Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-11

811 Az Országgyűlés 11. ülése, 1972. június 23-án, pénteken 812 törvényjavaslat, elfogadása után jól fogja segíteni és védeni hazánkban a szocialista építést. A törvényjavaslat egészén végigvonul az a következetes elv, hogy a bíróságok speciális kérdéseit az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének, illetve kiszélesítésének folyamatába ágyazza. Bírósági törvényről lévén szó, érthető, hogy ebben a törvényjavaslatban a proletárdiktatúrának azon elemei kapnak nagyobb hangsúlyt, amelyeknek feladata alkotmányunk szerint védeni és biztosítani az állami, a gazdasági és a társadalmi rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, büntetni a bűncselekmények elkövetőit. A jelenleg hatályos törvény jól szolgálta társadalmunk eddigi fejlődését. A szocialista építés mai és elkövetkezendő időszaka új követelményeket, új igényeket támaszt a bíróságok tevékenységével szemben is. Ezeket figyelembe véve fogalmazza meg az új törvényjavaslat a bírósági munka alapjait. Képviselőtársaim megkapták a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatait. Ezek a módosítások nem változtatják meg a bizottságnak a bevezetőben megfogalmazott elismerő véleményét, hiszen minden javaslattevőnek az volt a célja, hogy a jó törvényjavaslatot a beterjesztett módosításokkal még teljesebbé tegyék, hogy az jobban, hívebben tükrözze és fejezze ki a bíróságok szerepét, jelentőségét, feladatait. A bizottság szükségesnek tartotta a 2. §. (1) bekezdésének a) pontjában megfogalmazni, hogy bünteti a bűncselekmények elkövetőit. Bár a bíróságok feladataiból ez következik, indokolt, hogy a törvényben ez tételesen is szerepeljen. Ezzel az alkotmány 50. §-a (1) bekezdését éppen fontosságára való tekintettel teljes egészében átveszi a törvényjavaslat. A 2. §. (3) bekezdésének kibővítését javasoljuk: „A bíróságok kötelessége feltárni a jogsértések okait és elősegítő körülményeit, közre kell működniük ezek megszüntetésében". Az okok előidézik a jogsértést, a körülmények lehetővé teszik. Az okok rendszerint vagy magasabb szinten társadalmiak, vagy biológiai, fiziológiai tények. A körülmények azok, amelyek közvetlenül megszüntethetők. A büntetőeljárási törvény is az okokról és a körülményekről szól a szignalizációs kötelezettség keretében. Mellőzni javasoljuk a törvényjavaslatban olyan kifejezés alkalmazását, mint beosztott a bíró. Abból az alapelvből kiindulva, hogy a bírókat az Elnöki Tanács választja, a nagyobb megbecsülés jut kifejezésre, ha a törvényjavaslat szövegében is mint hivatásos bírók szerepelnek. A bizottság elfogadta azt a javaslatot is, amely a 27. szakasz (2) bekezdés "a) és b) pontjaiban foglaltakat pontosította a katonai bíróságok tekintetében. A 33. szakaszban a „jogalkalmazás" helyett a „jogértelmezés" kifejezés használatát javasoljuk. A két fogalom nem azonos. Hiszen a jogalkalmazás olyan ténykedést is magában foglal, amiben nem lehet a bírót irányítani. Pontosítottuk az 54. szakaszt, mely szerint a bíróvá választás egyik feltétele egyetemi, jogi végzettség. A bizottság egyetértett az 58. szakasz (2) bekezdésében foglaltakkal, mely szerint a bírót évente 6 hónapra lehessen igazságszolgáltatási érdekből, ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelni. Emellett azonban megszorítást javasolunk, hogy ez a kirendelés csak bírói beosztásba történhessen. A bíró fegyelmi felelősségét illetően a 63. szakasz (1) bekezdésénél jelezni kívánjuk, hogy a kötelezettségek vétkes megszegése a 52. szakasz (1) bekezdésében foglaltak esetére áll fenn. A módosító javaslatokat, szám szerint tizenkettőt, Antalffy György, Bodnár Ferenc, Imri Gyula és Mátay Pál képviselő elvtársak tették. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának határozatai világosan utalnak arra, hogy a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, mely az állampolgári fegyelem és felelősségérzet, a szocialista közgondolkodás erősödésével, a jogok törvényes védelmével realizálódhat. Mindezek megkívánják az igazságszolgáltatás hatékonyabbá tételét, mely a törvényjavaslatból egyöntetűen kicsendül. A szocialista demokrácia által biztosított jogok védelme és a kötelezettségek teljesítésének biztosítása végső soron igazságszolgáltatási feladat, amelyet a szocialista államban kizárólag a bíróságok gyakorolnak. A törvényjavaslatban az igazságszolgáltatás egységének elve valósul meg abban a tendenciában, hogy megteremti a szervezeti feltételeket a gazdasági szervezetek közötti jogviták s valamint a munkaügyi viták elbírálásának egységesítésére. A bizottság úgy ítéli meg, hogy a gazdasági és területi munkaügyi döntőbizottságok eredményes munkát végeznek, jól szolgálják szocialista építésünk mindennapos gondjainak megoldását. Viszont társadalmilag teljesen indokolt a bírósági szervezetbe való elhelyezésük, hiszen igazságszolgáltatási tevékenységet végeznek és az igazságszolgáltatás túlzott széttagoltságát semmi sem indokolja. E szervezeti megoldás nagy jelentőségű az állampolgár számára is. Mindezek együtt eredményezik, hogy az igazságszolgáltatás egyszerűbbé válik, az állampolgárok egy helyen, a bíróságok szervezetében találják meg jogaik és kötelezettségeik védelmét. A szocialista demokrácia továbbfejlesztésének feladata az igazságszolgáltatási szervezet elé nagy követelményeket állít. A törvényjavaslat éppen ezért nagy súlyt helyez a nép részvételét biztosító ülnökrendszerre. A népi ülnököknek az igazságszolgáltatásban való részvétele társadalmi szempontból is rendkívül jelentős. ítélkezéseikben kifejezésre jut a társadalom jogtudata, másrészt az itt szerzett tapasztalatoknak a lakosság felé történő közvetítésével segíti a társadalmi tudat formálását. Az ülnökrendszer kapcsolatot jelent mind a helyi, mind a területi tanácsokkal. A törvényjavaslat csak e vonatkozásában utal a bíróságok és a tanácsok együttműködésére. Azonban a tanácstörvény 26. szakasz (1) bekezdése már ad erre nézve szabályozást, ami-