Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-11

811 Az Országgyűlés 11. ülése, 1972. június 23-án, pénteken 812 törvényjavaslat, elfogadása után jól fogja segí­teni és védeni hazánkban a szocialista építést. A törvényjavaslat egészén végigvonul az a következetes elv, hogy a bíróságok speciális kérdéseit az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének, illetve kiszélesítésének fo­lyamatába ágyazza. Bírósági törvényről lévén szó, érthető, hogy ebben a törvényjavaslatban a proletárdiktatú­rának azon elemei kapnak nagyobb hangsúlyt, amelyeknek feladata alkotmányunk szerint vé­deni és biztosítani az állami, a gazdasági és a társadalmi rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, büntetni a bűncselekmények elkövetőit. A jelenleg hatályos törvény jól szolgálta társadalmunk eddigi fejlődését. A szocialista építés mai és elkövetkezendő időszaka új köve­telményeket, új igényeket támaszt a bíróságok tevékenységével szemben is. Ezeket figyelembe véve fogalmazza meg az új törvényjavaslat a bí­rósági munka alapjait. Képviselőtársaim megkapták a jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottság módosító javasla­tait. Ezek a módosítások nem változtatják meg a bizottságnak a bevezetőben megfogalmazott elismerő véleményét, hiszen minden javaslatte­vőnek az volt a célja, hogy a jó törvényjavasla­tot a beterjesztett módosításokkal még teljeseb­bé tegyék, hogy az jobban, hívebben tükrözze és fejezze ki a bíróságok szerepét, jelentőségét, fel­adatait. A bizottság szükségesnek tartotta a 2. §. (1) bekezdésének a) pontjában megfogalmazni, hogy bünteti a bűncselekmények elkövetőit. Bár a bí­róságok feladataiból ez következik, indokolt, hogy a törvényben ez tételesen is szerepeljen. Ezzel az alkotmány 50. §-a (1) bekezdését éppen fontosságára való tekintettel teljes egészében át­veszi a törvényjavaslat. A 2. §. (3) bekezdésének kibővítését java­soljuk: „A bíróságok kötelessége feltárni a jog­sértések okait és elősegítő körülményeit, közre kell működniük ezek megszüntetésében". Az okok előidézik a jogsértést, a körülmények lehe­tővé teszik. Az okok rendszerint vagy maga­sabb szinten társadalmiak, vagy biológiai, fizio­lógiai tények. A körülmények azok, amelyek közvetlenül megszüntethetők. A büntetőeljárási törvény is az okokról és a körülményekről szól a szignalizációs kötelezettség keretében. Mellőzni javasoljuk a törvényjavaslatban olyan kifejezés alkalmazását, mint beosztott a bíró. Abból az alapelvből kiindulva, hogy a bíró­kat az Elnöki Tanács választja, a nagyobb meg­becsülés jut kifejezésre, ha a törvényjavaslat szövegében is mint hivatásos bírók szerepelnek. A bizottság elfogadta azt a javaslatot is, amely a 27. szakasz (2) bekezdés "a) és b) pontjaiban foglaltakat pontosította a katonai bíróságok te­kintetében. A 33. szakaszban a „jogalkalmazás" helyett a „jogértelmezés" kifejezés használatát javasoljuk. A két fogalom nem azonos. Hiszen a jogalkalmazás olyan ténykedést is magában foglal, amiben nem lehet a bírót irányítani. Pon­tosítottuk az 54. szakaszt, mely szerint a bíróvá választás egyik feltétele egyetemi, jogi vég­zettség. A bizottság egyetértett az 58. szakasz (2) bekezdésében foglaltakkal, mely szerint a bírót évente 6 hónapra lehessen igazságszolgáltatási érdekből, ideiglenesen más szolgálati helyre ki­rendelni. Emellett azonban megszorítást java­solunk, hogy ez a kirendelés csak bírói beosz­tásba történhessen. A bíró fegyelmi felelősségét illetően a 63. szakasz (1) bekezdésénél jelezni kí­vánjuk, hogy a kötelezettségek vétkes megsze­gése a 52. szakasz (1) bekezdésében foglaltak esetére áll fenn. A módosító javaslatokat, szám szerint tizen­kettőt, Antalffy György, Bodnár Ferenc, Imri Gyula és Mátay Pál képviselő elvtársak tették. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialis­ta Munkáspárt X. kongresszusának határozatai világosan utalnak arra, hogy a szocializmus tel­jes felépítésének egyik központi feladata a szo­cialista demokrácia továbbfejlesztése, mely az állampolgári fegyelem és felelősségérzet, a szo­cialista közgondolkodás erősödésével, a jogok törvényes védelmével realizálódhat. Mindezek megkívánják az igazságszolgáltatás hatékonyab­bá tételét, mely a törvényjavaslatból egyönte­tűen kicsendül. A szocialista demokrácia által biztosított jo­gok védelme és a kötelezettségek teljesítésének biztosítása végső soron igazságszolgáltatási fel­adat, amelyet a szocialista államban kizárólag a bíróságok gyakorolnak. A törvényjavaslatban az igazságszolgáltatás egységének elve valósul meg abban a tenden­ciában, hogy megteremti a szervezeti feltétele­ket a gazdasági szervezetek közötti jogviták s valamint a munkaügyi viták elbírálásának egy­ségesítésére. A bizottság úgy ítéli meg, hogy a gazdasági és területi munkaügyi döntőbizottságok ered­ményes munkát végeznek, jól szolgálják szo­cialista építésünk mindennapos gondjainak meg­oldását. Viszont társadalmilag teljesen indokolt a bírósági szervezetbe való elhelyezésük, hiszen igazságszolgáltatási tevékenységet végeznek és az igazságszolgáltatás túlzott széttagoltságát semmi sem indokolja. E szervezeti megoldás nagy jelentőségű az állampolgár számára is. Mindezek együtt eredményezik, hogy az igaz­ságszolgáltatás egyszerűbbé válik, az állampol­gárok egy helyen, a bíróságok szervezetében ta­lálják meg jogaik és kötelezettségeik védelmét. A szocialista demokrácia továbbfejlesztésé­nek feladata az igazságszolgáltatási szervezet elé nagy követelményeket állít. A törvényjavaslat éppen ezért nagy súlyt helyez a nép részvételét biztosító ülnökrendszerre. A népi ülnököknek az igazságszolgáltatásban való részvétele társadal­mi szempontból is rendkívül jelentős. ítélkezé­seikben kifejezésre jut a társadalom jogtudata, másrészt az itt szerzett tapasztalatoknak a la­kosság felé történő közvetítésével segíti a társa­dalmi tudat formálását. Az ülnökrendszer kap­csolatot jelent mind a helyi, mind a területi ta­nácsokkal. A törvényjavaslat csak e vonatkozásá­ban utal a bíróságok és a tanácsok együttműkö­désére. Azonban a tanácstörvény 26. szakasz (1) bekezdése már ad erre nézve szabályozást, ami-

Next

/
Oldalképek
Tartalom