Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-8

567 Az Országgyűlés 8. ülése, 1972. április 19-én, szerdán 568 tekre, amelyeknek ennek csak úgy felelhetnek meg, ha még élőbb lesz a szakszervezetek tömegkapcsolata és még bátrabban, következetesebben képviselik a munkásosztály, a dolgozók érdekeit. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmánymódosítási javaslat hűen tükrözi a jelenlegi társadalmi viszonyokat. Reálpolitikára vall, hogy nem keveri össze az óhajokat a valósággal, és senkiben sem kelt olyan tévhitet, hogy szocialista céljainkat már maradéktalanul teljesítettük. Helyzetünknek ez a megítélése helyeslésre talál a munkásközvéleményben. Ezt bizonyítják a szocialista brigádvezetők közelmúltban megtartott vállalati és országos szakmai tanácskozásai is. A szocialista brigádokat méltán lehet a legöntudatosabb munkásközvéleménynek tekinteni. Olyan közvéleménynek, amely nap mint nap tettekkel bizonyítja hűségét szocialista rendszerünkhöz. Ök fogalmazták- meg azt az igényt, hogy szocialista államunkban legyen az eddigieknél még nagyobb becsülete a munkának, még nagyobb becsülete és elismerése a tisztességesen dolgozó munkásembernek. Ez a tartalma, lényege mindazon véleményeknek, bírálatoknak, igényeknek, amelyeket a szocialista brigádok szóvá tettek. Ez fejeződik ki abban, amikor a végzett munka szerinti igazságosabb jövedelemelosztást teszik szóvá, amikor az ügyeskedők érvényesülését, a naplopást elítélik, amikor az üzemen belüli szervezetlenséget bírálják, amikor az üzem, a vállalat életébe való nagyobb beleszólás jogát igénylik. Ezekből a véleményekből is világosan kiolvasható, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt X. és a Magyar Szakszervezetek XXII. kongresszusainak határozatait a munkások, alkalmazottak, értelmiségiek helyesléssel, egyetértéssel fogadták, mert saját törekvéseik, problémáik megoldásának útját látták azokban. E határozatok végrehajtása az elmúlt esztendőben megkezdődött. Hosszú volna itt felsorolni a megtett intézkedéseket, a folyamatban levőket különösen, de mindezt ismerve is azt mondhatjuk, hogy sok még a tennivaló ahhoz, hogy a kongresszusi határozatok végrehajtása a dolgozók többsége számára még érzékelhetőbb legyen. A kongresszusi határozatok és alkotmányunk írott betűje és szelleme között szoros kapcsolat van. Az alkotmány bár nem program, mégis a párt X. kongresszusi határozatainak végrehajtása egyben az alkotmány még teljesebb megvalósítását is jelenti. Joggal vallhatjuk azt is, hogy amikor a kongresszusi határozatok végrehajtásáért vagy az alkotmányunk írott betűjének és szellemének következetes valóra váltásáért küzdünk, akkor ugyanazért a célért, a szocialista társadalom teljes felépítéséért harcolunk. Ennek legfőbb záloga továbbra is a forradalmi harcokban edződött párt vezetésével a munkásosztály vezető szerepének következetes érvényesítése, szocialista nemzeti egységünk erősítése, az állampolgári jogok és kötelességek teljesítése. Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslat — a SZOT legutóbbi plénumának' állásfoglalása és saját meggyőződésem szerint — jól fogja szolgálni a munkásosztály, a dolgozó nép napi és távlati érdekeit. Ezért az alkotmány módosítására benyújtott törvényjavaslattal a magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa és a magam nevében egyetértek. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 12.20—12 .43 — Elnök: DR. BERESZTÖCZY MIKLÖS) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Kádár János képviselőtársunk kíván szólni. KÁDÁR JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Kedves Elvtársak! Mindnyájan átérezzük, különleges fontosságú eseménynek vagyunk részesei: legfőbb törvényhozó testületünk, az Országgyűlés, államunk alaptörvényének, az alkotmánynak a módosítását tárgyalja ma. A módosításról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés kiküldött bizottsága elkészítette, benyújtotta, és a bizottság elnöke, Kállai Gyula elvtárs előadói beszédében sokoldalúan ismertette és indokolta. Előterjesztéséhez kapcsolódva, pártunk állásfoglalásai alapján kívánok szólni az alkotmányról s azzal szorosan összefüggő néhány kérdésről. Az alkotmány a törvények törvénye, az állam fundamentuma, a társadalom jogi felépítményének alapja. Az Országgyűlés előtt levő módosítási javaslat jól kifejezi a több mint ezeréves magyar állam és társadalom történelmi folyamatosságát, forradalmi változásait, a szocializmus és a magyar államiság napjainkra megvalósult rendíthetetlen és megbonthatatlan egységét. A benyújtott tervezet — ha az Országgyűlés törvényerőre emeli — a független, szuverén és szocialista magyar állam, a Magyar Népköztársaság Alkotmánya lesz, amely foglalata és sérthetetlen törvénye a szocializmus útjára lépett és nemzetté vált magyar nép minden történelmi vívmányának. Most, amikor Országgyűlésünk az alkotmányt tárgyalja, sok nemzedék küzdelmeire, nagy történelmi személyiségekre, István királyra és Hunyadi Mátyásra, Rákóczira, Kossuthra és Széchenyire, Dózsára, Petőfire, Táncsicsra és másokra emlékezünk. Tisztelettel emlékezünk a nemzet, nemzeti nyelvünk és kultúránk megőrzőire és megújítóira, a népforradalmak, a forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő vezetőire, mártírjaira és egyszerű harcosaira. A múltról szólva mindenekelőtt a dolgozó magyar népre gondolunk, amely munkájával, verejtékével és vérével hazánkat, államunkat századokon át fenntartotta, éltette és a fejlődés útján előbbre vitte. Történelmünk mérhetetlen nehézségeinek leküzdéséért, azért, hogy idáig eljuthattunk, örök dicsőség és az élők hálája övezze minden-