Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-2

67 Az Országgyűlés 2. ülése 1971. június 23-án, szerdán 68 Befejezésül a Somogy megyei képviselőcsoport és a magam nevében ígérem, hogy a kormányprogram egészének megvalósítása érdekében tevékenyen munkálkodunk. (Taps.) ELNÖK: Következő felszólaló Méhes Lajos képviselőtársunk. MÉHES LAJOS: Tisztelt Országgyűlés! Fock elvtárs expozéja részletes áttekintését adta a mai társadalmi, gazdasági, kulturális helyzetünknek, és az ezzel kapcsolatos időszerű feladatainknak, valamint ismertette a kormány külpolitikáját. A kormány beszámolójával, az abban vázolt fő célkitűzésekkel a magyar szakszervezetek és a magam nevében egyetértek. A kormány programjának egyik különösen tiszteletre méltó vonása — és ezt már több hasonló nyilatkozat után elmondottuk — a józan realitás. Most nem látványos időszakot élünk, a hegy-, vagy egyesek szerint csak domb-nagyságúra nőtt, gyűlt problémáinkat nagyon sokunk összefogásával, de képletesen szólva, kézi munkaeszközökkel kell elhordani. Viszont jól szervezett munkarendben, nagy szorgalommal és pontosan kell munkálkodnunk kitűzött céljaink megvalósításán. A közelmúltban zajlottak, le a szakszervezeti kongresszusok, előtte a szakszervezeti értekezletek, a szervezett munkások, a dolgozók százezrei mondtak véleményt ezeken a tanácskozásokon a párt-, a kormány, a szakszervezetek politikájáról fogalmazták meg a jövőt illető elképzeléseiket. A munkásembereket, a dolgozókat mindig foglalkoztatja és ennek számtalanszor hangot is adnak, hogy vajon ismeri-e a vezetés gondjaikat és problémáikat. Most a párt, a szakszervezeti, a tanács- és a képviselőválasztások során a dolgozók ismét meggyőződtek arról, hogy az ország vezetői, a szakszervezetek központjai jól ismerik a dolgozó emberek gondjait, s erről tanúskodik miniszterelnökünk mai beszámolója is. Ez a politikai közérzetre már önmagában is jó hatással van, ugyanakkor az. intézkedések iránti várakozást is fokozza. Fock elvtárs felszólalása a magyar szakszervezetek kongresszusán az ország közvéleményében kedvező visszhangra talált. Őszinte hangja, ahogyan az egyes kérdésekre reagált és ígérete, hogy a kormány minden felszólalást megvizsgál és a kormányzati szervekre háruló teendőket következő munkaterveiben figyelembe veszi, elnyerte nemcsak a küldöttek, hanem a széles tömegek helyeslését, tetszését is. örömmel nyugtázzuk, hogy a Minisztertanács múltheti ülésén már tárgyalt azokról a javaslatokról, amelyek a szakszervezeti kongresszusokon elhangzottak. A végrehajtás a vállalatoknál is elkezdődött. A vállalati negyedik ötéves tervek készítése és az öt évre szóló kollektív szerződések megkötése során realizálódnak a párt és a szakszervezeti kongresszusok alapvető határozatai, s ezek kidolgozása konkrét tartalmat ad az üzemi demokrácia kibontakozásához. Ez utóbbit különösen szeretnők hangsúlyozni. Ahhoz ugyanis, hogy a dolgozók magukénak érezzék a különböző vállalati döntéseket, elengedhetetlenül szükséges, hogy a vezetők osszák meg velük a gondokat, tárgyalják meg a tennivalókat, vegyék figyelembe helyes javaslataikat. A tapasztalatok általában kedvezőek. A vállalatok reális fejlesztési célok kidolgozására, a népgazdaság szükségleteinek kielégítésére törekedtek. A kohó- és gépipar üzemeiben például a termelés növekedésének 80 százalékát termelékenységgel kívánják fedezni. A tervkészítés során azonban gondok is jelentkeznek. Ilyen többek között a saját és a népgazdaság lehetőségeit meghaladó beruházási igény, vagy az, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő témák a tervekben nincsenek kellő részletességgel rögzítve. Az előirányzatok főképp csak számokban jelennek meg, amelyek önmagukban nem teszik a dolgozók előtt elég világossá, konkréttá a célokat. A kollektív szerződések megkötése szintén a véglegesítés stádiumában tart. A SZOT és a Munkaügyi Minisztérium irányelvei, valamint az ágazati irányelvek általában jól érvényesülnek a szerződésekben. Munkajogi szabályaink a sok év tapasztalatai alapján kidolgozottabbak, a vállalatok többségénél fokozódott a törekvés a törzsgárdának az eddigieknél nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésére. A munka díjazásával, az anyagi ösztönzéssel kapcsolatos kérdések azonban ismét csak általános megfogalmazásként kerültek be a szerződések jelentős részébe. Tisztelt Országgyűlés! A vállalati tervek, kollektív szerződések, törzsgárda szabályzatok elkészítése tehát, véleményünk szerint, megfelelő ütemben halad, noha ha egyik-másik kérdésben még az elkövetkező időben igazítások szükségesek. Az eddig elmondottakkal arra kívántam rámutatni, hogy mire alapozzuk azt a véleményünket, hogy a párt- és a szakszervezeti kongresszusok határozatainak végrehajtása megkezdődött. Ugyanakkor jól tudjuk, hogy több alapvető kérdés rendezése további alapos elemző, előkészítő munkát igényel, mint például a hosszú távú béres jövedelempolitikai, valamint szociálpolitikai koncepció, továbbá oktatási rendszerünk és közművelődésünk továbbfejlesztésének kidolgozása. Más kérdésekben pedig a szemlélet igazítása, a munkastílus fejlesztése követel nagyobb energiát, több időt és több következetességet. Ezekre a megoldásra váró nagyobb témákra gondolva szeretnék néhány olyan kérdést hangsúlyozni, amely a szakszervezetek véleménye szerint gyorsabb fejlődésünk érdekében most különösen fontosak. Az első a nézetek tisztázása, az egységes szemlélet formálása minden szinten a célok és a legjobb megoldási módozatok megtalálása érdekében. A magyar szakszervezetek kongresszusán Fock elvtárs szólt erről. Alapjaiban érvényesül, hogy a párt, a kormány, a szakszervezetek együtt gondolkodjanak és egyirányban cselekedjenek. Ennek értékét külön növeli az a tény, hogy a kormány, és a szakszervezetek szerepe, rendeltetése, jellege szükségszerűen eltérő és mindkettő növekvő önállósággal alakítja és képviseli saját álláspontját. Arról is szólt Fock elvtárs, hogy a jövőben is lehetnek, és lesznek viták a szakszervezetek és a kormány között. Ilyen vitakérdésként említette például a gazdasági reform megítélését.