Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-10

769 Az Országgyűlés 10. ülése, 1972. június 22-én, csütörtökön 770 és nemes, cél eléréséhez kérünk segítséget, Ah­hoz, hogy villany legyen a tanyai iskolákban, hogy kollégiumokba kerülhessenek azok a gye­rekek, akik most még kilométereket gyalogol­nak azért, hogy megismerkedhessenek a betű­vetéssel, akik jelenleg minden gyereknél többet vállalnak azért, hogy művelt emberek lehesse­nek. A társadalmi fejlődés ennek a helyzetnek az eddiginél gyorsabb ütemű megváltoztatását teszi szükségessé. Ezért kérünk közös akciót, összefogást. Azt szeretnénk, ha mindazok részt vehetnének a tanyai ifjúság helyzetének és jö­vőjének alakításában, akiknek bárminő formá­ban lehetőségük nyílik erre és magukénak ér­zik e nemes célt. Ezúton is szeretnénk köszöne­tet mondani mindazoknak, akik ezen mozgal­mat erkölcsileg és anyagilag támogatták és mi reméljük, hogy a jövőben is támogatni fogják. Olyan élénk és pezsgő társadalmi megmoz­dulás van e tekintetben megyénkben, melyet nagy örömmel vett tudomásul a tanyai lakos­ság és főleg a fiatalok, s mi biztosak vagyunk abban, hogy a fiatalvkorosztály érdekében teen­dő intézkedések a szocialista társadalmat építő munkában a következő években többszörösen visszatérülnek, hasznosulnak és eredményeket hoznak. 'A tanyai iskolások problémáinak meg­oldására a megyében 2140 kollégiumi férőhelyet kell még biztosítanunk, ami 210—230 millió fo­rintba kerül. Szeretném kérni a kormányzati szerveket, hogy megyénk ezirányú erőfeszítéseit elismer­ve, nyújtsanak a következő években lehetőséget ajtra, hogy a központi pénzeszközökből is a ta­nyai probléma mielőbb megoldásra kerülhes­sen. A tanácsok költségvetési gazdálkodásában 1971. évtől kezdve a területi gazdálkodás ered­ményességének további fokozása érdekében új szabályozó rendszer kerül bevezetésre. így a tanácsok forrásai kötődnek az adott terület gaz­dasági viszonyaihoz és ez alapvetően megszab­ja a rendelkezésre álló forrásokat, de egyben be is határolja a megye költségvetését. Tanácsaink az elmúlt évben is a lehetősé­gek határain belül eszközeikkel jól gazdálkod­tak, forrásaikat maximálisan használták ki, de a történelmi helyzet megváltoztatásához igé­nyelnünk kell a központi szervek támogatását és további segítését. Az 1971. évi állami költségvetés végrehaj­tásáról szóló jelentést elfogadom, és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Nagy taps.) ELNÖK: Nagy Miklós képviselőtársunknak adom meg a szót. NAGY MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Az 1971. évi állami költségvetés zárszámadásáról szóló törvényjavaslat írott indokolása, valamint a pénzügyminiszter elvtárs expozéja gazdasági, pénzügyi helyzetünk sokoldalú, realisztikus és iránytmutató értékelését adja, ami a mi költ­ségvetési vitáinkban már haladó hagyomány­nak tekinthető.^ Ügy vélem, hogy a kormány a legfontosabb gazdasági folyamatokat irányítása, ellenőrzése alatt tartja. Örömmel vesszük tudomásul azt is, hogy a nemzeti jövedelem növekedésének az üteme gyorsult, a társadalmi termék növekedett és ami főképpen örvendetes, hogy mindez tel­jes "egészében a termelékenység növekedésébői származott. Ezeket a pozitívumokat az sem kompenzálja, akkor is pozitívumok maradhat­nak, hogy ha különösen a beruházási fronton a dinamizmus növekedése olyan arányú pénzköl­tést eredményezett, amely meghaladta a nem­zeti jövedelemnek a növekedését. 1972 első negyedévének gazdálkodási ered­ményei azt mutatják, hogy a kormány intézke­déseinek a következményei érezhetők, a feszült­ség csökken, vagy ahogy Bognár elvtárs mondta „a görbe ellaposodott". Pénzügyminiszter elv­társ ezt ugyan úgy fogalmazta meg, hogy „ez még korántsem fordulat, csak biztató eredmény". Azt hiszem, hogy a pénzügyi szakemberek kötelező óvatossága diktálta pénzügyminiszter elvtársnak ezt a fogalmazást, s mi, akik egy ki­csit távolabbról szemléljük az eseményeket, joggal lehetünk optimisták. A kormányintézkedések pozitívak és feltét­lenül pozitív az is, hogy nem kapkodva, hanem hosszú távra kívánjuk biztosítani a gazdasági egyensúlynak a teljes helyreállítását. Tudjuk azonban azt is, hogy bármilyen helyes kor­mányzati intézkedés is csak akkor lehet hatá­sos, ha népünk aktív, hatékony segítségével tá­mogatja ezeknek az intézkedéseknek a megva­lósítását, akár a termelői szférában, akár a fo­gyasztói gazdaságban nemcsak a kötelező taka­rékosságnak a fokozottabb megvalósításával, hanem a munka hatékonyságának e területen is szükséges növelésével. Tudjuk azt is — ahogy erre külügyminisz­ter elvtárs beszédében is rámutatott —, hogy erőfeszítéseink csak megfelelő nemzetközi fel­tételek között, a béke és biztonság további in­tézményes megszilárdítása mellett lehetnek eredményesek. Céljainknak történelmileg rövid idő alatti elérését csak akkor remélhetjük, ha az élet minden területén növeljük együttműkö­désünk hatékonyságát a testvéri szocialista or­szágokkal és fejlesszük együttműködésünket a gazdaság, a kultúra és a tudomány terén mind­azon fejlődő és fejlett., tőkés országokkal, ame­lyek a kölcsönös előnyök alapján az emberiség érdekeinek megfelelően erre hajlandóak. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő­társaim! Péter János külügyminiszter elvtárs részletes áttekintést adott a nemzetközi helyzet­ről és hazánk külpolitikájáról, érintve gazdasági életünk nemzetközi összefüggéseit, illetőleg azo­kat a kölcsönhatásokat, amelyek gazdasági éle­tünk és a nemzetközi események között fennál­lanak. Azt hiszem szerénytelenség volna, ha ezek­kel a nagy politikai kérdésekkel most részlete­sen foglalkoznék. Űgy gondolom, hogy amikor az 1971. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot megszavazzuk, bizalmat sza­vazunk a kormányunk külpolitikájának is. Ar­ra sem vagyok hivatott, hogy a Külügyminisz­térium tevékenységét értékeljem, bár hivatali beosztásomnál fogva — ebből fakadóan gyakori külföldi utazásaim következtében, — úgy ér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom