Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-10

769 Az Országgyűlés 10. ülése, 1972. június 22-én, csütörtökön 770 és nemes, cél eléréséhez kérünk segítséget, Ahhoz, hogy villany legyen a tanyai iskolákban, hogy kollégiumokba kerülhessenek azok a gyerekek, akik most még kilométereket gyalogolnak azért, hogy megismerkedhessenek a betűvetéssel, akik jelenleg minden gyereknél többet vállalnak azért, hogy művelt emberek lehessenek. A társadalmi fejlődés ennek a helyzetnek az eddiginél gyorsabb ütemű megváltoztatását teszi szükségessé. Ezért kérünk közös akciót, összefogást. Azt szeretnénk, ha mindazok részt vehetnének a tanyai ifjúság helyzetének és jövőjének alakításában, akiknek bárminő formában lehetőségük nyílik erre és magukénak érzik e nemes célt. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik ezen mozgalmat erkölcsileg és anyagilag támogatták és mi reméljük, hogy a jövőben is támogatni fogják. Olyan élénk és pezsgő társadalmi megmozdulás van e tekintetben megyénkben, melyet nagy örömmel vett tudomásul a tanyai lakosság és főleg a fiatalok, s mi biztosak vagyunk abban, hogy a fiatalvkorosztály érdekében teendő intézkedések a szocialista társadalmat építő munkában a következő években többszörösen visszatérülnek, hasznosulnak és eredményeket hoznak. 'A tanyai iskolások problémáinak megoldására a megyében 2140 kollégiumi férőhelyet kell még biztosítanunk, ami 210—230 millió forintba kerül. Szeretném kérni a kormányzati szerveket, hogy megyénk ezirányú erőfeszítéseit elismerve, nyújtsanak a következő években lehetőséget ajtra, hogy a központi pénzeszközökből is a tanyai probléma mielőbb megoldásra kerülhessen. A tanácsok költségvetési gazdálkodásában 1971. évtől kezdve a területi gazdálkodás eredményességének további fokozása érdekében új szabályozó rendszer kerül bevezetésre. így a tanácsok forrásai kötődnek az adott terület gazdasági viszonyaihoz és ez alapvetően megszabja a rendelkezésre álló forrásokat, de egyben be is határolja a megye költségvetését. Tanácsaink az elmúlt évben is a lehetőségek határain belül eszközeikkel jól gazdálkodtak, forrásaikat maximálisan használták ki, de a történelmi helyzet megváltoztatásához igényelnünk kell a központi szervek támogatását és további segítését. Az 1971. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést elfogadom, és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Nagy taps.) ELNÖK: Nagy Miklós képviselőtársunknak adom meg a szót. NAGY MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Az 1971. évi állami költségvetés zárszámadásáról szóló törvényjavaslat írott indokolása, valamint a pénzügyminiszter elvtárs expozéja gazdasági, pénzügyi helyzetünk sokoldalú, realisztikus és iránytmutató értékelését adja, ami a mi költségvetési vitáinkban már haladó hagyománynak tekinthető.^ Ügy vélem, hogy a kormány a legfontosabb gazdasági folyamatokat irányítása, ellenőrzése alatt tartja. Örömmel vesszük tudomásul azt is, hogy a nemzeti jövedelem növekedésének az üteme gyorsult, a társadalmi termék növekedett és ami főképpen örvendetes, hogy mindez teljes "egészében a termelékenység növekedésébői származott. Ezeket a pozitívumokat az sem kompenzálja, akkor is pozitívumok maradhatnak, hogy ha különösen a beruházási fronton a dinamizmus növekedése olyan arányú pénzköltést eredményezett, amely meghaladta a nemzeti jövedelemnek a növekedését. 1972 első negyedévének gazdálkodási eredményei azt mutatják, hogy a kormány intézkedéseinek a következményei érezhetők, a feszültség csökken, vagy ahogy Bognár elvtárs mondta „a görbe ellaposodott". Pénzügyminiszter elvtárs ezt ugyan úgy fogalmazta meg, hogy „ez még korántsem fordulat, csak biztató eredmény". Azt hiszem, hogy a pénzügyi szakemberek kötelező óvatossága diktálta pénzügyminiszter elvtársnak ezt a fogalmazást, s mi, akik egy kicsit távolabbról szemléljük az eseményeket, joggal lehetünk optimisták. A kormányintézkedések pozitívak és feltétlenül pozitív az is, hogy nem kapkodva, hanem hosszú távra kívánjuk biztosítani a gazdasági egyensúlynak a teljes helyreállítását. Tudjuk azonban azt is, hogy bármilyen helyes kormányzati intézkedés is csak akkor lehet hatásos, ha népünk aktív, hatékony segítségével támogatja ezeknek az intézkedéseknek a megvalósítását, akár a termelői szférában, akár a fogyasztói gazdaságban nemcsak a kötelező takarékosságnak a fokozottabb megvalósításával, hanem a munka hatékonyságának e területen is szükséges növelésével. Tudjuk azt is — ahogy erre külügyminiszter elvtárs beszédében is rámutatott —, hogy erőfeszítéseink csak megfelelő nemzetközi feltételek között, a béke és biztonság további intézményes megszilárdítása mellett lehetnek eredményesek. Céljainknak történelmileg rövid idő alatti elérését csak akkor remélhetjük, ha az élet minden területén növeljük együttműködésünk hatékonyságát a testvéri szocialista országokkal és fejlesszük együttműködésünket a gazdaság, a kultúra és a tudomány terén mindazon fejlődő és fejlett., tőkés országokkal, amelyek a kölcsönös előnyök alapján az emberiség érdekeinek megfelelően erre hajlandóak. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Péter János külügyminiszter elvtárs részletes áttekintést adott a nemzetközi helyzetről és hazánk külpolitikájáról, érintve gazdasági életünk nemzetközi összefüggéseit, illetőleg azokat a kölcsönhatásokat, amelyek gazdasági életünk és a nemzetközi események között fennállanak. Azt hiszem szerénytelenség volna, ha ezekkel a nagy politikai kérdésekkel most részletesen foglalkoznék. Űgy gondolom, hogy amikor az 1971. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot megszavazzuk, bizalmat szavazunk a kormányunk külpolitikájának is. Arra sem vagyok hivatott, hogy a Külügyminisztérium tevékenységét értékeljem, bár hivatali beosztásomnál fogva — ebből fakadóan gyakori külföldi utazásaim következtében, — úgy ér-