Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-8

601 Az Országgyűlés 8, ülése, a törvényhozó testület népképviseleti, választott jellege, e választott népképviseleti szerv hatáskörének csorbíthatatlansága, a választások demokratizmusa, a visszahívási jog intézménye, a bírói függetlenség, az alkotmány módosításához előírt szigorú formák. Mindezek olyan jogi intézmények, amelyek államéletünk alkotmányos menetét továbbra is biztosítják. Ügy látom, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén mindannyiunk alkotmánya messzemenően betölti társadalmi szerepét és a jogrendszerben elfoglalt helye is jól szolgálja majd szocialista államunk és társadalmunk célkitűzéseit. A törvényjavaslatot ezért elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Nagy taps.) ELNÖK: A következő felszólaló dr. Varga Pálné képviselőtársunk. DR. VARGA PÁLNÉ: Tisztelt Országgyűlés! 1949-es alkotmányunk életbelépése óta nagy fejlődésen ment keresztül a magyar társadalmi élet. Megtörtént a népesség átrétegeződése, megerősödött a munkásosztály, és jelentős mértékben fejlődött a munkásosztály vezetésben való jártassága. A munkásosztály nálunk a társadalom vezető ereje. Nagy fejlődésen ment keresztül az értelmiség is, amelyet a felszabadulás előtt kettősség jellemzett, mert nemcsak kiszogálója volt az uralkodó osztálynak, hanem önmaga is kizsákmányolt volt. , A szocializmus építésének gyors fellendülése nagy hatást gyakorolt a műszaki értelmiség politikai fejlődésére. Az ipar gyors növekedése, valamint a mezőgazdasági termelés szocialista átszervezése során az értelmiség szorosra fűzte kapcsolatait a munkássággal és a parasztsággal. Az eddig elért gazdasági sikereinkben jelentős része van az értelmiség munkájának. Ma az értelmiség a munkásosztállyal és a dolgozó parasztsággal vállvetve dolgozik, egyetértve pártunk politikája és gazdaságpolitikája célkitűzéseinek megvalósításával. Az értelmiség többsége ma aktív közéleti tevékenységet folytat, szakmai tudományos szervezetekben végez politikai és társadalmi munkát. Nagy jelentőségűnek tartja, hogy az alkotmány módosításának tervezete elismeri eddigi munkáját azzal, hogy rögzíti és a rögzítés által a 2. paragrafusának (3) bekezdésében deklarálja, hogy a Magyar Népköztársaságban a társadalom vezető ereje a munkásosztály, amely hatalmát a szövetkezetekben tömörült parasztsággal szövetségben az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja. Ügy érezzük, hogy ezzel értelmiségünk megbecsülése, a' gazdasági életben betöltött szerepe alapján társadalmi téren is kifejezésre jut. Annak rögzítése, hogy a Magyar Népköztársaság társadalmi rendje az osztályszövetség alapján áll, időszerű is, mert 1949 óta kialakult az az új szocialista értelmiség, amelynek már többsége a mi rendszerünkben nevelkedett, jelentős része munkás- és paraszt származású. Az értelmiségi rétegek között sajátos helyet foglal el a műszaki értelmiség, amelyet szoros kapcsolat fűz a munkásosztályhoz azáltal, 2972. április 19-én, szerdán 602 hogy munkáját a termelésben közvetlen produktív munkának tekinti és azáltal is, hogy a műszaki értelmiség sokat tesz a munkások szakmai képzése, műszaki-technikai ismereteinek bővítése érdekében, de jelentős az a segítség is, amit a műszaki értelmiség nyújt a szocialista brigádok munkájához, részben úgy is, mint a brigád tagjai. ' Ma a műszaki értelmiséget szoros kapcsolat fűzi a parasztsághoz is, mert a falun dolgozó értelmiség sokat tesz, hogy megismertesse a dolgozó parasztsággal a korszerű nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. A műszaki értelmiség nagy lelkesedéssel fogadta a Központi Bizottság 1969 júniusi ülésén kiadott tudománypolitikai irányelveket, valamint pártunk X. kongresszusa határozatai által megfogalmazott feladatokat, a szocialista építés magasabb szinten való folytatására, mert megértette, hogy ezen határozatok nemcsak feladatot, hanem újabb nagyszerű lehetőséget jelentenek számára, alkotó, termelő munkája során. A műszaki értelmiség társadalmunkban elfoglalt helyének alkotmányi rögzítése újabb erőforrás lesz kitűzött céljaink megvalósításában. Az előttem szóló Darvas József képviselőtársam az alkotmánymódosítás tervezetének 18. paragrafusát azzal méltatta, hogy ez a paragrafus előremutatóan tartalmazza az állam magatartását a tudományos munka és a művészetek támogatása tekintetében. Én a műszaki értelmiség oldaláról a paragrafusnak azt a részét emelném ki, amely az állam szervező feladatává teszi az állampolgárok képzettségének állandó növelését. A műszaki értelmiség az utóbbi években nemcsak szakmailag, hanem egyre nagyobb számban vesz részt politikai továbbképzésben, egyre nagyobb azok száma, akik magas politikai képesítést szereznek a politikai főiskolán, esti egyetemek általános és szakosító tagozatain, megszerezvén ezzel a társadalmi életben a kellő jártasságot, amit a gazdasági életben messzemenően hasznosítani tudnak. A képzettség állandó növelésének alkotmányrögzítése, amit az utóbbi negyedszázadban kialakult nagyméretű és egyik specializált ipari termelés, valamint a technikai eredmény tudatos irányítása indokolttá tesz, azt a lehetőséget is biztosítja a műszaki értelmiség számára, hogy ne csak saját ismereteit bősítse, hanem oktató feladatánál fogva tudását hatékonyabban átadja a vezetésére bízott szakmunkások számára is. Tisztelt Országgyűlés! Az 1949-es alkotmányunk a nőknek a férfiakkal egyenlő jogokat biztosított. Ez azt jelentette, hogy biztosította a nők számára az egyenlő politikai és állampolgári jogokat, a munkához és a tanuláshoz való jogot, de a törvény szerinti egyenlőség még hosszú időn keresztül nem érvényesülhetett a valóságban, nem jelenthette a társadalmi egyenlőséget a nők számára. A gazdasági élet fellendülése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése a nők életében is újabb jelentős fejlődést eredményezett. Fokozatosan megnövekedett a termelésben részt vevő nők száma, és nagy előrehaladás tör-