Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-8

607 Az Országgyűlés 8. ülése, 1972. április 19-én, szerdán 608 kása, a szocialista gazdasági viszonyok gyorsütemű fejlesztése. A nagyfokú iparosítás megindulása után a mezőgazdaság szocialista átszervezése lényegesen megváltoztatta az itt élő emberek gazdasági és társadalmi helyzetét. Volt idő, amikor nagy örömmel fogadtuk az iparosítás hatását, de sokszor aggodalommal néztük, hogyan válik sok termőföld parlaggá, mert az amúgyis nehéz paraszti életformát nagyon sokan cserélték fel az ipari munkával: különösen az új gyárakban és ipari üzemekben. Láttuk, hogy a parasztságnak az a része hagyja ott a földet, akikre a legnagyobb szükség lenne. Viszont azt is tudtuk, hogy az ipari üzemekben ezek a paraszti sorban felnőtt emberek éppolyan értékes munkát végeznek, mint korábban, vagy még értékesebbet, hogy a parasztságnak ez a része helytáll majd az ipari üzemekben is. Ma már tudjuk, hogy a falun élő, ipari üzemben dolgozók, akik korábban paraszti munkát végeztek, a munkásosztály soraiban megbecsült emberek, akik nagyszerűen megállják a helyüket a munkában. Bizton tudom, leglelkesebb szószólói a népi-nemzeti egység alapjának, a munkás-paraszt szövetségnek. A törvényjavaslat indokolása megállapítja: „az erősödő népi-nemzeti egység elősegíti a szocialista demokrácia továbbfejlesztését. Fokozódik a képviseleti szervek szerepe, a dolgozó nép részvétele a közügyek intézésében." A Magyar Népköztársaságban elengedhetetlen feltétel, hogy az állampolgárokat egyenlő jogok, egyenlő kötelességek fűzzék az államhoz. A nemzeti egység elvét mindenkire egyformán kötelezőnek tartjuk. így az államélet összes viszonyai mind teljesebben fejezik ki az ország összes anyagi és szellemi adottságait. A magyar nép egyetemlegesen mind nagyobb súllyal vesz részt sorsa alakításában. Alkotmányunk elvitathatatlan döntő értékét adja ennek a politikai rendszernek, mert állampolgárait az élet minden terén, gyárakban, a földeken, intézményekben, a mindennapi élet minden tényével történelmi, politikai nevelésben részesíti a saját és az ország sorsának intézésére. Ez mindennap teljesebb, igazabb, egyetemesebb szocialista demokráciát jelent. Az alkotmány szellemében választókerületemben tőlem telhetően mindent elkövetek, hogy tevékenységünk a munkás-paraszt szövetség alapján a szocialista nemzeti egység legjobb munkálását szolgálja. Az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslatot elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Következő felszólaló Halasi Lajosné képviselőtársunk. HALASI LAJOSNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Fizikai munkásnő vagyok az öntödei Vállalat mohácsi gyáregységében. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy szót kaptam a mostani, az alkotmány módosításáról folyó vitában és felszólalásommal a választók véleményét és saját véleményemet tolmácsolhatom az Országgyűlés előtt. 1949-ben az Országgyűlés által megalkotott alaptörvényünk, a Magyar Népköztársaság Alkotmánya a szocialista építés kezdetén fogalmazódott meg, és ezzel az alkotmánnyal indult el hazánk a szocializmus építésének útján. Alkotmányunk elfogadása óta több mint negyedszázad múlt el. E negyedszázad alatt hazánkban minden területen gyökeres változás állott be. Megszűntek a kizsákmányoló osztályok. Társadalmunkat ma olyan osztályok és rétegek alkotják, amelyek alapvető érdekei azonosak. A munkásosztály a társadalom elismert vezető ereje. Létrejött az egységes termelőszövetkezeti paraszti osztály. A tudomány, a technika, a kultúra fejlődésével megnőtt az értelmiség társadalmi szerepe is. A társadalom tagjai együtt dolgoznak a szocializmus teljes felépítésén. Ezek a történelmi jelentőségű változások valóban szükségessé tették alaptörvényünk, a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosítását. Tisztelt Országgyűlés! A módosított alkotmány néhány pontjához szeretnék hozzászólni. Különösen megragadta figyelmemet az a megfogalmazás, hogy az állampolgárok a munkahelyükön és a lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében. Volt-e már olyan alkotmánya a magyar népnek, amely jogot adott volna az egyszerű dolgozóknak, hogy részt vegyenek a közügyek intézésében? Nem volt! Ezzel a módosítással biztos alapot teremtünk a szocializmus teljes felépítésére, amelyben mindenki egyformán joggal vehet részt, és érezheti, hogy amit cselekszik, az a dolgozók és saját javát szolgálja. A jelenlegi alkotmány csak közvetetten rendelkezik a munkásosztály pártjának szerepéről. A módosított szöveg szerint — szó szerint idézném — a munkásosztály marxista—leninista pártja a társadalom vezető ereje. Ez a dolgozóknak biztonságot jelent, mert a szocializmus felépítésének feladatait csak a párt vezetésével lehet megoldani. Szükséges volt tehát, hogy alkotmányunk meghatározza a munkásosztály vezető szerepét, a pártnak a társadalomban és az állami életben betöltött helyét. Mivel a szocializmusban a párt mellett fontos szerep jut a társadalmi szervezeteknek, a Hazafias Népfrontnak és a szakszervezetnek, mindkettő nagy tömeget tud megmozgatni, és ezért vált szükségessé, hogy szerepüket a módosított alkotmányban meghatározzák. Tisztelt Országgyűlés! Mivel választókerületem nagy részben mezőgazdasági jellegű, így nem hagyhatom figyelmen kívül a módosított alkotmány 10. paragrafusát, amely rögzíti, hogy a szövetkezetek a szocialista társadalmi rend részei. Államunk támogatja a dolgozók önkéntes társuláson alapuló szövetkezeti mozgalmát és biztosítja önállóságát, ugyanakkor a szövetkezeti elvek érvényesítése érdekében felügyeletet is gyakorol felettük. Erre a változásra, módosításra már igen nagy szükség volt, mert megnőtt a szövetkezetek gazdasági és társadalmi szerepe, megnőtt tagjainak létszáma és munkájuk igen jelentős a szocializmus építésében. Emellett a módosítás foglalkozik a kisáru-termelők társadalmilag hasznos gazdasági tevékenységével is.