Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-11
823 Az Országgyűlés 11. ülése, 1972. június 23-án, pénteken 824 ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést folytatjuk. Dr. Szakács Ödönnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének adom meg a szót. DR. SZAKÁCS ÖDÖN: Tisztelt Országgyűlés! Az államélet továbbfejlesztésének igénye nem elégíthető ki az igazságszolgáltatás fejlesztése nélkül. Az igazságszolgáltatás fejlesztésének pedig alapvető feltétele a törvények helyes alkalmazását biztosító bírósági szervezet megteremtése is. Az alkotmány — jelentőségének megfelelően — külön fejezetet szentel a bírósági szervezeteknek, természetesen csak a legalapvetőbb elveket tartalmazza, de utal arra, hogy a bíróságokra vonatkozó szabályokat külön törvény állapítja meg. Ennek megfelelően került a tisztelt Országgyűlés elé a bíróságokról szóló törvényjavaslat, amely az alkotmányban foglalt alapvető elvekkel összhangban továbbfejleszti az igazságszolgáltatás funkcióját ellátó bírósági szervezetet és annak működését. A bírósági eljárást jellemző garanciális rendelkezésekre tekintettel indokoltan merült fel dolgozóink legszélesebb körében az az igény, hogy a munkaügyi vitákat bíróság intézze. Gazdasági mechanizmusunk új rendszerében szűkültek a gazdálkodó szervek, egymás közötti vitáinak intézésében az igazgatási jellegű elemek, ugyanakkor döntő súlyúvá váltak az igazságszolgáltatási jellegű polgári jogi elemek. Mindez szükségszerűen felvetette azt az igényt is, hogy a szocialista szervezetek közötti jogvitás ügyeket a gazdasági döntőbizottságok helyett a jövőben a bíróságok intézzék. Mindezekre a helyes megfontolásokra tekintettel a javaslat lényegesen kiszélesíti a bírósági hatáskört, egyrészt az eddigi gazdasági döntőbizottsági eljárásra tartozó ügyekben a közvetlen bírósági hatáskör megállapításával, másrészt a megelőző eljárást követően — amelyet továbbra is az üzemi munkaügyi döntőbizottságok látnak el — a munkaügyi vitáknak általában bírósági útra utalásával. Szélesedik a bírósági hatáskör azzal is, hogy ha bírósági útra tartozó ügyben a bírósági eljárást megelőzően más szerv járt el, s a bírósági utat a felek nem vették igénybe, a más szerv által hozott jogerős határozat ellen emelt ügyészi óvásnak helyt nem adó határozat esetén is lehetőség van a bírósági út igénybevételére. A bírósági hatáskör kiszélesítése megfelel az igazságszolgáltatás egységesítését célzó törökveséknek, szervezetileg is elősegíti az egységes jogértelmezést és jogalkalmazást, megteremti az alapot az elvi irányítás egységesebbé tételéhez, s mindezek folytán a szocialista törvényesség erősödését szolgálja. Igen jelentős az a közérdek, amely a jogszabályok egységes és helyes értelmezéséhez és alkalmazásához fűződik. Ez a szocialista törvényesség alapvető követelménye is. A javaslat ugyancsak az alkotmánnyal összhangban a jogszabályok bírói értelmezésének legfőbb fórumaként a Legfelsőbb Bíróságot jelöli meg. Ennek folytán a Legfelsőbb Bíróság feladata, hogy valamennyi bíróság számára elvi irányítást adjon jogértelmezési és jogalkalmazási kérdésben, és ezzel is segítséget nyújtson az ország összes bíróságának ahhoz, hogy a reájuk háruló feladatokat megfelelően elláthassák. Az alkotmány e vonatkozásban csak az elvi irányítás legfontosabb eszközeit említi meg : az irányelvet és az elvi döntést, s ezekkel kapcsolatban rendelkezik úgy, hogy ezek a bíróságok számára kötelezőek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csupán az irányelvek és az elvi döntések az eszközei az elvi irányításnak. A javaslat utal a kollégiumi állásfoglalásokra is, amelyek ugyancsak alkalmasak a jogalkalmazás egységének elősegítésére. De igen nagy a szerepük az elvi irányítás szempontjából a Legfelsőbb Bíróság által egyedi ügyekben hozott határozatoknak is. A bírósági hatáskör kiszélesítése és az igazságszolgáltatás egységesítése egyben azt is jelenti, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogköre is lényegesen bővül: egyrészt az egyes ügyek elbírálásával kapcsolatos ítélkezési teendők vonatkozásában, másrészt az elvi irányító funkciót illetően. Ennek a megnövékedett feladatnak a helyes és megfelelő ellátása igen komoly és felelősségteljes munkát ró a Legfelsőbb Bíróságra. A Legfelsőbb Bíróságon a bírák különböző kollégiumokat alkotnak, tehát az egyes kollégiumokban végzik munkájukat. A javaslat a munkaügyi és a gazdasági jogvitáknak bírósági útra való terelése folytán a Legfelsőbb Bíróságon a jelenlegi három kollégium, a büntető, a katonai és a polgári kollégium mellett két további kollégium szervezését rendeli el. A javaslat szerint a felállítandó munkaügyi és gazdasági kollégiummal együtt a jövő évtől kezdve öt kollégium fog működni. Ez az elkülönülés azonban nem vezethet az egységes jogrendszeren belüli összhang megbontására. Ezért különös jelentősége van a javaslatba felvett annak a rendelkezésnek, amely szerint az elvi irányítás legmagasabb szintű testülete a Legfelsőbb Bíróság valamennyi bíráját magában foglaló teljes ülés, s ezért ennek jogkörébe tartozik az ítélkezési gyakorlat egységének biztosítása érdekében jogértelmezési kérdésben a bíróságokra kötelező' irányelv és elvi döntés kiadása. A teljes ülésnek ez a jogköre kiterjed minden olyan jogszabály értelmezésére, amelyet a bírósági eljárás során alkalmaznak. Az igazságszolgáltatási fórumok eddigi széttagoltsága mellett szervezetszerűen nem lehetett biztosítani az elvi irányítás egységét, hiszen ugyanannak a jogszabálynak az alkalmazása során is részben a vitában érintett felekre, részben egyéb megfontolásokra tekintettel olyan szervek jártak el — gazdasági döntőbizottságok, területi munkaügyi döntőbizottságok — amelyek tekintetében eddig a Legfelsőbb Bíróság elvi irányítást nem gyakorolhatott, nem voltak meg tehát az elvi irányítás egységének szervezeti biztosítékai. Az új bírósági szervezeti törvény javaslata fel kívánja számolni az egységes elvi irányítás eddigi akadályait, s biztosítja az igazságszolgáltatás minél hatékonyabb működése feltételeinek megteremtését. Ezzel olyan célokat kíván
