Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-9
649 Az Országgyűlés 9. ülése, 1972. április 20-án, csütörtökön 650 ártalmat szenvedett és korábbi munkaköréből más munkakörbe kellett áthelyezni. Az egészségügyi károsodás idegrendszeri, ideg-izomrendszeri és csontízületi elváltozásokban jelentkezik. A mezőgazdaságban egyre több korszerű, nagy állattartó telep létesül. A beteg állatok nemcsak a többi állatokat fertőzik meg, hanem az embereket is és nemcsak állat fertőzhet meg embert, hanem fordítva is előfordulhat. Az állatról emberre és az emberről állatra történő megbetegedések megszüntetése az állattenyésztők, az állatorvosok és üzemorvosok szoros együttműködését, munkakapcsolatát teszi szükségessé. A korszerű nagyüzemi mezőgazdaság a kultúrnövények védelmére egyre nagyobb mértékben különböző vegyi anyagokat alkalmaznak. A növényvédő szerek okozta egészségügyi ártalmak közé tartoznak az idült és heveny foglalkozási mérgezések. A mérgezéseket elsősorban a dolgozók helyes képzésével és felvilágosításával előzhetik meg. Az üzemorvos feladata, hogy a növényvédő raktárakat, a védőanyagok alkalmazását, az érintett dolgozók számát mindig ismerje, hogy kellően felkészüljön az esetleges mérgezett dolgozók egészségügyi ellátására. Az említett munkaköröknél igen fontos az előzetes és rendszeres orvosi vizsgálat elvégzése. Mindezek összegezéseként megállapítható, hogy a termelésből adódó egészségkárosító hatásokat csakis korszerű megelőző, gyógyító tevékenységgel lehet csökkenteni. A mezőgazdasági munkaegészségügy hatékony fejlesztése csak az alapkérdések tisztázásával, valamint a központi intézkedésekkel valósítható meg. örvendetes, hogy az egészségügyi törvényjavaslat külön foglalkozik a dolgozók üzemi gyógyító-megelőző ellátásával. Az üzemi egészségügyi szolgálat létesítésének és fenntartásának követelményeit, az erre vonatkozó részletes szabályozást a végrehajtási jogszabályok állapítják majd meg. A törvény hatályba lépése és végrehajtása során kell majd megteremteni annak lehetőségét, hogy a mezőgazdasági munkások üzemegészségügyi vonatkozásban is a népgazdaság más ágaiban foglalkoztatott dolgozókkal azonos elbírálás alá kerüljenek. Az elmondottak alapján kérem az egészségügyi miniszter elvtársat : tegye lehetővé, hogy a mezőgazdaságban az új helyzetnek megfelelően fokozatosan megteremtődjenek a korszerű üzemegészségügy létrehozásának feltételei. A településhálózat és a mezőgazdasági üzemek elhelyezkedését figyelembe véve fokozatosan a jelenleginél nagyobb számú fő- és mellékfoglalkozású üzemorvos, illetőleg egészségügyi középkáder beállítását javaslom. Tisztelt Országgyűlés! A törvény szellemében a szakszervezetek eddig is, de a jövőben is jelentős befolyást gyakorolnak az egészségpolitika kialakítására. Részt vesznek a fejlesztési tervek kidolgozásában, figyelemmel kísérik és elemzik a betegellátást, és ennek alapján javaslatokkal, véleményükkel rendszeresen segítik a hiányosságok felszámolását. Emellett tevékenyen részt vállalnak a munka során fellépő ártalmak megelőzésében és kiküszöbölésében, a megbetegedések csökkentésében, az egészségügyi kulturáltság színvonalának emelésében. A szakszervezeti egészségvédelmi tevékenység jellege ellenőrző, felvilágosító, mozgósító és koordináló, tehát igen sokrétű. A keresőképtelen dolgozók ellátásával való fokozott törődés társadalmi, népgazdasági szükségszerűség. A szakszervezet egészségvédelmi feladatának súlypontja az üzem. A jó üzemegészségügyi munka eredményének záloga, hogy az üzemi orvos szakmai munkáját a szakszervezet a maga társadalmi egészségvédelmi tevékenységével is elősegítse, támogassa. Ezért a szakszervezeti szervek közel 150 000 fős társadalmi aktivistái sokoldalú tevékenységet fejtenek ki. Az üzemegészségügy kedvező alakulásának fontos feltétele a gazdasági, műszaki vezetők szemléletének rendszeres formálása. A szakszervezetek arra törekszenek, hogy a termelési és az egészségügyi követelmények egymással összhangba kerüljenek, javuljanak a dolgozók élet- és munkakörülményei. A szakszervezetek társadalmi szerepüknek megfelelően felelősséggel segítik elő az új egészségügyi törvény végrehajtását, amelynek alapján tovább javul az egészségügy, az egészségvédelem színvonala. Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetére az említetteken túlmenően még külön feladat is hárul. Az egészségügyi dolgozóknál el kell mélyíteni az etika, a szocialista erkölcs főbb jellemvonásait. Az orvosetikai bizottságoknak éberen kell őrködniük az orvosi hivatás tisztasága felett. El kell marasztalni azokat az orvosokat, akik a szocialista erkölcs szabályait, vagy esküjüket megszegik. Ugyanakkor védelmezniük kell a hivatásuknak megfelelő magatartást tanúsító orvosokat, akik az orvosok döntő többségét alkotják. Tisztelt Országgyűlés! Békés megye népmozgalmának alakulása az elmúlt években javuló tendenciát mutat. Javult a megye természetes szaporodási arányszáma, a csecsemőhalálozás pedig lényegesen csökkent. Csaknem teljesen megszűnőben van a volt népbetegség, a tbc miatti halálozás. A megyében azonban komoly gondot jelent a fekvőbeteg-ellátás. Tízezer lakosra 39,3 százalék általános ágy jut, míg az országos vidéki átlag 46,1 százalék. Tehát az általános ágyak száma messze elmarad az optimális szinttől. Az említett hiányosság nagy terhet ró az egészségügyi szolgálatra, mivel az egészségügyi dolgozói létszámot, a gyógyszert, a műszereket, az egy ágyra jutó költségvetési előirányzatot az általános ágyak száma alapján állapítják meg. A gondokat jelentős mértékben enyhíti, hogy a negyedik ötéves terv időszakában — reméljük — Békéscsabán 390 ágyas kórházi pavilon létesül. Megkezdődik a gyulai kórház rekonstrukciója is. Az Orosházán épült új kórház korszerű és modern, máris kedvezően érezteti hatását a megye egészségügyének a javításában. A megyei tanács jelentős erőfeszítéseket tett az orvosok és az egészségügyi dolgozók életés munkakörülményeinek javításáért. Orosházán és Gyulán nővérotthon létesült, az orvosutánpótlás biztosítása, az egyetemről kikerült 28 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ