Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-8

567 Az Országgyűlés 8. ülése, 1972. április 19-én, szerdán 568 tekre, amelyeknek ennek csak úgy felelhetnek meg, ha még élőbb lesz a szakszervezetek tö­megkapcsolata és még bátrabban, következete­sebben képviselik a munkásosztály, a dolgozók érdekeit. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmánymódo­sítási javaslat hűen tükrözi a jelenlegi társadal­mi viszonyokat. Reálpolitikára vall, hogy nem keveri össze az óhajokat a valósággal, és senki­ben sem kelt olyan tévhitet, hogy szocialista céljainkat már maradéktalanul teljesítettük. Helyzetünknek ez a megítélése helyeslésre talál a munkásközvéleményben. Ezt bizonyítják a szocialista brigádvezetők közelmúltban meg­tartott vállalati és országos szakmai tanácsko­zásai is. A szocialista brigádokat méltán lehet a legöntudatosabb munkásközvéleménynek te­kinteni. Olyan közvéleménynek, amely nap mint nap tettekkel bizonyítja hűségét szocialista rend­szerünkhöz. Ök fogalmazták- meg azt az igényt, hogy szocialista államunkban legyen az eddi­gieknél még nagyobb becsülete a munkának, még nagyobb becsülete és elismerése a tisztes­ségesen dolgozó munkásembernek. Ez a tartalma, lényege mindazon vélemé­nyeknek, bírálatoknak, igényeknek, amelyeket a szocialista brigádok szóvá tettek. Ez fejeződik ki abban, amikor a végzett munka szerinti igaz­ságosabb jövedelemelosztást teszik szóvá, ami­kor az ügyeskedők érvényesülését, a naplopást elítélik, amikor az üzemen belüli szervezetlen­séget bírálják, amikor az üzem, a vállalat életé­be való nagyobb beleszólás jogát igénylik. Ezekből a véleményekből is világosan kiol­vasható, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt X. és a Magyar Szakszervezetek XXII. kong­resszusainak határozatait a munkások, alkalma­zottak, értelmiségiek helyesléssel, egyetértéssel fogadták, mert saját törekvéseik, problémáik megoldásának útját látták azokban. E határozatok végrehajtása az elmúlt esz­tendőben megkezdődött. Hosszú volna itt felso­rolni a megtett intézkedéseket, a folyamatban levőket különösen, de mindezt ismerve is azt mondhatjuk, hogy sok még a tennivaló ahhoz, hogy a kongresszusi határozatok végrehajtása a dolgozók többsége számára még érzékelhetőbb legyen. A kongresszusi határozatok és alkotmá­nyunk írott betűje és szelleme között szoros kapcsolat van. Az alkotmány bár nem program, mégis a párt X. kongresszusi határozatainak végrehajtása egyben az alkotmány még telje­sebb megvalósítását is jelenti. Joggal vallhatjuk azt is, hogy amikor a kongresszusi határozatok végrehajtásáért vagy az alkotmányunk írott be­tűjének és szellemének következetes valóra vál­tásáért küzdünk, akkor ugyanazért a célért, a szocialista társadalom teljes felépítéséért harco­lunk. Ennek legfőbb záloga továbbra is a forra­dalmi harcokban edződött párt vezetésével a munkásosztály vezető szerepének következetes érvényesítése, szocialista nemzeti egységünk erő­sítése, az állampolgári jogok és kötelességek teljesítése. Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett tör­vényjavaslat — a SZOT legutóbbi plénumának' állásfoglalása és saját meggyőződésem szerint — jól fogja szolgálni a munkásosztály, a dolgo­zó nép napi és távlati érdekeit. Ezért az alkotmány módosítására benyúj­tott törvényjavaslattal a magyar Szakszerveze­tek Országos Tanácsa és a magam nevében egyetértek. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 12.20—12 .43 — Elnök: DR. BERESZTÖCZY MIKLÖS) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést új­ból megnyitom. Kádár János képviselőtársunk kíván szólni. KÁDÁR JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Kedves Elvtársak! Mindnyá­jan átérezzük, különleges fontosságú esemény­nek vagyunk részesei: legfőbb törvényhozó tes­tületünk, az Országgyűlés, államunk alaptörvé­nyének, az alkotmánynak a módosítását tár­gyalja ma. A módosításról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés kiküldött bizottsága elkészítette, benyújtotta, és a bizottság elnöke, Kállai Gyula elvtárs előadói beszédében sokoldalúan ismer­tette és indokolta. Előterjesztéséhez kapcsolód­va, pártunk állásfoglalásai alapján kívánok szól­ni az alkotmányról s azzal szorosan összefüggő néhány kérdésről. Az alkotmány a törvények törvénye, az ál­lam fundamentuma, a társadalom jogi felépít­ményének alapja. Az Országgyűlés előtt levő módosítási javaslat jól kifejezi a több mint ezer­éves magyar állam és társadalom történelmi fo­lyamatosságát, forradalmi változásait, a szocia­lizmus és a magyar államiság napjainkra meg­valósult rendíthetetlen és megbonthatatlan egy­ségét. A benyújtott tervezet — ha az Országgyű­lés törvényerőre emeli — a független, szuverén és szocialista magyar állam, a Magyar Népköz­társaság Alkotmánya lesz, amely foglalata és sérthetetlen törvénye a szocializmus útjára lé­pett és nemzetté vált magyar nép minden tör­ténelmi vívmányának. Most, amikor Országgyűlésünk az alkot­mányt tárgyalja, sok nemzedék küzdelmeire, nagy történelmi személyiségekre, István király­ra és Hunyadi Mátyásra, Rákóczira, Kossuthra és Széchenyire, Dózsára, Petőfire, Táncsicsra és másokra emlékezünk. Tisztelettel emlékezünk a nemzet, nemzeti nyelvünk és kultúránk megőr­zőire és megújítóira, a népforradalmak, a forra­dalmi munkásmozgalom kiemelkedő vezetőire, mártírjaira és egyszerű harcosaira. A múltról szólva mindenekelőtt a dolgozó magyar népre gondolunk, amely munkájával, verejtékével és vérével hazánkat, államunkat századokon át fenntartotta, éltette és a fejlődés útján előbbre vitte. Történelmünk mérhetetlen nehézségeinek leküzdéséért, azért, hogy idáig eljuthattunk, örök dicsőség és az élők hálája övezze minden-

Next

/
Oldalképek
Tartalom