyaránt, amely tény a termelési, feldolgozási és csomagolási költségeket várhatóan növelni fogja. Az elmúlt években munkaerőhiány-gondok­kal a mezőgazdasági nagyüzemek általában még nem találkoztak. A munkaerőhiány az elkövet­kező években általános lesz, és tudomásul kell venni, hogy a mezőgazdasági termelő üzemek­ben dolgozóknak is gyökerében más lesz az igé­nyük a szociális juttatások és főleg a kulturál­tabb munkakörülmények vonatkozásában. Ez a tény ugyancsak emelni fogja a ter­melési költségeket és a munkaerő biztosítása elsősorban nem jövedelmi, hanem jobb munka­körülményi feltételeket igényel. Erre — sajnos — a mezőgazdasági termelő üzemek egy részé­ben nincsenek meg a feltételek, különösen az állattenyésztés és a szántóföldi növénytermesz­tés egyes területein. Eddig gyakorta egyszerűbb volt nagyobb eleven élőmunka-ráfordítással megoldani egy feladatot, mint a nagyobb költ­séget jelentő holt munkával, géppel, vagy ke­mikáliával. Ez a körülmény is valóban új hely­zetet eredményez, és felveti a céltudatos mű­szaki fejlesztés szükségességét, a munkaterme­lékenység elengedhetetlen javítását. Az eddig elért eredmények nagymértékben köszönhetők azoknak a parasztoknak is, akik a szocialista nagyüzemekben tömörültek és vál­lalták a kezdetben valóban nem könnyű felada­tokat. A nagyüzemi termelés elindítása, és a ne­héz körülmények közötti helytállás nem volt könnyű. Ügy gondolom, e helyről is köszönetet kell mondanom szorgalmas parasztságunknak, az üzemek vezetőinek azzal az ígérettel, hogy szocialista társadalmunk a jövőben is gondos­kodik róluk, amint azt több rendelkezés már bizonyítja: nyugdíj, szociális juttatások stb. Bi­zonyos intézkedésekre azonban — mint a nyug­díjkorhatár meghatározása, a családi pótlék, a járadékösszeg felemelése stb., mihelyt a lehető­ségek adottak, szükség lesz. Sok tennivalója van ilyen vonatkozásban azonban maguknak a termelőszövetkezeti gaz­daságoknak is. Figyelembe kell venni, hogy nemcsak gazdasági, hanem társadalmi alakula­tok is, és a termelőszövetkezeti közösségnek is feladata az öregek segítése, amint erről Dimény miniszter elvtárs is szólt. Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi helyzet tárgyilagos megítélése és elemzése alapján a jö­vőbeni teendőket illetően a következő főbb fel­adatok figyelembevételét javasoljuk. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés sok­kal tartósabb, legalább öt évre szóló koncepciót kell hogy kapjon, amelynek ismeretébe« lehet minden üzem fejlesztési és beruházási tervét is céltudatosan és következetesen elkészíteni. Eh­hez kellene a termelést közvetlenül befolyásoló

Next

/
Oldalképek
Tartalom